2023-ban a pedagógustársadalom egy újabb csoportja léphet sztrájkba

DSC7758
2023.01.06. 16:20
A pedagógus-szakszervezetek abban bíznak, hogy egy egész éven át tartó tiltakozási hullám után 2023 végre a megállapodások éve lesz. Érdemi párbeszéd, jelentős bérrendezés és teljes oktatási reform nélkül ugyanakkor a tiltakozások folytatódhatnak, méghozzá a korábbinál szélesebb körben.

2022 a megmozdulások éve volt, abban bízunk, hogy 2023 a megállapodások éve lesz – jelentette ki az Indexnek Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

Az érdekvédő felidézte, hogy tavaly gyakorlatilag januártól decemberig, vagyis egy teljes éven át tartottak a tiltakozások, a kiállásokhoz idővel a szülők és a diákok is csatlakoztak. Mint ismert, a pedagógus-szakszervezetek a kezdetektől fogva azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, ezzel szemben a kormány idén januárban – csakúgy, mint 2022-ben – tízszázalékos pótlékemelést hajtott végre, amit az érintettek elfogadhatatlannak tartanak.

Köztudott, hogy a döntéshozók ezen túl is emelnének, de csak akkor, ha hozzájutunk a Magyarországot megillető uniós forrásokhoz. A következő három év lépcsőzetes emelésének eredményeként 2025-re a tanárok bére összesen 75 százalékkal növekedhet, így idővel a magyar pedagógusok átlagfizetése 777 ezer forint lenne.

Szabó Zsuzsa nehezményezte, hogy az immár 2021 októbere óta tartó sztrájktárgyalások során megállapodást egészen mostanáig nem kötöttek, a kormány terveiről rendszerint a sajtóból értesülnek, „miközben leírva még nem láttak semmit”.

„Azt szeretnénk, hogy végre ne csak a szavak szintjén, hanem a konkrét tettekben is megmutatkozzon az a kormányzati szándék, melyet a nagy nyilvánosság előtt lépten-nyomon hangoztatnak” – mondta Szabó Zsuzsa, aki szerint Novák Katalin újévi köszöntője – amelyben a pedagógusok méltó elismeréséről beszélt – némileg reményt keltő volt, ugyanakkor sejtésük szerint a következő hetek még mindig csak a bizakodásról fognak szólni. Úgy vélik, hogy valamikor tavaszra derül majd ki, hogy a kormány által kommunikált terveknek lesz-e realitásuk.

Amennyiben nem lesz komolyabb emelés, folytatjuk a tiltakozásokat, van itt még kurázsi, nem hagyjuk abba addig, amíg el nem érjük a célunkat

– jelentette ki az érdekvédő, hozzátéve, hogy a küzdelem nem pusztán a bérekről szól, azt remélik, hogy 2023-ban végre a munkaterhek csökkentése és az érdemi párbeszéd ügyében is lesz előrelépés.

Mint arról korábban beszámoltunk, tiltakozásra már idén is volt példa, hétfőn Miskolcról indult egy tudásmenet, amely a már szinte hagyománnyá vált élőláncok, utcai demonstrációk után ismét egy új irány.

Stratégiai irányváltásra készülnek

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a tudásmenetet jó kezdeményezésnek tartja, de úgy véli, hogy 2023-ban komolyabb stratégiai irányváltásra is szükség lesz, ami a gyakorlatban a mozgalmak kiszélesítését jelentené.

„Együttesen kell fellépnünk azokkal, akik közösséget vállalnak velünk amiatt, mert a problémáink hasonlók. Ilyen a szociális terület, a közszféra, de korábban a közlekedési dolgozók is kiálltak mellettünk. Hiszem, hogy együtt sikerülhet” – mondta lapunknak Nagy Erzsébet.

Hangsúlyozta, hogy emellett még az oktatás berkein belül is van lehetőség egy szélesebb körű tiltakozásra, ugyanis 

a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá becsatornázott szakképzési intézményekben is egyre nagyobb az elégedetlenség.

A PDSZ már tavaly tavasszal és ősszel is tárgyalásokat kezdeményezett az érdekükben, de válasz hiányában az egyeztetések egészen idáig elmaradtak. A szakszervezet most újabb lépéseket tesz a párbeszéd reményében.

„Fogy a türelem, és ha nem lesz előrelépés, akkor hamarosan a szakképzésben tanítók is munkabeszüntetésbe kezdhetnek, méghozzá a hagyományos keretek között, rájuk ugyanis nem vonatkozik a sztrájkjogot korlátozó törvény” – fejtette ki az érdekvédő, aki kitért arra is, hogy szakszervezetként továbbra a tiltakozás jogszerű formáját, a sztrájkot javasolják.

A pótlékemelés félmegoldás

Nagy Erzsébet a januári pótlékemelést is kommentálta az Indexnek, mint mondta: amellett, hogy húsz százalék feletti infláció mellett „nevetséges ez a mérték”, az is gondot jelent, hogy a pótlék bármikor elvehető, és ha a bérrendezés átalakításakor e szerint döntenek, akkor valóban csak az a rendkívül alacsony bér marad, amit még a 2014-es minimálbér alapján állapítottak meg.

A szakszervezeti tag röviden az egyéb célokra is kitért, korábban ugyanis a követelések között szerepelt az is, hogy legyen önálló oktatási minisztérium, amelynek az élén olyan vezető áll, aki ért a területhez.

„Nagyon úgy tűnik, hogy ebben nem lesz elmozdulás, a miniszterelnök szerint Pintér Sándor kiváló munkát végez” – tette hozzá a PDSZ képviselője.

Mint ismert, Pintér Sándor belügyminiszter a decemberi köznevelési konzultáción tett egy olyan kijelentést, hogy „az oktatáshoz nem ért, de a vezetéshez igen”. Amikor Orbán Viktort az év végi rendkívüli Kormányinfón arról kérdeztük, hogy mit szól a tárcavezető kijelentéséhez, a kormányfő úgy felelt, hogy szerinte ez rendben van, egyetért Pintér Sándorral abban, hogy a vezetőnek a vezetéshez kell értenie.

Ahogy arról szintén írtunk, a héten komoly felháborodás övezte a Belügyminisztérium legújabb tervét, mely szerint egy új, éves belső teljesítményértékelő rendszert vezetnének be. A részletekről itt írtunk.

(Borítókép: Pedagógustüntetés Budapesten 2022. október 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)