Vádat emeltek Schadl György, Völner Pál és társaik ellen korrupciós bűncselekmények miatt

D NOE20210412015
2022.10.24. 13:10
Korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtottak be vádiratot Schadl György és 21 társa, köztük Völner Pál ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta – közölte az ügyészség.

Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük - írta a főügyészség. 

A vádirat a 22 vádlott egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.

A nyomozó főügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200 millió, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre ítélje, mindkettőjüket 10 évre tiltsák el a közügyektől, a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól pedig végleg. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Azt is javasolták, hogy – beismerés esetén – négy vádlott letöltendő szabadságvesztést és pénzbüntetést; tizenöt felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy ember pedig pénzbüntetést kapjon.

Pár nappal ezelőtt írtunk arról, hogy Schadl György az ügyészség gyanúja alapján 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén, nagyobbrészt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékából. A végrehajtók elnöke egy hónap híján egy éve van letartóztatásban, az idén több mint 280 napot töltött munkájától távol. Ennek azért van jelentősége, mert a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a végrehajtói szolgálat megszűnik, ha a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot. Ez esetben a bírósági végrehajtást felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke állapítja meg a végrehajtói szolgálat megszűnését. A büntetőügyben érintett végrehajtók szolgálati jogviszonya a büntetőeljárás megindulásakor azonnali hatállyal felfüggesztésre került és a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart. 

(Borítókép: Völner Pál. Fotó:  Bruzák Noémi / MTI)