Az udvarláshoz hasonlították az akkumulátorgyárak építését a parlamentben

Bakos Bernadett (LMP) azzal kezdte a napirend előtti felszólalásokat, hogy az elmúlt időszakban három fontos dolog történt az akkumulátorgyárak ügyében:

• Győrben több száz ember tüntetett, mert nem szeretnék, hogy a város mellé akkumulátorgyár épüljön.
• A Nemzeti Választási Bizottság elutasította az LMP azon népszavazási kezdeményezését, amely kimondta volna, hogy nem lehet ilyeneket építeni az ott élők jóváhagyása nélkül.
• A kormány újabb olyan héten van túl, amikor úgy tettek, mintha ez a vita nem is létezne.

Ebből szerinte a következő kép rajzolódik ki: a magyar emberek nem szeretnék, hogy Magyarország akkumulátorgyarmat legyen, de a kormány nem hajlandó a vitát lefolytatni.

A népszavazási törvény egy mondattal leírható. Amennyiben a Fidesz kezdeményez népszavazást, arra a válasz igen, amennyiben az ellenzék, a válasz nem

– vélekedett Bakos Bernadett, hozzátéve: mire legközelebb országgyűlési választásokat tartanak, addigra már késő lesz, ezért most kell cselekedni.

A gázerőművek építéséről elmondta, hogy ott orosz gázzal fognak energiát termelni, azokba a kínai gyárakba, amelyek a német autókba készítenek akkumulátorokat. Az LMP most három dolgot tesz:

• Megtámadják a népszavazási döntés indoklását.
• Új népszavazási kérdést nyújtanak be.
• Folytatják az aláírásgyűjtésüket.

A kormány nevében Menczer Tamás válaszában jelezte, hogy vállalják a vitát, ezért is vannak itt, a parlamenti ülés a cáfolata az ellenzéki képviselő állításának.

Az a politikai közösség, amelyhez ön és pártja tartozik, egyszer gazdaságilag és minden más tekintetben tönkretette az országot. Ezt a kiindulási pontot azért rögzítsük

– mutatott rá az államtitkár.

Menczer Tamás hangsúlyozta: érthető, ha az embereknek vannak kérdéseik, akár félelmeik az új gyárakkal kapcsolatban, ezekre igaz válaszokat kell adni, a politikai hisztériakeltést viszont nem támogatja.

A kormánypárti politikus kifejtette: az EU döntött arról, hogy 2035 után csak környezetkímélő meghajtású autókat lehet gyártani, az is tény, hogy Magyarországon több százezer család megélhetését adja az autóipar, ők akkor tudják megtartani a munkahelyüket, ha a nyugati autóipari cégekhez a jövő kihívásait megértve az akkumulátorgyárak is idetelepülnek, ezekért óriási verseny folyik, az Egyesült Államokban és Németországban is építenek ilyen gyárakat.

Az államtitkár végül egy hasonlattal élt: az akkumulátorgyárak és energiaellátásuk hasonlít ahhoz, amikor az ember egy csinos nőnek udvarol, valamikor nehéz, munkát kell beletenni, de erre nem az a válasz, hogy hagyjuk, mert a végén jó lesz.

„A kormány szándékosan homokba dugja a fejét”

Szabó Rebeka, a Párbeszéd-frakció képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület friss jelentéséből is kiderül: a klímakatasztrófa nem egy majd egyszer lehetséges fenyegetés, hanem a jelenben zajlik. Már 1,1 fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnél tartunk, és ez nem csupán extrém hőmérsékletekkel, illetve viharokkal jár, hanem már ma is emberéletek ezreibe kerül. Magyarországon is látható, hogy télen alig van hó, nyáron pusztít az aszály, vagy özönvízszerű eső esik, a magyar kormány azonban „szándékosan homokba dugja a fejét”.

Akkumulátorgyárakkal lebetonozza a termőföldjeinket, és súlyos veszélybe sodorja az ország vízkészleteit, és mellesleg kirúgja azokat a vízügyes vezetőket, akik erre fel merik hívni a figyelmet

– jelentette ki Szabó Rebeka.

