Van értelme az oktatásról vitatkozni a parlamentben?

Van értelme a parlamenti vitának? Az oktatás helyzetéről tartott november 2-i parlamenti vita előrébb vitte a pedagógusok ügyét? Látják értelmét a témában a további vitának? Mit szólnak ahhoz az állásponthoz, hogy „nem vitázni kell, hanem cselekedni”, és hogy az ellenzék „asszisztál a hazugsághoz”? A parlamenti ellenzéki pártokat kérdeztük, miután az érdekvédelmi szervezetek képviselői beszéltek az Indexnek a november 2-i parlamenti vita tapasztalatairól. Mint megírtuk, a pedagógusokat feldúlták a vitán látottak és hallottak.

Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) részéről is azt nyilatkozták, hogy minden vitának van értelme, és arra a november 2-i parlamenti vitanap is jó volt, hogy felszínen tartsák az oktatás problémáit, más eredményét nem látták.

Az Egységes Diákfront tagjai Facebook-oldalukon azt írták: nagy eredménynek tartják, hogy az oktatás ügye bejutott az Országgyűlésbe, de valódi változást nem várnak „a keresztrejtvényt fejtő, beszélgető, telefonozó, filmet néző kormánytagoktól”. A Molnár Áron színész által alapított noÁr Mozgalom pedig közölte: az ellenzék asszisztál a hazugsághoz, „ki-ki a maga politikai célja szerint vitázott”, de „elég a dumából, cselekedni kell”.

Minden eszközt meg kell ragadni

Az Index megkeresésére válaszul a Momentum sajtóosztálya azt írta: az általuk kezdeményezett parlamenti vitanap az oktatás katasztrofális helyzetére vonatkozó figyelemfelkeltő akciók egy állomása volt.

Csakúgy, mint a tüntetések, az élőláncok és sztrájkok, egy nagyobb képnek egy-egy kisebb darabjai ezek, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy minél több ember figyelmét felhívják arra, hogy a hazai oktatás milyen szörnyű helyzetben is van: megalázó pedagógusbérek, leterhelt diákok és tanárok, elavult tananyag, párbeszéd hiánya – hosszan lehetne folytatni még a sort

– közölte az ellenzéki párt.

A vitanap azzal a céllal jött létre, hogy egy új platformra emeljék az oktatás kérdését, és a magyar közbeszéd élvonalában tartsák. A Momentum szerint ezt a célját a vitanap elérte, a párt pedig benyújtotta azt a határozati javaslatot, amely – az érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetett – kilenc, oktatásra vonatkozó változtatást tartalmazza. (A kilenc pontról és az érdekvédelmi szervezetek állásfoglalásáról itt írtunk részletesen.)

A Momentum továbbá közölte: tagjaik, szimpatizánsaik és politikusaik folyamatosan részesei az oktatással kapcsolatos összes megmozdulásnak. Úgy gondolják, hogy minden eszközt meg kell ragadni arra, hogy napirenden tartsanak egy ilyen fontos kérdést, ezért mindenképpen érdemes a parlament elé is bevinni minden, a társadalmat érintő témát, még akkor is, „ha sajnos a kormánypárti képviselők inkább a telefonjukat nyomkodják, vagy meg sem jelennek a vitán”.

Klebelsbergi fordulatot szeretnének

A Jobbik kiemelt nemzetstratégiai ágazatként tekinti az oktatásra, ezért is használnak fel parlamenten belül és kívül is minden lehetőséget arra, hogy kifejtsék álláspontjukat. Képviselőik és aktivistáik – mint egyszerű demonstrálók –, tiszteletben tartva a tanártüntetések pártfüggetlenségét, tevékenyen részt vettek és részt vesznek mindazon rendezvényeken, élőláncban, demonstrációkon, helyi és országos szinten, amelyeken nyomatékosan felhívják a figyelmet az oktatási területen lévő égető problémákra.

Az ellenzéki párt korábban kezdeményezte az összes parlamenti párt egyeztetését egy oktatási kerekasztal megszervezésére, bevonva az összes érintettet, reagálva a tüntető diákszervezetek felhívására. Sem a Demokratikus Koalíció, sem az LMP nem támogatta a javaslatot.

