Miért tudtak ilyen gyorsan reagálni a szlovák mentők a magyar busz baleseténél?

Mint arról az Indexen beszámoltunk, hétfőn Szlovákiában a D2-es autópályán egy magyar nyugdíjasokat szállító autóbusz ütközött egy sajtóhírek szerint a leállósávban álló kamionnal, aminek következtében egy 56 éves férfi életét vesztette, míg tizenhárman súlyos, nyolcan közepes, harmincheten pedig könnyű sérüléseket szenvedtek. Közülük 18-an már hétfőn visszaindultak Magyarországra, jelenleg 23 utast ápolnak kórházban.

A mentőket 10 óra 33 perckor értesítették és tíz perc múlva érkeztek a helyszínre, akiket utána a tűzoltók követtek. Az első sérült 11 óra 17 perckor érkezett meg a kórházba.

A gyorsaságban emellett az is közrejátszhatott, hogy északi szomszédunk eleve nem olyan nagy, mint Magyarország, az autópálya-szakaszok rövidebbek, ráadásul az ország domborzata – sok az olyan hegység, ami mentőautóval nem megközelíthető – miatt sok mentőhelikopter áll rendelkezésre, ami az ország mérete miatt jobban lefedi Szlovákiát.

Kedden késő délután a magyar külügy is tájékoztatott a legfrissebb fejleményekről. E szerint a Szlovákiában balesetet szenvedett magyar autóbusz utasai közül már 35-en Magyarországon vannak, a szlovák kórházakban még 23 utast kezelnek – erősítette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. Menczer Tamás elmondta: a szlovák országos rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a baleset vizsgálata még tart, annak okáról egyelőre nem nyilatkoznak, nem adtak hivatalos tájékoztatást.

A sajnos emberi életet követelő baleset okát még mindig vizsgálják: egy szlovák médium szerint a magyar rendszámú buszt vezető román sofőr elaludhatott a volán mögött.

De mi a teendő, ha egy ilyen közúti baleset történik Magyarországon?

A legfontosabb szám: 112

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon miként történik ilyen esetben az élet- és műszaki mentés, az Index felkereste az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, ahol Dóka Imre tűzoltó őrnagy, az OKF helyettes szóvivője válaszolt a kérdésünkre.

Mint arra Dóka felhívta a figyelmet, Magyarországon is hasonló a protokolleljárás, mint Európában vagy a világon máshol. Mint kiemelte, a legfontosabb, ha valaki balesetet szenved vagy annak szemtanúja, akkor tárcsázza a 112-es segélyhívószámot – ami egyébként az EU minden tagállamában megfelel és ingyenesen hívható.

Dóka felsorolta, a bejelentésnek mit kell tartalmaznia:

• bejelentő nevét és telefonszámát;
• az esemény pontos helyszínét;
• mi történt, kinek vagy kiknek van szüksége segítségre, ők mennyien vannak és milyen fokú a sérülésük;
• felmerül-e valakinél a közvetlen életveszély;
• illetve az esemény folyamatban van-e vagy már lezajlott.

Mint azt a helyettes szóvivő kiemelte, mindezek azért fontosak, mert az információ életeket menthet. A diszpécserek ugyanis a bejelentés alapján indítják el a járműveket.

Párhuzamosan zajló beavatkozások

A helyszínre először érkező segítségnyújtók először információkat gyűjtenek és rövid időn belül felmérik a baleset súlyosságát. A tájékozódás és a helyzet gyors felmérése amiatt is fontos, mert tömeges baleseteknél gyakori, hogy a segítségnyújtók számát meghaladja a sérülteké, ilyenkor pedig mérlegelni kell, hogyan osszák el az erőforrásaikat, illetve hogy szükségesek-e további erők és eszközök a beavatkozáshoz.

Elsődleges beavatkozásnál az emberi élet a legfontosabb. Akár mellette ezzel párhuzamosan a közvetlen veszély elhárítása is zajlik. A tűzoltók, amikor kimennek egy ilyen helyszínre, akkor mentési csoportokat alakítanak, akár egy életmentési csoportot és külön egy műszaki mentési csoportot, akik egyszerre tudnak dolgozni a kárhelyszínen

– mutatta be Dóka a katasztrófavédelem eljárását.

Emellett az életmentés megkezdése mellett felmérik az egyéb veszélyforrásokat. Például, hogy a balesetet szenvedett jármű esetében folyik-e az üzemanyag, van-e robbanásveszély – ezek ugyanis további személyekben okozhatnak sérülést.

Nincs két egyforma eset

Az eset súlyosságától függően oda nemcsak mentők, hanem tűzoltók és rendőrök is érkezhetnek. A tűzoltók elsősorban műszaki mentést végeznek – például a sérülteket kiszabadítják a roncsból –, a rendőrök a baleset helyszínét biztosítják, míg a mentősök a sérülteket látják el, szükség esetén kórházba szállítják.

Így például előfordulhat, hogy tűzoltók vagy rendőrök kezdik meg a sérültek ellátását. Ezenkívül a tűzoltók eleve magasabb fokú elsősegélynyújtási ismeretekkel rendelkeznek az úgynevezett medic képzés miatt.

Minden balesetnél van egy kárhelyparancsnok, aki koordinálja a különböző segítségnyújtó szervek, illetve segítségnyújtók munkáját, a különböző szervek között csapatmunka zajlik – a baleset nagyságától, jellegétől és a helyszínre érkezéstől függően jelölik ki a parancsnok személyét.

Mit tegyek, ha egy balesetnek vagyok a szemtanúja?

Az Index azon kérdésére, hogy mit tegyünk, ha balesetet látunk, Dóka úgy reagált, hogy az első és legfontosabb feladat a 112-es segélyhívó telefonszám felhívása, hiszen az eleve állampolgári kötelesség ilyen esetben.

Hogy a helyszínre érkező segítségig hogyan segít az ember, Dóka szerint ez egyéntől függ.

„Mindenki, amikor megszerzi a jogosítványát, akkor alapvető elsősegélynyújtási ismeretekhez jut. Mindenkitől elvárható a minimális segítségnyújtás, beleértve ebbe, hogy a 112-es segélyhívón megteszi a bejelentést” – fogalmazott, majd hozzátette

Ugyanis bizonyos esetekben azzal többet ártunk, ha rosszul érünk egy súlyos sérültet. Dóka ezért aláhúzta, a legfontosabb a 112-es segélyhívó tárcsázása.

(Borítókép: Rendőrök és mentősök a szlovákiai Jókút közelében, a D2-es autópályán történt baleset helyszínén 2023. május 15-én. Fotó: Michal Svítok / MTI / TASR)