A képviselő kifejtette, hogy miközben nem érvényesülnek a fenntarthatósági célok, súlyos szociális krízis is van az országban. Szabó Rebeka szerint ennek a gyökere a pazarló és fenntarthatatlan gazdasági rendszer, továbbá „az Orbán-kormány által létrehozott dilettáns, kizárólag a közpénz lenyúlására és a propagandára épülő tolvajrezsim”.

Arról is beszélt a képviselő: csak úgy lehet szembeszállni a válságokkal, ha egy zöld Európát és benne zöld Magyarországot építünk.

Képviselni kell a zöld elveket, egy igazságos zöld átmenet segítségével egyszerre kell kezelni a szociális és az ökológiai válságot. Ennek jegyében küzd a Párbeszéd, amely egyébként nemrég jelentette be, hogy új névvel és logóval folytatja tovább. Elkezdték a készülést a 2024-es önkormányzati választásra, ahol minden eszközükkel arra fognak törekedni, hogy növeljék a Párbeszéd és a zöld elkötelezettségű képviselők, önkormányzati vezetők számát. Szabó Rebeka kitért rá, hogy Jávor Benedek lesz a Párbeszéd – Zöldek EP-listájának vezetője. A párt szerint Jávor már sokszorosan bizonyított.

Koncz Zsófia államtitkár szerint abban mindenki egyetért: Magyarország elsők között rögzítette törvényi szinten azt a vállalást, hogy 2050-re klímasemleges országgá váljon. A klíma- és természetvédelmi akciótervre számos pontot meghatározott a kormány, és ezeken a célkitűzéseken dolgoznak. Mindeközben az ország szomszédjában háború tört ki, az államtitkár megjegyezte, hogy Jávor Benedek nagyon sokszor a háború mellett „kardoskodott”, és korábban további szankciókat szorgalmazott Oroszország ellen.

Koncz Zsófia szerint vannak olyan szankciók, amelyek egyértelműen nagyon nehéz helyzetbe hozzák az európai és a magyar embereket. A szankciók energiaválságot és inflációt okoznak, az ellenzék egyértelműen nem a magyar emberek érdekét szolgálja. Az államtitkár elmondta: a kormány részéről számos olyan intézkedés történt, amely arra irányult, hogy az energiafüggetlenségünket, az energiadiverzifikációt tudjuk erősíteni. Arra kérte a Párbeszéd frakcióját, hogy a Magyarország számára fontos energiaszuverenitást érintő kérdésekben támogassák a kormány álláspontját.

Mi lesz a fúrt kutakkal?

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy 2023 év végéig tart az a moratórium, amely után azokat a fúrt, kisebb részben ásott kutakat, amelyek korábban engedély nélkül, de nem feltétlenül jogszerűtlenül létesültek, engedélyeztetni kell. A pártelnök úgy látja, kellő tájékoztatás sincs, sem konzultáció, sem plakátkampány, pedig emberek életéről van szó.

Úgy fogalmazott, az érintettek jelentős része gazda, ha tönkremennek, akár éhínség is lehet, ráadásul sokan háztartási vízként használják a kutakból származó vizet azokon a helyeken, ahol nincs vezetékes víz.

A mindenkori magyar kormány régóta komoly mulasztásban van

– hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: a Duna–Tisza-csatorna terve több mint 200 éves, valamint a két nagy folyón keresztül több víz távozik, mint amennyi érkezik Magyarországra.

Toroczkai László arra szólította fel a kormányt, oldják meg a vízpótlást, ha pedig erre nem képesek, hosszabbítsák meg a moratóriumot. A pártelnök az engedélyeztetési folyamat költségeire hívta fel a figyelmet.

Farkas Sándor megérti a felvetett kérdést, ő is választókerületi elnök a déli határ közelében. Hozzátette: a kutak létesítése, fenntartása, megszüntetése vízjogi engedélyköteles volt. Az illegális kutak létesítését gyakran olyan személyek is végezték, akiknek nem volt komoly hozzáértésük, ezért előfordult, hogy több réteget átfúrva nem biztosították a megfelelő vízminőséget.