„Az utcai jelenléten kívül fontosnak tartjuk megmutatni azt az alternatívát is, hogy a Fidesz egypárti túlhatalmának rendszere helyett mi jellemzi a mi oktatáspolitikánkat. Így például, hogy álságos és cinikus az az érvelés, amelyben a pedagógusok azonnali ötvenszázalékos béremelését, amelyet mi javasoltunk, a fideszes képviselők az európai uniós forrásokhoz kötik” – közölte a Jobbik sajtóosztálya.

Az ellenzéki párt „klebelsbergi fordulatot” szeretne az oktatásban:

• Hat helyett a nemzeti össztermék nyolc százalékát költenék az oktatásra.
• A diplomásátlagbért kellene odaadni a pedagógusoknak, „mert tanár nélkül nincs szebb jövő”. A Jobbik felelős értelmiségieknek és nem alattvalóknak tekinti a pedagógusszakma képviselőit.
• Egységes oktatási minisztériumra van szükség, amely az óvodától egyetemig – a felnőttképzést is ideértve – minden területet átfog.

Lépésről lépésre lesznek következményei

Az MSZP álláspontja szerint minden olyan vitának van értelme, amely rávilágít azokra a folyamatokra, ahogy a kormány „szétverte” a magyar közoktatást 2010 és 2022 között.

Nem vártuk el, hogy a kormány beismerje, politikájával súlyos válságba taszította a közoktatást, de amiért a szülők, a diákok és a pedagógusok hónapok óta tiltakoznak, azt parlamenti keretek között egy normálisan működő demokráciában orvosolni lehetne

– válaszolta az Indexnek a szocialista párt.

Az MSZP-ben úgy gondolják, hogy ha nem is azonnal, de lépésről lépésre lesznek következményei mindannak, amire a vitanap során felhívták a figyelmet.

Az oktatás nemzeti ügy, ezért a szocialista párt követeli a kormánytól a szülők, a pedagógusok és a diákok nevében is, hogy azonnal vegyék vissza az elbocsátott pedagógusokat; vonják vissza a tankerületek által kiküldött figyelmeztető leveleket, állítsák vissza a pedagógusok sztrájkjogát; kapják meg a radikális béremelést; korszerű, képességeket és lexikális tudást egyaránt fejlesztő oktatásra van szükség.

Mélységesen nem értenek egyet

Az LMP közölte: sem a noÁr Mozgalmat, sem senki mást nem akadályoz meg senki abban, hogy az érdekérvényesítés általuk helyesnek ítélt módszerét alkalmazzák.

Mi sem próbáljuk megmondani nekik, hogy mit tegyenek, és a magunk döntéseit is igyekszünk az iránymutatásaiktól függetlenül meghozni. Ennek megfelelően tiszteletben tartjuk azon álláspontjukat, mely szerint a politikának nem része a vita, de mélységesen nem értünk egyet vele

– írta az LMP sajtóosztálya a noÁr Mozgalom kritikájára reagálva.

Harcolnak

A Demokratikus Koalíció szűkszavúan reagált az Indexnek: a DK mind a Parlament falain belül, mind kívül harcol az oktatás helyzetének javításáért és a pedagógusok, diákok jogaiért, mert erre kaptak felhatalmazást a választóktól.

Egy vitanapot nem támadni kell

A Párbeszéd szerint a vita demokratikus eszköz, amit minél többször kell használni, hogy demokratikusabb országban élhessünk.

A parlamenti vita is egy eszköz, amelyet lehet jól és rosszul is használni. Ahhoz, hogy a többség azon célok mellé álljon, amelyeket jónak és helyesnek tartunk, a kommunikáció a legfontosabb, ennek alapja pedig a párbeszéd, és igen, a vita is

– közölte az ellenzéki párt.

Azt is hozzátették, hogy egy vitanapot nem támadni kell, hanem az ott elhangzott érveket kihangosítani, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy még több érv és információ jusson el a bizonytalanokhoz.

