Már az „éhezés és fázás réme” fenyegeti a közszférában dolgozókat

Január 31-re, a hétnapos sztrájk zárónapjára szolidaritási akciót hirdettek a tanárokkal közösséget vállaló szakszervezeteknek, civil szervezeteknek, aktivistáknak. Ebből az alkalomból érdekvédők egy csoportja „Állj ki magadért” címmel sajtótájékoztatót szervezett a Belügyminisztérium elé.

Az eseményen elsőként a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szólalt fel, Boros Péterné elmondta: azért szervezték a sajtótájékoztatót a Belügyminisztérium elé, mert a tanárokkal „összeértek a problémáik”.

Mindez annyit tesz, hogy a közszférában, a rendvédelemben, a szociális és kulturális ágazatban dolgozóknak, valamint az akadémikusoknak és a védőnőknek is veszélyben van a megélhetése, veszélyben vannak a jogaik.

Közös követeléseik az alábbiak:

• Az inflációt részben ellentételező bérfejlesztést 2022-re visszamenőlegesen 13. havi juttatás formájában!
• 25 százalékos bérfejlesztést minden közszolgálatban dolgozó számára 2023. január elsejétől!
• A diplomás bérminimum bevezetését a közszférában!
• A sztrájktörvény módosítását, hogy kiállhassunk a jogainkért!

„A közszférában dolgozók 30 százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni?” – tette fel a tanártüntetésekről jól ismert szlogent Boros Péterné, hozzátéve, hogy a helyzet kritikus, „már az éhezés, a fázás, az elárverezés és a mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat”.

PDSZ: Nem szabad feladni!

Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke felidézte, hogy napra pontosan egy évvel ezelőtt volt a figyelmeztető sztrájk, azóta pedig a helyzet csak rosszabb lett.

Mindezek ellenére köszönetet mondott a tiltakozásban részt vevő tanároknak, szakszervezeteknek, és azt üzente nekik: „Tartsatok ki, hiszen a kormány által ismertetett új teljesítményértékelési rendszer és a teljesítményalapú differenciált bérezés csak még rosszabb körülményekhez vezet.”

Kiemelte, hogy ma a köznevelésben dolgozókon túl már a szakképzésben oktatók is sztrájkolnak, nagy örömükre pedig jogszerű munkabeszüntetésben tudnak részt venni, a kormány ugyanis lemondott a fellebbezés jogáról.

„Nem szabad feladni” – hangsúlyozta a PDSZ elnöke.

A közszféra minden területén megalázóak a bérek

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke szolidaritását fejezte ki a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek.

Hangsúlyozta, hogy a rendvédelmi dolgozók évek óta tűrnek – megalázó összegekért cserébe. Példaként említette, hogy a rendvédelemben a hivatásos állomány illetményalapja mindössze 38 650 forint. Ha egy rendőr éjszakai járőrözésre megy, akkor egy óra éjszakai pótlék bruttó 193 forint, amiből ma már tíz deka kenyeret sem lehet venni.

A sajtótájékoztatón a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke is felszólalt. Taskovics István kiemelte, hogy a kormánytisztviselőknek a kormány ugyanazt mondja, mint a pedagógus-szakszervezeteknek: 

„Mindez az infláció tükrében felháborító. Ki szeretne ott dolgozni, ahol csak a garantált bérminimum a garantált?” – tette fel a kérdést az érdekvédő.

Megvalósult a jóléti állam fordítottja

Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy a szociális gyermekjóléti ágazat problémái nem ma kezdődtek, az alulfinanszírozottság és a szakmai szabályok ellentmondásai jó ideje komoly gondot jelentenek.

Egyre többen hagyják el a pályát

– jelentette ki, majd arról beszélt, hogy míg más országok a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború hatására megerősítették a szociális rendszert, addig Magyarországon megvalósult a jóléti állam fordítottja: „akkor nem nyújt a kormány segítő kezet, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.”

Szebeni Dóra a kulturális terület képviseletében arról beszélt, hogy talán ezt az ágazatot sújtja a leginkább az energiaválság, az intézmények működése ugyanis attól függ, hogy az önkormányzatoknak a számlák kifizetésén túl marad-e még pénze.

Felidézte, hogy bár tavaly a kulturális területen dolgozók 20 százalékos béremelést kaptak, mára az teljes mértékben elinflálódott. „Ezért is csatlakoztunk a fenti követelésekhez” – emelte ki az MKKSZ tagja.

