Az ellenzék is próbálkozik a kormány visszatérő eszközével

2021 nyarán gyűjtöttük össze, hogy a 2010 utáni Fidesz–KDNP-kormányok milyen témákban, milyen kérdésekkel indítottak nemzeti konzultációkat. Akkori cikkünkben írtunk arról is, hogy talán kikopott a közéleti emlékezetből, de már 2005-ben megszületett a modern nemzeti konzultáció ősatyja. Orbán Viktor, az akkor ellenzéki Fidesz elnöke, hetedik évértékelő beszédében, a fővárosi Körcsarnokban feltette a kérdést:

Mit kell csinálni holnap, hogy a dolgok megváltozzanak? Tegyük lehetővé, hogy 2005 legyen a nemzeti konzultáció éve.

Az egy miniszterelnöki ciklust 2005-ben már maga mögött tudó politikus hozzátette: „Hallgassunk a saját múltunkra, forduljunk vissza a 2002-es választásokhoz, és hallgassuk meg, értsük meg a bajokat!” A cél az volt, hogy kapcsolatot teremtsenek a politika és az emberek között.

Ez a fajta kapcsolatteremtés 2010 óta rendszeresen visszatérő eleme a kormány eszköztárának, a legfrissebb, jelenleg is futó nemzeti konzultáció hét kérdése az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókról szól. Ennek apropóján arról kérdeztük az ellenzéki pártokat, hogy ők miről konzultálnának, válaszaikat itt gyűjtöttük össze. Az ellenzéki oldal 2010 óta több saját konzultációt is indított, ezek közül mutatunk be néhányat cikkünkben.

A Jobbik „valódi nemzeti konzultációja”

Az akkor még Vona Gábor vezette Jobbik 2016-os kérdőíve a „Valódi Nemzeti Konzultáció” nevet kapta. A párt akkori kommunikációja szerint ez a konzultáció a megalapozója „a valódi programírásnak”.

A 14 pontos kérdőív három témát érintett:

• Öt kérdés az egészségüggyel,
• öt kérdés az oktatással,
• négy kérdés a korrupcióval foglalkozott.

Volner János – aki akkor a Jobbik frakcióvezetője volt, azóta Volner Párt néven alapított saját politikai alakulatot, amit később Huxit Pártra keresztelt – 2017 februárjában jelentette be, hogy mintegy kétszázezren küldték vissza a kérdőívet.

A Párbeszéd is konzultált

„A Párbeszéd valódi klímakonzultációt indít a globális vészhelyzetről, hiszen nem állapot, hogy a magyar kormány minden szándékával a kérdés elsunnyogására törekszik” – olvashatjuk a párt honlapján egy 2019. decemberi cikkben.

A Párbeszéd szerint kérdőívük „azt a célt szolgálja, hogy meghallgassa a magyar emberek véleményét a veszélyről és tennivalókról, ezért minden olyan részletkérdésre kitér, amelyről a kormányzat egyáltalán nem beszél”.

A klímakonzultáció 16 kérdése még ma is elérhető online, többek között olyan pontokkal, hogy

• Ön milyen önkéntes vállalásokra, személyes erőfeszítésekre lenne hajlandó a klímavédelem érdekében?
• Ön egy tízes skálán mennyire ért egyet a magyar kormány klímavédelmi álláspontjával?
• Ön mekkora szerepet szánna a jövőben az atomenergiának?

Ezek mellett több válaszlehetőség megadásával kíváncsiak voltak arra is, hogy elsősorban kinek a feladata lenne az éghajlatváltozás elleni fellépés, hogy milyen lenne a helyes kormányzati hozzáállás a megújuló energiaforrásokhoz, valamint még az állami tisztségviselők autóhasználati támogatásáról is kérdeztek.

Volt fővárosi kérdőív is

„Konzultáció a Fudan Egyetem Budapestre telepítéséről” – ezzel a címmel zajlott konzultáció 2021-ben a fővárosban, az alábbi kérdésekkel:

• Egyetért-e azzal, hogy a Diákváros ne az eredeti tervek szerint és helyszínen épüljön meg?
• Egyetért-e a kínai Fudan Egyetem budapesti központjának létrehozásával?
• Egyetért-e azzal, hogy a magyar állam hitelt vegyen fel vagy költségvetési forrást biztosítson a kínai Fudan Egyetem budapesti központjának megépítésére?
• Egyetért-e azzal, hogy Magyarországon olyan egyetem működjön közpénzből, amely nem nyújt ingyenképzést magyar diákoknak?

Több mint harmincezer beérkezett válasz után Karácsony Gergely közölte, hogy „Budapesten nincsen semmilyen érdemi támogatottsága annak a beruházásnak, amelyet a Fidesz akar rákényszeríteni Budapestre, a IX. kerületre és az országra”.

Fudan-ügyben népszavazást is kezdeményezett az ellenzék, és bár összegyűjtötték a szükséges mennyiségű aláírást, az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződés érintettsége miatt elkaszálta a referendumot.

A DK többször konzultált, a Momentum is megpróbálta

Gyurcsány Ferenc 2020 februárjában jelentette be, hogy online konzultációt indítanak az ellenzéki összefogásról. A Demokratikus Koalíciónak volt már konzultációja a nyugdíjakról, a nyugdíjasok helyzetéről is.

A Momentum „valódi konzultációt” jelentett be 2018-ban, nem sokkal később arról írt a Mandiner, hogy tizenötezren töltötték ki az íveket, amit a párt sajtóosztálya is megerősített. 2015-ben a Magyar Liberális Párt is elindította a saját konzultációját.

Most háromszor konzultálhatunk

A kormány szankciókra vonatkozó konzultációja mellett kitölthetjük az LMP ötkérdéses zöldkonzultációját is:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a kormánynak mielőbb országos épületszigetelési programot kellene indítania?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a kormány azonnali hatállyal vonja vissza a szélerőművek telepítését ellehetetlenítő rendelkezéseit?
• Támogatja-e Ön, hogy a kormány törölje el a napelemadót, vagyis a napelemekre kivetett termékdíjat?
• Támogatja-e Ön, hogy a kormány vezesse be a minden közösségi közlekedési eszközre érvényes, havonta ötezer forintba kerülő klímabérletet?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a paksi bővítésre vonatkozó, Oroszországgal kötött szerződést mielőbb fel kell mondani?

A Mindenki Magyarországa Mozgalom Civil Nemzeti Konzultációja tíz kérdést tartalmaz, Márki-Zay Péterék íve több különböző témát érint, például:

• Egyetért Ön azzal, hogy amennyiben az állami egészségügyben a várólisták miatt a beteg életét veszélyezteti az ellátás hiánya, akár a magánegészségügyi ellátást is teljes mértékben fizesse az állami egészségbiztosítás?
• Egyetért Ön azzal, hogy hazánknak azonnal csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ezzel felszámolva a korrupciót és megszerezve az európai uniós forrásokat Magyarország számára?
• Egyetért Ön azzal, hogy a posták, a kulturális, szociális és egészségügyi intézmények bezárása helyett inkább az olyan látványberuházásokat kellene leállítani, mint a stadionok vagy a kizárólag idegen érdekeket szolgáló Belgrád–Budapest-vasút és a Fudan Egyetem?

Az MMM a rezsicsökkentéssel összefüggésben arra is kíváncsi, hogy „Ön szerint hazudott a Fidesz a választási kampányban a választóknak?”, illetve a fővárosi konzultációhoz hasonlóan rákérdeznek a Fudan Egyetemre is.

(Borítókép: A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten, az V. kerületi Szabadság téren 2022. október 19-én. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)