Ugyanis nem a vita legitimálja a jelenlegi rendszert, hanem az, hogy ennyi támogatója van. Ezért a legitimációs vita tehetetlensége helyett inkább arra kellene rámutatni, amikor a rendszer nem az emberek érdekben kormányoz, ahogyan teszi ezt a Fidesz már több mint 12 éve. Mi egy igazságos, szolidáris és zöld jövőben hiszünk – politikusaink ezt képviselik, és egy ilyen ország megteremtésén dolgoznak

– írta a Párbeszéd sajtóosztálya.

Jámbor András, az ellenzéki párt frakciójának országgyűlési képviselője a napokban hosszú Facebook-bejegyzésben reagált a noÁr Mozgalom véleményére, hogy „az oktatási vitanap legitimálja a rendszert”.

„Nem inkább a többség megteremtésére kéne törekedni, amelyben nem kizárni kell azokat, akik nem pontosan ugyanúgy gondolkodnak, mint mi, hanem megpróbálni őket meggyőzni? (…) Nem akkor járnánk jobban, ha egy ilyen vitanapot nem támadnál, hanem az ott elhangzó érveket és vitapillanatokat kihangosítanád, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy még több érv és információ jusson el azokhoz, akik még bizonytalanok?” – tette fel a kérdéseket noÁrnak címezve a párbeszédes képviselő.

Téved, aki szerint nincs értelme

A Mi Hazánk szerint a parlamenti vita nem vitte előrébb az oktatás ügyét, „mert a balliberálisok és a Fidesz is csak egymás pártpolitikai felülmúlásával voltak elfoglalva”, ahelyett hogy azokra koncentráltak volna, akikről valójában szó van: a pedagógusokra és a gyermekekre.

A párt sajtóosztálya emlékeztetett rá: nem véletlenül kezdte úgy a Mi Hazánk vezérszónoka, Dúró Dóra a felszólalását, hogy „elkeserítő hallgatni a vitát, hiszen egyáltalán nem a megoldásokról szólt, a kormány és a baloldal is csak politikai hasznot remélt ettől”. A Mi Hazánk ugyanakkor azt állítja, hogy Dúró Dóra felvázolta a legnagyobb problémákat és az ezekre adandó megoldási javaslatokat is. Abban azonban a Mi Hazánk is egyetért a többi ellenzéki párttal, hogy a vitának mindig van értelme.

A nyomásgyakorlásnak helye van a kormánnyal szemben, és a Mi Hazánk az elmúlt hónapokban többször is tudta bizonyítani, hogy a javaslatainkat sikerre tudjuk vinni ellenzékből is, például a csok kamatának a mérséklését is mi követeltük, és a kormány megvalósította, de a gyermeket 30 éves korukig vállaló fiatalok szja-mentességének megtartása is erre példa

– közölte az ellenzéki párt.

A Mi Hazánk azt is leszögezte: téved, aki úgy gondolja, hogy a parlamenti munkának nincs értelme, és egyetlen megmaradt eszközt sem szabad feladni, azzal a kormánynak tesznek szívességet, ha bizonyos frontokról egyszerűen kivonulnak a pártok. Ugyanakkor fontos a tiltakozás más módokon is. „Éppen ezért zajlik a Mi Hazánk tiltakozássorozata a rezsimegszorítások ellen, aminek keretében több helyszínen tüntetünk, félpályás útlezárásokat tartunk vagy éppen aláírásokat gyűjtünk az oltatlanságuk miatt kirúgott emberek kártérítéséért is” – tette hozzá a Mi Hazánk sajtóosztálya.

November 7-én asztalhoz ültek a pedagógus-szakszervezetek képviselői és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. A megbeszélés után az érdekvédők arról tájékoztatták a sajtót, hogy a társadalmi nyomás hatására a kormány kezd meghajlani, de semmi olyat nem hallottak, amitől megnyugodtak volna. Másnap az egyházi iskolákban tanító pedagógusok tanárballagással demonstrálták, hogy mihamarabbi változást szeretnének az oktatás területén. November 18-ra ismét országos pedagógussztrájk, november 26-ra pedig országos tüntetés szerveződik az érdekvédelmi képviseletek által.

(Borítókép:  Bodnár Patrícia / Index)