Az államtitkár javasolja a bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok fenntartását, mert a vízbázisunk védelmét ez szolgálja hosszú távon, míg a költségekre vonatkozó felvetésről úgy vélekedett:

a kormány fog olyan lépést tenni, ami ezeket a terheket csökkenteni tudja.

„Brutális, húsba vágó adat az élelmiszerár-drágulás”

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-frakció képviselője kijelentette: egy parlamentben megszokott, hogy érvek és ellenérvek csapnak össze, de a számok makacs dolgok, majd két adatot ismertetett:

1. A februári infláció még mindig 25,4 százalékos volt. A jobbikos politikus boldog lenne, ha év végére egy számjegyűvé válna az infláció. Hozzátette: ha decemberben 9 százalék lesz az infláció, éves átlagban az még mindig egy 17 százalék fölötti átlagot fog jelenteni.
2. Brutális, húsba vágó adat az élelmiszerár-drágulás még mindig kiemelkedő mértéke. Z. Kárpát Dániel szerint minél szegényebb egy család, a keresetének annál nagyobb részét fordítja élelmiszerre, jellemzően alapvető élelmiszerre.

A politikus azt mondta: még a családtámogatások is inflálódnak, tehát nincs olyan bevételi forma a magyar családok életében, amely ezzel a brutális drágulással tartaná a lépést. Kijelentette: a kormány képtelen megfékezni a brutális inflációt, sőt, a Fidesz által bevezetett hatósági ársapkák hosszú távon tovább rontanak a helyzeten, még nagyobb terhet pakolva a magyar családokra, ráadásul áruhiányhoz vezetnek, a kiskereskedőket tönkreteszik.

A Jobbik szerint ezért a hatósági ársapkákat azonnal el kell törölni, a nélkülözőket pedig célzottan kell segíteni. A többlet-adóbevételt, az extraprofitot egy az egyben, ahogy van, visszacsatornáznák az érintett családok számára, és egy nemzeti élelmiszer-támogatási programot indítanának.

Nincs fontosabb a magyar családoknál

Vitályos Eszter államtitkár válaszában elmondta, számos intézkedést hozott a kormány, ha munka van, akkor minden van. Az élelmiszerek árának növekedésével kapcsolatban kifejtette: nemcsak a magyar embereket érinti, hanem egész Európában megfigyelhető. Egyrészt a történelmi mértékű aszály, másrészt az orosz–ukrán háború hatásai, de még inkább az arra válaszul érkező elhibázott szankciós politika tehetők felelőssé.

Az államtitkár kiemelte: a 2010 előtti balliberális kormányok válságkezelése többek között éppen abból állt, hogy megszüntettek vagy szűkítettek számos családtámogatást, és lakossági megszorításokat vezettek be. A kormány azonban azt a célt tűzte ki, hogy ebben a mostani gazdasági válsághelyzetben is megőrizzék és lehetőség szerint bővítsék a családoknak járó juttatások körét. Vitályos Eszter felsorolta, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány.

Az államtitkár azt is mondta: az ellenzéknek álságos a politikai hozzáállása, a szociális érzékenységük ugyanis csak a szavak szintjén érhető tetten. Az ellenzéki pártok szemére vetette, hogy nem szavazták meg a családi adózás bevezetését, mind a négy alkalommal nemet mondtak a családi adókedvezmény növelésére is. Nem támogatták a négygyermekes anyukák szja-mentességét, nem támogatták, hogy ismét három évig kaphassák a gyest a kismamák, továbbá tartózkodtak a családi járulékkedvezmény bevezetésének szavazásakor is.

A kormány ebben az évben több mint 3300 milliárd forintot, azaz a GDP 4,3%-át fogja családtámogatásokra költeni, mert úgy gondoljuk, hogy a válság idején nincs fontosabb, mint az, hogy a magyar családok biztonságban élhessenek

– jelentette ki Vitályos Eszter.

„Útszéli lókupec stílus, amit az Orbán-kormány alkalmaz”

Tóth Bertalan az MSZP nevében üdvözölte, hogy nyolc hónap után szavazhatnak Finnország NATO-csatlakozásáról, a szocialista képviselők támogatni fogják ezt. Azzal folytatta:

Elképesztő, aljas és cinikus színjáték, ami Svédország csatlakozásával kapcsolatban történik.

