2024. június 25. 18:00
Hollandia 2
Ausztria 3
Olympiastadion III. forduló
2024. június 25. 18:00
Franciaország 1
Lengyelország 1
BVB Stadion Dortmund III. forduló
2024. június 25. 21:00 ÉLŐ
Anglia 0
Szlovénia 0
Cologne Stadium III. forduló
2024. június 25. 21:00 ÉLŐ
Dánia 0
Szerbia 0

Jeszenszky Géza: Akik az amerikai nagykövettől erős kritikát vártak, pofára estek

33D346D-highres
A szerdai amerikai nagyköveti tájékoztató előtt napokkal a magyar médiában már megjelentek kiszivárgott információk, amelyek azt vetítették előre, hogy fontos bejelentés készül.

Aztán mire elérkeztünk a szerda délutáni sajtótájékoztatóhoz, gyakorlatilag már tudható volt, hogy mit jelent be David Pressman nagykövet. Nem is csalódtak, pontosabban nagyon is csalódtak a sajtó képviselői, mert ennél sokkal, de sokkal komolyabb bejelentésre készültek. 

A nagykövet gyakorlatilag azt mondta vissza, ami a tájékoztató időpontjában már az amerikai pénzügyminisztérium oldalán elérhető volt. Az Egyesült Államok további ötven személyre és intézményre vetett ki szankciókat Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt, és a listán ott van a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank, illetve magyar alelnöke, a korábban diplomataként dolgozó Laszlóczki Imre is. Mellette a szankció érinti még a hitelintézet két legfelső orosz vezetőjét is.

A sajtótájékoztató után az Index megkereste Jeszenszky Géza korábbi külügyminisztert, volt washingtoni magyar nagykövetet, hogy fejtse ki, mit gondol az elhangzottakról. 

„Vajúdtak a hegyek, de csak egeret szültek.

Voltak, akik tartottak a kemény intézkedésektől, de minimálisan az erős szavaktól, voltak, akik szerettek volna komoly kritikát hallani az Egyesült Államok budapesti nagykövetétől a szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján. Lehet, hogy egyes ellenzéki beállítottságúak ennek örültek volna, de azok, akik vevők voltak az Amerika-ellenes propagandára, akik azt várták, hogy muníciót kapnak újabb Amerika-ellenes kijelentésekhez, támadásokhoz, azok »pofára estek«.

Mégis örüljünk, hogy David Pressman nagykövet nem élezte ki jobban a két kormány közti ellentétet, nem sorolta föl a panaszokat, nem nevezett meg személyeket, akik elfogadhatatlan hangnemet engedtek meg maguknak.

Békülékeny hangú nyilatkozata azt hangsúlyozta, hogy Magyarországgal jó viszonyt akar az USA. Annak kritikus felvetése pedig teljes mértékben megalapozott, hogy miért működhet Budapesten ez a mindenki által csak kémbanknak nevezett orosz intézmény. Eddig is jelezték, hogy ez elítélendő. Nem jelezték ugyanakkor, hogy követnünk kellene azon országok példáját, amelyek kiutasítottak orosz diplomatákat.

Az Antall-kormány alatt, de még az első Orbán-kormány idején is a két ország viszonya példásan jó, bensőséges volt, mára azonban sajnos ide jutottunk. A jelenlegi fagyos viszony rendkívül káros az ország és annak állampolgárai számára, gondoljunk csak a kettős adóztatás amerikai visszaállítására.

Szó sincs arról, hogy az USA háborúpártivá akarná tenni hazánkat, Oroszország az, aki elindította és kiszélesítette a háborút. Ha a Nyugat beszüntetné keleti szomszédunk támogatását, akkor csak idő kérdése lenne Ukrajna veresége, ezzel egy időben pedig a konfliktus gerillaháborúvá alakulása. Az is rengeteg áldozatot követelne” – fogalmazott lapunknak Jeszenszky Géza.

Elemzők is értékelték az elhangzottakat

A Republikon Intézet politológusa azt mondta, hogy szerinte az Orbán-kormány belpolitikai erejére nem lesz nagy hatása a döntésnek, mert eddig is kevesen tudták csak, hogy egyáltalán létezik ez a bank. 

Nagy Zsolt úgy látja, a magyar kormány az ilyen politikai nyomásokra általában politikai erővel válaszol, így valószínűleg mindezek ellenére sem fog kiszállni a bankból, mivel az presztízsveszteségnek számítana itthon.

A Republikon szakembere emlékeztetett rá: az elmúlt időszakban egyre rosszabbá vált a két ország viszonya, és előzőleg voltak pletykák arról, hogy ennél akár súlyosabb szankciókat is bejelenthetnek, „így viszonylag olcsón megúszta mindkét fél egyelőre”.

A Danube Institute ügyvezető igazgatója az Index kérdésére hangsúlyozta, hogy elmaradtak a baloldali sajtó által várt komoly szankciók. Kiss István szerint az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) szankcionálása egy ideje már várható döntés volt az Egyesült Államok kormányától, de fontos hangsúlyozni, hogy nem Magyarországot szankcionálták, hanem csak az NBB-t.

A szakértő szerint a bejelentett szankció inkább technikai jellegűnek tűnik, így nem befolyásolja jelentősen a két ország kapcsolatait, hiszen a nagykövet folyamatosan hangsúlyozta, hogy Magyarország milyen fontos partnere az Egyesült Államoknak, és apellált a szövetségi rendszerünk időtállóságára is.

(Borítókép: David Pressman 2023. április 12-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)