Ellenzéki pártok az egyeztetésről: Pintér Sándor részéről nem volt fogadókészség

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke a belügyminisztériumi egyeztetéssel kapcsolatban elmondta, nagy illúzióik nem voltak, ugyanakkor az ellenzéknek egységes az álláspontja arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt nem szabadna elvenni a pedagógusoktól. Továbbra sem értenek egyet azzal – amit Pintér Sándor elmondott –, hogy új hivatásrendi státuszba kell helyezni a pedagógusokat a béremelésük érdekében, ugyanis a közalkalmazotti létben is meg lehet emelni a béreket és az oktatás minőségét.

Ugyanakkor az ellenzéki pártok között abban egyetértés van – és ezt el is mondták Pintér Sándornak –, hogy a béreket nem lehet Brüsszelhez kötni, a nemzeti hatáskörbe tartozó területeket nemzeti költségvetésből kell finanszírozni. Kunhalmi Ágnes hozzátette: világosan közölte Pintér Sándorral, hogy ez egy szuverenitási kérdés.

Ha a nemzeti hatáskörbe tartozó területekre Brüsszeltől várjuk a bért, legközelebb majd a minisztérium Brüsszelben fogja megíratni a Nemzeti alaptantervet is?

– tette fel a kérdést az MSZP társelnöke.

Szerinte az egyeztetésen világosan megmutatkozott, hogy a belügyminiszter és az Orbán-kormány teljesen mást gondol az oktatásról, mint az ellenzék, a szakma és a szakszervezetek.

Kunhalmi Ágnes bejelentette: közösen átadtak egy közös állásfoglalást a státusztörvényről (ennek tartalmát ITT ismertettük). A belügyminiszternek elmondták, hogy szerintük hogyan lehetne azt jobbá tenni, de erre nem volt fogadókészség Pintér Sándor részéről. Az MSZP társelnöke szerint arra sem, hogy új alapokra helyezzék az oktatás korszerűsítését és modernizálását.

„Felesleges tárgyalni”

Szabó Tímea, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője kijelentette: „Az oktatás javításának alapja nem lehet egy bosszútörvény.” Ezt az ellenzéki pártok és a szakszervezetek közösen mondták el Pintér Sándornak.

Azt is elmondták a miniszternek, hogy nem a státusztörvénynek „csúfolt” bosszútörvényről mentek egyeztetni, hanem azért, hogy újra felszólítsák: vonja vissza a kormány ezt a javaslatot.

Ennek a javaslatnak a részleteiről teljesen felesleges tárgyalni, mert ez nem javítani, hanem rontani fogja az oktatás helyzetét

– tette hozzá Szabó Tímea. Az ellenzéki pártok és a szakszervezetek arra nyitottak, hogy az oktatás helyzetének a javításáról beszéljenek, de a „bosszútörvényről” való egyeztetésre nem, ezért kivonultak a tárgyalásról.

„Döbbenetes volt az egész”

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és frakcióvezetője kijelentette:

Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház.

Mint mondta, ennek megfelelően kezelték a találkozót. Az ellenzéki politikus szerint egyértelmű, hogy semmilyen nyitottság nincs Pintér Sándorban arra, hogy a státusztörvényt visszavonják. „Döbbenetes volt az egész ülés” – jegyezte meg Gelencsér Ferenc. Arra kérte a minisztert, ígérje meg, hogy a tüntető diákokat nem fújják le könnygázzal, és nem verik meg őket gumibottal.

Barkóczi Balázs, a DK oktatási és kulturális árnyékminisztere szerint az ellenzék álláspontja egyértelmű: a státusztörvénynek „csúfolt” bosszútörvény nem lehet társadalmi, tárgyalási alap, mint ahogy az oktatás megújításának alapja sem lehet. Azt is hozzátette, hogy a szakszervezetek eddig csak diktátumokat és megfélemlítést kaptak, legutóbb pedig a diákok könnygázt. Elmondta, hogy a civil szereplők a mostani találkozón sem kaptak szót, így viszont a pártok sem hajlandóak a törvényről tárgyalni, amely egyébként az oktatás „teljes szétveréséhez” fog vezetni.

Kanász–Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője szerint azonnali béremelésre és szabadságra, vagyis autonómiára és egy teljesen új jogszabályi tervezetre van szükség az oktatásban.

Ander Balázs, a Jobbik – Konzervatívok országgyűlési képviselője kijelentette: a pedagógusok és a diákok terheit csökkenteni kellene, de erről szó nincs. A tanárok erkölcsi és anyagi megbecsülését növelni kellene, de erről sincs szó. A pedagógusok autonómiáját és szabadságát is fokozni kellene, a státusztörvény azonban ezt sem teszi lehetővé. Ander Balázs szerint a kormány a tanárokat a nemzet napszámosaivá, cselédjeivé kívánja „nyomorítani”.

Csak mosolygott rajtuk

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja kijelentette: „a belügyminiszter lózungokkal válaszolt az érdemi felvetésekre”, a szakértőket pedig nem hagyta szóhoz jutni.