A frakcióvezető megjegyezte, hogy bár van a külügyminisztériumnak futsalcsapata, „a diplomácia nem focimeccs, elfogadhatatlan és eredménytelen az az útszéli lókupec stílus, amit az Orbán-kormány alkalmaz, ez egyre nagyobb elszigetelődést jelent, a magyar embereknek szégyent, a gazdaságnak lemaradást eredményez”.

A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzéki frakciók támogatják Svédország NATO-csatlakozását, így az összes kormánypárti képviselő támogatása nélkül is megszavazhatja az Országgyűlés, „ha viszont nincs ilyen 46 fideszes képviselő, az a kormány iránti bizalom megvonását jelenti”.

Tóth Bertalan az infláció elleni küzdelmet úgy látja, olajjal locsolgatják az infláció tüzét, a különadók, az áfa, a gyenge forint és az uniós pénzek felfüggesztése miatti bizonytalanság következtében rekorder az infláció. Az ellenzéki képviselő a Magyar Postánál zajló leépítésekről is beszélt.

Menczer Tamás válaszában tisztázta, hogy

nem működik futsalcsapat a külügyminisztériumban, sajnálatos módon mindannyian kiöregedtünk. Irigylésre méltó a külpolitikai iránymutatással kapcsolatos magabiztosság egy olyan párt vezetőjétől, amely egy erősebb hétfőn akár a 2 százalékot is eléri Magyarországon.

Az államtitkár a NATO-csatlakozásokról kifejtette: a történetet nem a kormány kezdte, a svédek és a finnek mondtak folyamatosan alaptalan vádakat, rágalmakat Magyarországról, ezért jelezte a kormány azt, hogy az integrációt támogató javaslatot tettek, de a kormánypártok úgy gondolták, érdemes konzultációt tartani a finnekkel és a svédekkel.

A finnekkel kapcsolatban megállapították, hogy a történelmi barátság okán, másrészt a konzultációk eredményeként, minden remény szerint a kölcsönös tisztelet talaján állva folytathatják a kommunikációt és a kapcsolatokat. Menczer Tamás Svédország ügyében felidézte azokat a Magyarországgal szemben kritikus mondatokat, amelyeket már Orbán Balázs is összegyűjtött, „ilyen mondatok után jogos az az elvárás, hogy tisztázzuk, a jövőben hogyan tudunk a kölcsönös tisztelet talaján állva együttműködni. Mi nyitottak vagyunk, a labda nem a mi térfelünkön pattog”.

Ki kinek az érdekeit képviseli?

Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője szerint mostanra egyértelművé vált az ország szövetségesei – az Európai Unió államai és a NATO – számára, hogy a magyar kormány teljesen megbízhatatlan. Ahogy a gazdasági partnerek és a befektetők is beárazták a magyar kormányt, amely európai rekordinflációt hozott össze, úgy a katonai szövetségesek is belátták, hogy a magyar kormány éppúgy cserben hagyja a szövetségeseit, ahogyan az állampolgárait is – tette hozzá Gelencsér Ferenc.

A momentumos politikus azt sérelmezte, hogy az EU-n belül, a NATO-tagok közül utolsóként szavaz a magyar parlament a finn tagság ratifikálásáról. Miért húzódott ez idáig Magyarországon? – tette fel a kérdést. Emlékeztetett rá, hogy állítólag vita van az állampárti frakción belül a finn és a svéd csatlakozásról.

Ha nem lenne tragikus, azt mondanám, hogy komikus, hiszen az egész ország tudja, hogy Magyarországon egy ember dönt mindenről

– jelentette ki Gelencsér Ferenc. Kifejtette: ha lenne minimális tartás, hazaszeretet vagy akár felelősségtudat „az állampárti képviselőkben”, akkor nem most alakul ki vita először az elmúlt 13 évben, hanem például a magánnyugdíjpénztárak ellopásakor, az MTA szétverésekor vagy épp a civiltörvény miatt.

