Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Egészségügyi államtitkár: Nem az orvoshiány okozza a legnagyobb feszültséget
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Takács Péter egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy „van elég orvos a rendszerben”, és a problémákat az ellátásszervezés hibái okozzák. Emellett az orvosképzés hibáira is felhívta a figyelmet, ugyanis „az egyetemek nem bírnak ennyi fiatal szakembert értelmesen foglalkoztatni”.
A Népszava interjút készített Takács Péter egészségügyi államtitkárral, akit többek között a magyar egészségügy helyzetéről kérdezték. Mint ismert, az ápolók bérének emelését júliusig halasztották. Arra a kérdésre, hogy januártól megkapják-e visszamenőlegesen az emelt összeget, az államtitkár azt felelte: a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet miatt felelőtlenség lenne bármit is ígérni.
Szó esett a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közti feszültségről is. A kamara számára a legnagyobb fenyegetés az, hogy kevés orvos van a rendszerben, Takács Péter szerint azonban nem ez okozza a feszültséget.
2023. februári kifizetéssel egészségügyi szolgálati jogviszonyban 23 654 orvos kapott emelt bért. Az alapellátásban ezen felül 8622 fő rendelkezik érvényes működési kártyával, tehát több, mint 30000 orvos dolgozik a közfinanszírozott rendszerben. Lakosságarányosan nincsenek kevesen, így e mutatóban nem is állunk rosszabbul, mint bármelyik európai uniós állam
– fejtette ki.
Az államtitkár úgy véli, az elmúlt évtizedekben relatív orvoshiányok keletkeztek, leginkább ott, ahol nem volt paraszolvencia, az ilyen szakmák teljesen elnéptelenedtek, mint például a patológusoké. Emellett van egyfajta területi egyenlőtlenség is – fejtette ki a Népszava kérdésére.
Ugyanakkor Takács Péter az orvosképzés hibáira is felhívta a figyelmet.
Az orvosképzés mindig centralizált módon zajlott, most elkezdtem az egyetemi rektorokkal, klinikai központvezetőkkel erről beszélgetni, és ők is látják, hogy ez már így nem jó. Ráadásul még van egy olyan jogszabály, miszerint a képzőhelynek kötelező alkalmazni is a nála oktatott fiatal orvost
– mondta, hozzátéve, hogy a kormány 7 évvel ezelőtt megemelte az orvosi egyetemeken végzettek számát, így most 30 százalékkal több rezidens van a rendszerben, mint korábban volt. Az egyetemek viszont nem bírnak ennyi fiatal szakembert értelmesen foglalkoztatni. Most azon dolgoznak, hogy kerüljön a gyakorlati idejére a rezidens például a bajai és más kisebb kórházba, és csak az igazán magas tudáscentralizációt igénylő oktatása történjen az egyetemi város falain belül.
Takács Péter kifejtette, a problémákat nem az orvoshiány okozza, hanem az ellátásszervezéssel vannak a gondok.
Mivel „van elég orvos”, a rendszer akár jelentősebb túlmunka nélkül is működőkőképes lehetne, ha nem lennének rosszul elosztva az erőforrások – fogalmazott.
Vannak olyan volt évfolyamtársaim, akik lejárnak altató orvosnak, olyan kis kórházba, ahol hétvégenként kettő beavatkozás történik. Egy országos traumatológia intézet méretű kórházban vagy a Jánosban előfordulhat, hogy éjszakánként 9 traumatológiai műtét van
– tette hozzá Takács Péter.
(Borítókép: Takács Péter. Fotó: Kovács Attila / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