„Egyedül Horváth Péter kapott szót a Nemzeti Pedagógus Karból, ő arra hívta fel a figyelmet, hogy jó lenne a kötelező óraszámhoz visszatérni. Annyi kis reményünk lehet talán, hogy legalább ebben a kérdésben sikerül előrelépni” – mondta az érdekvédő, majd nyomatékosította: mindent meg fognak tenni azért, hogy a státusztörvény ne lépjen életbe, hiszen az béremelést nem biztosít, és további elvándorláshoz vezet.

Mint ismert, az aHang oldalán már 27 ezren aláírták a tervezetet elutasító petíciót, és már közel 5 ezer pedagógus jelezte, hogy ha életbe lép a törvény, elhagyják a pályát.

Pintér Sándort ez sem érdekelte

– jegyezte meg.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke kiemelte: most először találkoztak Pintér Sándorral, „de csak látták”, a véleményüket nem fejthették ki.

Mihalics Lili az Egységes Diákfront képviseletében mindezt azzal egészítette ki, hogy a tárcavezetőt most először látták mosolyogni.

Milyen kár, hogy rajtunk mosolygott

– mondta, majd kifejtette: álláspontjuk szerint a státusztörvény-tervezet frusztrációhoz és káoszhoz vezet, miközben Pintér Sándor „rendet akar tenni”.

A tanuló továbbá kijelentette: nem rendbontást szeretnénk, hanem megoldást, ezért május 30-án a Sándor-palota előtt Novák Katalint fogják megkérni arra, hogy amennyiben a törvényt beterjesztik, ne írja alá.

Schermann Fruzsina, az Adom Diákmozgalom szóvivője arról beszélt, hogy bár reménykedve érkezett, megdöbbenve tapasztalta, hogy Pintér Sándor azzal kezdte a mondandóját, a tervezet miért szolgálja a tanárok érdekeit.

Ebből arra következtetek, hogy vagy szakmaiatlan, vagy cinikus

– mondta, hozzátéve, hogy ha a következő egyeztetés – amelyre ígéretet kaptak – is ilyen stílusban fog zajlani, akkor „köszönik szépen, de nem kérnek belőle”.

Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalom képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a státusztörvény nem lehet az oktatás megújításának az alapja.

„Elképedtem azon az alternatív valóságon, ami a kormány felől tapasztalható. Olyan statisztikákból indulnak ki, ami összemossa a lényegest a lényegtelennel. Pintér Sándor szerint van elég jelentkező tanárképzésre, de ez nem igaz, ami azt jelzi, hogy a fiatalok már most beárazták a tervezetet. A törvény már a benyújtása előtt megbukott, nem szabad, hogy a parlament elé kerüljön” – szögezte le.

A Belügyminisztérium is reagált

Az egyeztetés után Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is közleményt adott ki, melyben leszögezte: „A magyar baloldal még mindig az uniós források Magyarországra érkezése ellen dolgozik, ezzel akadályozza a pedagógusok béremelését". 

Felhívta a figyelmet arra, ha a baloldal támogatná, hogy megérkezzenek az uniós források hazánkba, akkor már másnaptól átlagosan 561 ezer forintos szintre emelkedhetne a pedagógusok bére.

Sajnos a mai napon sem hallottunk semmilyen garanciát a baloldali politikusoktól, hogy megváltoztatják az eddigi politizálásukat, és nem a pedagógusok ellen, hanem az érdekükben fognak politizálni

– értékelt az államtitkár, majd hozzátette: a baloldalt kisstílű politikai pártérdek vezérli.

Közölte azt is, hogy a szerdai egyeztetés egy hónapok óta tartó tárgyalási folyamat 19. állomása volt. Elmondása szerint a találkozón az összes parlamenti párt valamennyi kérdésére és felvetésére válaszoltak a kormány képviselői, várták továbbá a pártok szövegszerű javaslatait is az új pedagógus életpályatörvény kapcsán. 

Ilyen azonban csak a Mi Hazánktól érkezett

– emelte ki.

Rétvári Bence végül kitért arra, hogy az uniós források beérkezésekor 20 százalék fölötti béremelés valósulhat meg a pedagógusok körében, amelyet januárig visszamenőleges hatállyal fizetnek ki. A jövő évben további 25 százalékos, 2025-ben pedig 29 százalékos béremelésre készülnek, ami azt jelenti, hogy 2025-től 800 ezer forint közül alakulhat a pedagógusok bére. 

„Csak balhézni jöttek”

A Fidesz-frakció is reagált a belügyminisztériumi egyeztetésekre:

A mai belügyminisztériumi találkozón ismét egyértelművé vált, hogy a baloldal valójában csak balhét akar és akadályozni akarja a pedagógusok béremelését. Ma is csak balhézni jöttek, nem egyeztetni. A baloldal emberei a mai ülésen is bekiabálásokkal provokáltak, és már az elején kijelentették, hogy »nem egyeztetni jöttünk«.

A Fidesz-frakció szerint felháborító, hogy a baloldal brüsszeli politikusai havi 5-6 millióért azért dolgoznak, hogy a magyar pedagógusok ne kereshessenek 800 ezer forintot.

„A pedagógusok már rég megkaphatták volna a fizetésemelésüket, ha a baloldal nem áskálódna a saját hazája ellen és Magyarország már hozzá juthatott volna a neki járó uniós forrásokhoz. A kormánypártok teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét jelentősen emelni kell, az új pedagógus életpálya törvény tervezete éppen ezt alapozza meg” – közölte a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója.