Sztrájk, demonstrációhegyek, soha nem látott összefogás – a tanártüntetések éve
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják - „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
Csalódással indult az év.
Bár a pedagógus-szakszervezetek már évek óta 45 százalékos béremelést követelnek, a kormány 2022 januárjában 10 százalékos pótlékemelést hajtott végre.
Mindez alapjaiban meghatározta a következő időszakot, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete első körben január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett. Ehhez a munkabeszüntetéshez 27 ezren csatlakoztak.
Miután a kétórás figyelmeztető sztrájk sem vezetett eredményre, a szakszervezetek bejelentették, március 16-ra határozatlan ideig tartó munkabeszüntetést szerveznek.
A kormány válaszul a sztrájk szabályait február 11-én rendeletben fektette le,
melynek értelmében gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben biztosítani kell, továbbá a tanórák 50 százalékát, érettségiző osztályokban a vizsgatantárgyak óráinak 100 százalékát meg kell tartani.
A tiltakozás újabb szintje: a polgári engedetlenségi hullám
A sztrájkszabályok módosítása – melyet azóta törvénybe is foglaltak – korábban soha nem látott elégedetlenséghez vezetett, a tanárok februárban – a szakszervezetektől függetlenül – polgári engedetlenségi akciók szervezésébe kezdtek, a Civil Közoktatási Platform (CKP) összesítése szerint csak ebben az időszakban 320 intézmény legalább 6500 pedagógusa tagadta meg a munkát.
Emellett a korábban beharangozott, március 16-tól induló, határozatlan ideig tartó sztrájk szervezése is folytatódott, az érdekvédők jelezték, ha nincs más út, akkor a rendelet betartása mellett gyakorolnak nyomást a kormányra.
Viszlát, Emmi, helló, Belügyminisztérium!
A határozatlan ideig tartó sztrájk végül április 1-ig folytatódott, azon a napon a szakszervezetek bejelentették, hogy a választások miatt felfüggesztik a sztrájkot, de a tárgyalásokat az új kormány megalakulása után is folytatják.
Április 3-án a Fidesz–KDNP pártszövetség negyedik alkalommal is kétharmados győzelmet aratott,
nem sokkal később pedig kiderült, hogy az újonnan felálló kormányban a korábbiaktól eltérően már nincs Emberi Erőforrások Minisztériuma, az oktatás így a Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztériumhoz került, a köznevelési államtitkár személye ugyanakkor nem változott, a feladatot továbbra is Maruzsa Zoltán látja el.
Az érdekvédők a tárca körüli változások ellenére jelezték, hogy a tárgyalásokat nyáron is folytatni szeretnék. Ennek megfelelően augusztusban is volt egy sztrájktárgyalás, a szakszervezetek képviselői ugyanakkor itt sem kaptak olyan ajánlatot, amely álláspontjuk szerint megoldást jelentene a tanárhiányra.
„Ha nincs jó ajánlat, normális tanévkezdés nem lesz”
– vetítették elő.
Rendhagyó tanév
Idén már a tanévkezdés is rendkívüli volt, a Tanítanék Mozgalom szeptember elején gördülő polgári engedetlenségi akciót hirdetett, amelyhez folyamatosan csatlakoztak az intézmények az ősszel. A tiltakozásban részt vevő pedagógusok alig pár nap elteltével a tankerülettől fenyegető levelet kaptak, melyben felhívták a figyelmüket arra, hogy tettük „alapot ad a munkáltatói rendkívüli felmentésre”.
Nem sokkal később a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát ki is rúgták, távozott az intézményből többek között Palya Tamás és Törley Katalin. Eltávolításuk fordulópontot jelentett, sok olyan tanár, szülő és diák csatlakozott akkor a kiálláshoz, aki korábban a háttérből figyelte az eseményeket.
A szakszervezetek ezen a ponton úgy döntöttek, hogy az egyébként már szeptember eleje óta tartó gördülő sztrájkot kiszélesítik, és ismét országos, központi munkabeszüntetést szerveznek a változás érdekében.
Azóta összesen öt nagyszabású sztrájk volt a hazai intézményekben, tiltakoztak a tanárok
- október 5-én
- október 14-én
- október 27-én
- november 18-án
- és december 8-án.
Ez utóbbi sztrájkhoz nagyban hozzájárult az is, hogy a Belügyminisztérium november végén újabb nyolc pedagógus elbocsátásról döntött, december 20-án pedig az is kiderült, hogy elbocsátásra már vidéken is volt példa. A kirúgott tanárokról készült portrésorozatunkat ide kattintva érheti el.
A sztrájknapokra egyébként a szülők és a diákok számos kísérőeseményt, élőláncot, flashmobot, demonstrációt és tüntetést szerveztek, Budapesten és a vidéki nagyvárosokon túl a pedagógusok már a kisebb településeken is hangot adtak nemtetszésüknek, amire korábban nem vagy csak nagyon kivételes esetben volt példa.
Az elmúlt időszak tiltakozásait Orbán Viktor is értékelte az év utolsó kormányinfóján. A miniszterelnök hangsúlyozta: ha a tanárok nem értenek egyet a politikai és szakmai irányvonallal, a tiltakozásnak a törvényes formáját – vagyis a sztrájkot – válasszák a polgári engedetlenség helyett.
A kormányfő az Index kérdésére Pintér Sándor munkáját és a köznevelési konzultáción elhangzottakat is kommentálta. Mint ismert, a belügyminiszter egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szervezett eseményen kijelentette, hogy
„az oktatáshoz nem ért, de a vezetéshez igen”.
Orbán Viktor azt mondta: neki ezzel nincs problémája, egyetért Pintér Sándorral, „a vezetőnek a vezetéshez kell értenie, a tudást, ami megvan a magyar társadalomban, azt kell megfelelő szervezeti formákon keresztül integrálnia”.
Mit ígér a kormány?
A szakszervezetek a tanév első felében is folytatták a tárgyalásokat a belügyi államtitkárságon, Maruzsa Zoltán az egyik őszi egyeztetésen nyomatékosította azt a már a kormányinfón korábban bejelentett lépcsőzetes bérrendezést, melynek eredményeként
- 2023-ra a diplomásátlagbér 65 százalékát,
- 2024-re a 72 százalékát,
- 2025-re pedig a 80 százalékát tennék ki a tanári fizetések.
A számok nyelvén: a diplomásátlagbér 2025-ben 972 ezer forint lehet, ebben az esetben a pedagógus-átlagbér 776 ezer forintra emelkedhet az uniós források függvényében.
A béremelés fontos, de…
A változást akarók az elmúlt időszakban számos alkalommal hangsúlyozták, hogy a béremelés önmagában nem oldja meg az oktatás helyzetét, de mindenképpen kell ahhoz, hogy egyáltalán tovább lehessen lépni. Álláspontjuk szerint a fejlődést jelenleg elsősorban a közoktatásból hiányzó 16 ezer pedagógus okozza, de az anyagi megbecsültségen túl számos egyéb célt is megfogalmaztak, ezek az alábbiak:
- Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!
- Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!
- Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!
- Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!
- Kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak!
- Esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek – az óvodától az egyetemig!
- Versenyképes és értékálló bérezést az oktatásban dolgozóknak!
- Minőségi, 21. századi környezetet a tanuláshoz és a tanításhoz, neveléshez!
- Szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban! Korszerű nemzeti alaptantervet! Szabad tankönyvválasztást!
Az Index korábban részletesen is kielemezte a tüntetők 9 pontját, külön megvizsgálva minden egyes követelést, területet. Cikkünket a témában ide kattintva érheti el.
(Borítókép: Tüntetés 2022. október 5-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