A momentumos politikus szerint csak Vlagyimir Putyinnak áll érdekében, hogy ennyi ideig húzódik a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról szóló magyar szavazás.

Azt is kijelentette: Magyarország érdekeit elsősorban nem Finnországgal és Svédországgal szemben kell megvédeni, hanem a terrorista Oroszországgal szemben. Gelencsér Ferenc hangsúlyozta: minél többen tagjai a NATO-nak, annál erősebb.

A békéhez pedig erő kell. Nem ezt szokta mondani Miniszterelnök úr? Nagyobb NATO, erősebb Európa, biztosabb béke

– fogalmazott Gelencsér Ferenc. Azt is hozzátette, hogy a magyar kormányfő Vlagyimir Putyin oldalára állt, és nem csak a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyében.

Magyarország miniszterelnöke veszélybe sodorta a magyarokat azzal is, hogy a pénzükből, az adóforintjaikból rekordméretű összeggel pénzeli a rosszul megkötött, drága orosz gázszerződéseken keresztül Vlagyimir Putyin hadigépezetét. Önök miatt a magyar emberek akaratukon kívül egy halom pénzzel támogatják az agresszort ebben a háborúban

– jelentette ki a momentumos politikus. Azt is a kormány szemére vetette, hogy miközben mindenki leépíti az orosz gázfüggést, Magyarország akkor kötött gázszerződést Oroszországgal, amikor a legmagasabb a gáz ára. Arra kérte a kormányt, hogy gondolja át, nem kell-e mégis inkább egy Európa-párti, atlantista fordulat, mert az igazság az, hogy Magyarországnak ez áll az érdekében.

Dömötör Csaba államtitkár válaszában elmondta: a kormány szerint minden esetben az ország érdekeit kell nézni, akkor is, ha esetleg ez másoknak nem tetszik, és akkor is, ha ez az út sokkal több vitával van kikövezve. A kormány álláspontja teljesen egyértelmű, hogy mit gondol az orosz katonai beavatkozásról: elítéli, mint ahogy az Országgyűlés többsége is várhatóan el fogja ítélni azzal az országgyűlési határozattervezettel, amelyben világosan ez szerepel.

Az államtitkár szerint, ha a Momentumot kicsit is érdekelné az, hogy mi van az ország biztonságával, akkor nem csatlakozott volna ahhoz a baloldalhoz, amelyhez csatlakozott. Dömötör Csaba arra figyelmeztetett: inkább közelebb és nem távolabb kerültünk a világháborús fenyegetéstől. A baloldal azonban az elmúlt hónapokban következetesen háborúpárti álláspontot képviselt.

Ha önökön múlna, akkor már nyakig benne lennénk a konfliktusban, az sem kizárt, hogy véresen

– jelentette ki Dömötör Csaba.

Ha legközelebb a határon túlra mennek, és mondjuk nem román vagy szlovák pártoknak kampányolnak, javaslom, hogy nézzék meg, hogy mi zajlik Beregszászon. Magyar édesanyák siratják a fronton elesett gyermekeiket. Magyar gyerekeknek kell óvodák óvópincéjében rajzolniuk. Az utcákon szinte csak nőket látni, azért, mert a férfiak vagy a fronton vannak, vagy elhagyták az országot

– szegezte Gelencsér Ferencnek az államtitkár.

Azt is hozzátette: a háború már így is érinti Magyarországot, és ez a háború már így is sokkal közelebb van hozzánk, mint bármikor is gondoltuk volna, nem engedhetjük, hogy ennél is közelebb jöjjön. „Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés egy határozatban rögzíti majd a békepárti álláspontját. Tudniuk kell, hogyha ezt nem támogatják, akkor a magyarok többségi akaratával mennek szembe, és ennek viselniük kell minden következményét” – fogalmazott Dömötör Csaba.

„Ez a politika maradjon árnyékban”

„2023-ra oda jutottunk, hogy a szabad Magyarország láncra verése és a magyar demokrácia leépítése után hazánk uniós és NATO-tagságát kell féltenünk önöktől” – mondta Kálmán Olga a kormánypárti képviselőknek, hozzátéve:

Páros lábbal tiportak mindenféle európai értéket, pár rubelért elárulták a magyar és európai érdekeket, Európában addig ültek az asztalhoz, amíg pénzt remélhettek.

A képviselő szerint most, hogy nincs uniós pénz, „mert bűnözőknek nem küldenek, a rendszer kimutatta a foga fehérjét, önök továbbra is ingyenpénzt akarnak, de nem akarnak európai Magyarországot, demokráciát. Ez az a konfliktus, ami történelmi károkat okoz ma a hazánknak”.

Kálmán Olga úgy látja, Vlagyimir Putyin csatlósaként tekintenek a magyar kormányra az EU-ban, most épp a demokráciacsúcsra nem hívta meg a kormányt a Fehér Ház, „szívesen maximum Türkmenisztán-Alsón látják a magyar miniszterelnököt”. A DK képviselője szerint a valódi konfliktus a kormány és a nép között van, mert a nép világos döntést hozott a NATO- és az EU-tagságról. Végül elmondta azt is: az ellenzék vezető ereje megmutathatja, van kormányzóképes alternatíva, kitért a Dobrev Klára vezette árnyékkormány londoni útjára is.

Dömötör Csaba válaszában kijelentette, „szeretnék a komolyan vehető részekre reagálni”. Az uniós tagsággal kapcsolatban leszögezte, a tagság nemzeti érdek, de nem olyan EU-ról álmodtak, ahol másodosztályú tagnak tekintik Magyarországot is, „nem veszik figyelembe az érdekeinket, például azt, hogy ki vagyunk szolgáltatva az energiaszállításoknak”.

Az államtitkár arra emlékeztetett:

Nem ez a kormány, hanem önök dobták oda a Molt, semmilyen gázvezetéket nem építettek annak érdekében, hogy máshonnan is érkezzen gáz. Nem önök voltak, hanem ez a kormány, amely lehetővé tette, hogy cseppfolyós gáz is érkezzen. A baloldali kormány volt az, amelyik eladta a gáztározókat, ez a kormány szerezte vissza.

Dömötör Csaba az uniós források ügyében arra kérte Kálmán Olgát, szavazza meg a megállapodáshoz szükséges javaslatokat. „Komolyan gondolja, hogy azon múlik a magyar demokrácia és jogállamiság minősége, hogy ötödjére is módosítjuk-e a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályt?” – tette fel a kérdést a kormánypárti politikus, hozzátéve: nem a demokráciáról, a jogállamiságról van szó, hanem arról, hogy próbálják megtörni a kormányt a béke, a fegyverküldések és a szankciók kérdésében. Az államtitkár megjegyezte azt is, március 15-én az beszélt zsarnokságról, aki 2006-ban „ráküldte a rendőrséget a békés megemlékezőkre”.

Az árnyékkormányról úgy fogalmazott, komoly problémája az ellenzéknek és az országnak, hogy Gyurcsány Ferenc megpróbálja rátenni a kezét mindenre, „most nem az elmúlt hetekben történt rendkívül kínos jelenetre gondolok”.

Dömötör Csaba találónak nevezte az árnyékkormány kifejezést, „mert a baloldalon ezek szerint mindenki árnyékként követi a DK vezetőjét. Ön is büszkén jelentette be, hogy a gyurcsányi értelemben vett árnyékkormány egyeztetett a brit árnyékkormánnyal”, amivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit árnyékkabinet fegyvereket küldene a háborúba, aktív genderpolitikát folytat, és támogatja a migrációt, ehhez csatlakozott a DK árnyékkormánya, ráadásul itt van még a „toxikus adóemelési és megszorítási mánia. Ez a politika maradjon árnyékban”.

Ki akar békét, és ki akar háborút?

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője nyugalomra intett, amelyre különösen akkor van szükség, amikor indulatok feszülnek egymásnak, illetve amikor háborús héják lepték el Európa egét, és amikor a gyűlölet egyre inkább erősödik.