Levelet írtak a védőnők nevében Takács Péternek

Kuczman Anna, az MKKSZ Védőnői Tagozatának képviseletében hangsúlyozta, hogy szintén egyetértenek a közösen megfogalmazott követelésekkel, de van néhány probléma, amellyel kifejezetten a védőnők szembesülnek. Kéréseik az alábbiak:

• 2023. július 1-től esedékes szakdolgozói béremelés a védőnőkre is vonatkozzon.
• Valódi érdekegyeztetésre van szükség, már csak azért is, mert az egészségügyi átalakítás több pontja komoly veszélyt jelent a védőnőkre nézve.

Az aggályokkal kapcsolatban már keresték a döntéshozókat, levelet küldtek többek között Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak is.

„Jelenleg válaszra várunk” – mondta Kuczman Anna.

„A magyar állam nem jó apa”

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális ágazatban dolgozók a legrosszabbul fizetett munkavállalók a közszférában.

„Segítségre szorulnak az idősek, a gyerekek, a családok és a hajléktalanok, nagyon sokan rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az állam ennek ellenére nem folytat szociálpolitikai tevékenységet, csak atyáskodik. De az az igazság, hogy a magyar állam nem jó apa, hiszen a jó apa nem bántalmazza a gyerekét, és nem taszítja nélkülözésbe” – mondta az érdekvédő.

Március 15-én lesz a következő nagy tüntetés

Végül Pirint Gergő is felszólalt az Egységes Diákfront képviseletében.

Hangsúlyozta, hogy a szolidaritás napjára a tanulók ülősztrájkot kezdeményeztek, ehhez több mint 100 iskola csatlakozott, köztük sok vidéki intézmény is.

„Már több mint 200 tagunk van, de a jövőben szeretnénk terjeszkedni, februárban megtartjuk az első országos fórumot Budapesten és Győrben […] A következő nagy megmozdulás pedig március 14-én lesz, ekkor ugyanis virrasztásba kezdünk, így várjuk a március 15-ét, amikorra a Szabad sajtó útjára egy nagyszabású tüntetést is hirdetünk” – jelentette be Pirint Gergő, aki ezt követően az Erasmus-ügyre is kitért. Mint mondta: a diákok mihamarabbi megoldást várnak a kormánytól, hiszen az ügy nagyban befolyásolja, hogy itthon vagy külföldön tanuljanak tovább.

„Semmi keresnivalója politikusoknak a kuratóriumokban” – nyomatékosította.

A felsőoktatásban dolgozók is a tanárok mellett vannak

A PDSZ Facebook-oldalán megjelent nyilatkozat alapján a felsőoktatási és mérnöktársadalom oktatói, kutatói, doktoranduszai is szolidaritást vállalnak a közoktatásban dolgozó pedagógusokkal.

„Közös célunk egy olyan oktatási rendszer, amelynek nem a megfélemlítés, az értelmetlen túlterhelés, a büntetés és az elnyomás az alapja, hanem a magas színvonalú, partnerségre épülő közös munka. Mélységes aggodalommal látjuk, hogy a középiskolai körülmények romlása miatt a hozzánk érkező fiatalok évről évre nehezebben birkóznak meg a felsőoktatás kihívásaival” – írták az oktatók, akik szerint az alábbi problémák a legégetőbbek:

Egyetértünk a közoktatás megújításának, a terhek észszerűsítésének igényével, ami nemcsak a közoktatás, hanem közvetett módon a minőségi felsőoktatás szempontjából is fontos.

• Egyetértünk az indokolatlan központosítás megszüntetésére és a pedagógiai szabadság helyreállítására vonatkozó követelésekkel.
• Támogatjuk, hogy mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban legyen meg a stabil, kiszámítható és támogató intézményi feltételrendszer és működési rend, és az ezekhez szükséges törvényi és anyagi háttér.
• Méltánytalannak és tűrhetetlennek tartjuk a sztrájkjog csorbítását, a tiltakozó pedagógusok elbocsátását, megfélemlítését.
• Elfogadhatatlannak tartjuk a köznevelési és felsőoktatási intézményekben dolgozók alacsony erkölcsi és anyagi megbecsülését.

Mint ismert, a hazai iskolákban több mint egy hete, január 23-án indult el egy gördülő munkabeszüntetés, melynek január 31-én, vagyis ma van a zárónapja. Ez a dátum már csak abból a szempontból is különleges, mert pontosan egy évvel ezelőtt ezen a napon indult el egy olyan tiltakozási hullám a hazai oktatásban, amelyre korábban még soha nem volt példa.

(Borítókép: Boros Péterné, Bárdos Judit, Komjáthy Anna és Taskovics István. Fotó: Kaszás Tamás / Index)