A frakcióvezető szerint fontos, hogy kellő higgadtsággal kiálljanak a béke mellett, ezt teszi a magyar kormány a Vatikánnal együtt: a békét és a párbeszédet szorgalmazza. Azt is említette, hogy Izrael és Kína is béketervvel hozakodott elő, ezekre figyelni kell. Ezzel szemben egyesek Brüsszelben háborús hangulatot szítanak, máshol baloldali politikusok és a liberálisok még több lőszert, még több harckocsit, még több vadászrepülőgépet és fegyvereket szállítanak Ukrajnának. Sokan már a harmadik világháborúról szólnak és írnak, Henry Kissingert hozta példaként.

Hol van az Egyesült Államok béketerve? Hol van Brüsszel béketerve? Nem látunk ilyet. Háborús forgatókönyvet látunk inkább, nem béketervet, ahelyett, hogy a békét előre hoznánk, párbeszédet sürgetnénk a felek között, és mindenki mindent megtenne a maga erejéből, hogy ez bekövetkezzen mielőbb, hogy ne haljanak meg értelmetlenül emberek, ukránok és oroszok és mások is ebben a szörnyű testvérháborúban

– fogalmazott Simicskó István.

Menczer Tamás államtitkár szerint ez az ülésnap is világosan megmutatja a helyzetet: a kormány és a kormánypártok azonnali tűzszünetet és békét akarnak, a baloldal ezzel szemben háborúpárti. Az ellenzéket kritizálva azt is mondta: aki nem akar azonnali békét és azonnali tűzszünetet, aki azt mondja, hogy a béke unfair, tisztességtelen, az valójában nem akar békét, hanem a háború folytatását akarja. Szerinte a teljes magyar baloldal háborúpárt. A kormány és a külügyminisztérium kizárólag a magyar érdeket tartja szem előtt. Ezt a magyar baloldal azért nem tudja feldolgozni, mert a koordináta-rendszerében ezt nem tudja elhelyezni, ugyanis soha nem a magyar érdekeket képviselte.

Menczer Tamás kijelentette: akárhogy szorgalmazza a magyar baloldal, akárhogy követeli, a kormány továbbra sem fog lőszereket, fegyvereket és katonákat küldeni a háborúba, nem is támogatnak ilyen intézkedéseket. Azt is hozzátette: az orosz gáz nélkül a magyar gazdaság összeomlana, a családok nem tudnának fűteni, nem tudnák a mindennapjaikat élni. A diverzifikációval kapcsolatban mindent megtett a kormány, bárhonnan bármelyik irányból tudnak gázt vásárolni, ha van forrás és útvonal.

„Elnök úr tájékoztatója nem volt túl derűs”

Bánki Erik arról beszélt, hogy több milliárd forintnyi dollár érkezett az ellenzék 2022-es kampányához, erről volt szó a Gazdasági bizottság mai ülésén is, amelyről itt számoltunk be. A kormánypárti képviselő leszögezte, minden állampolgárnak joga van tudni, hogy a tiltott forrásokat milyen módon és kik használtak fel, valamint hogyan próbálták külföldről befolyásolni a magyar választási eredményeket.

Elnök úr tájékoztatója nem volt túl derűs

– hangsúlyozta Bánki Erik, utalva az Állami Számvevőszék elnökének tájékoztatójára.

Répássy Róbert leszögezte, hogy a párttörvény szerint a pártok külföldi szervezetekről nem fogadhatnak el támogatást, az ÁSZ eddigi gyakorlata szerint a támogatás nemcsak pénz lehet, hanem a nem engedélyezett forrásokból származó, nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulások elfogadása is. Ennek azért van jelentősége, mert ebben hosszú, több évtizedes konszenzus volt, „ez az elmúlt harminc év gyakorlatát semmibe vevő magatartás lenne, amennyiben az ÁSZ és az erre jogosult szervek ezt megállapítják”. Az államtitkár jelezte azt is, ha az ügy bizonyítást nyer, az érintetteknek vissza kell adniuk a kampánytámogatást, és büntetésként gyakorlatilag még egyszer ennyit be kell fizetniük.

(Borítókép:  Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. március 27-én.  Fotó:  Bruzák Noémi / MTI )