„Túl sokat ugráltak a pedagógusok, most a birodalom visszavág”

Péntek délután elkezdődött a parlamentben a tüntetéseket és tiltakozásokat kiváltó státusztörvény tervezetének vitája. A kormányt Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára képviseli az ülésen. A státusztörvény elleni tüntetésről szóló tudósításunkat itt olvashatja.

A kormány részéről Maruzsa Zoltán előterjesztőként azzal nyitotta a vitát: a legfontosabb elvárás, hogy a változások a gyerekek, tanulók érdekeit szolgálják. Olyan szakembereknek kell velük foglalkozniuk, akik felkészültek, elkötelezettek, akarnak és tudnak fejlődni.

A kormány által előkészített életpályamodell célja, hogy a szakmai, anyagi megbecsülés is javuljon.

Az államtitkár szerint rengeteg téves információ kering a nyilvánosságban, kifejtette: gyakran elhangzó kritika, hogy csökkent a pedagógusok száma, ezzel szemben a KSH adataiban azt látják, hogy 2010-hez képest a tanulók száma 13 százalékkal, a pedagógusoké mindössze 3 százalékkal csökkent. Nem azt állítja, hogy hátradőlhetnek, mert idősödik a pedagógustársadalom, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok bevonzására, de még mindig kevesebb diák jut egy pedagógusra, mint Európa számos más országában.

A pedagógusképzésre jelentkezők számáról elmondta, visszahozták az osztatlan tanárképzést, ami 2013-tól a jelentkezési számokat statisztikailag megemelte. A későbbi visszaesés után újra növekedésnek indult a jelentkezők száma a kapuk tágra nyitásának köszönhetően, ezért Maruzsa Zoltán úgy véli, lesz utánpótlás.

A tankerületi rendszer létrehozásával mára stabil rendszerben működnek a tankerületek, ez pénzügyi szempontból fegyelmezetten, takarékoskodóan működik, de „megszűnt az a világ, hogy gazdag településnek jó, szegény településnek szegény iskolája lehet”. Maruzsa Zoltán cáfolta azt is, hogy a kormány csökkentené a gyógypedagógusok, iskolapszichológusok számát.

Az elmúlt egy évben három pedagóguskonzultációt bonyolítottak le, az előkészített tervezetet a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta, azóta összesen húsz alkalommal egyeztettek érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel. Ezeken részt vett valamennyi pedagógus-szakszervezet. Az 58 témakört felölelő tervezet szabályozási tartalma 34 területen változott jelentős mértékben.

Maruzsa Zoltán aláhúzta,

a csomag legfontosabb eleme az új, teljesítményalapú bérrendszer bevezetése.

Olyan bérstruktúrát alakítottak ki, ami a fiataloknak is vonzóbbá teheti a pályát, ráadásul a bérstruktúra rugalmasságára az Európai Bizottság irányába tett vállalások miatt is szükség van.

Az államtitkár további kiemelkedő elemnek tartja, hogy a kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén dolgozó pedagógusok, valamint a más településeken halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozók többletjuttatásra lesznek jogosultak.

Az éves teljesítményértékelés is fontos lesz, amelyről szintén kikérték a pedagógusok véleményét. Ezt számos ponton egyszerűbbé, objektívabbá tették. Ettől azt várják, hogy a korrekt teljesítményértékelés jutalmazza az arra leginkább érdemeseket. Maruzsa Zoltán azt is leszögezte, hogy a tanárok magánélete továbbra is sérthetetlen és nem ellenőrizhető.

A státusztörvény részleteivel több cikkben is foglalkoztunk, például itt és itt.

Megoldások keresése vagy kaméleonpolitika?

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka elmondta: az az alapkérdés, hogy a parlamenti frakciókban sikerül-e egyetértési pontokat találni a köznevelés ügyében, és végre el tudnak-e indulni egy közös úton, tudnak-e valódi párbeszédet folytatni a gyermekek és a pedagógusok érdekében.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta: eljött a nap, amikor minden politikai frakciónak színt kell vallania arról, hogy mit tart fontosnak, a megoldások keresését vagy a „kaméleonpolitikát”. Dunai Mónika szerint az ellenzéki politikusok Brüsszelben mindent megtesznek azért, hogy ne érkezzenek meg az uniós források, amelyekből emelni lehetne a pedagógusok bérét. Kiemelte azonban, hogy a Fidesz frakciója számára a gyermekek érdeke az első, „akkor jó az iskola, ha mindenki a magáénak érzi”, „a jó iskolákban jó tanárok tanítanak”.

Azt is mondta, hogy a törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljon a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsültsége. A Fidesz frakciója elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett, az a cél, hogy 2025 januárjára a pedagógusok bére elérje a diplomás bérek 80 százalékát, vagyis a 800 ezer forintot.

Dunai Mónika azt mondta: ha megjönnek az országnak járó uniós források, akkor a rendszerváltás óta legnagyobb béremelés jöhet a pedagógusok számára. Ha elfogadásra kerül a törvényjavaslat, akkor létrejön a többség által támogatott teljesítményalapú bérezés.

A kormánypárti politikus elmondta: több hónapos átfogó egyeztetés volt, mindenki megfogalmazhatta a javaslatát, sosem volt még ilyen széles körű egyeztetés.

Dunai Mónika szerint az is látható volt, hogy a baloldal és egyes szakszervezetek álhírei, erőszakba forduló megmozdulásai kísérték a törvényjavaslatról való vitát, „nem a gyerekekről, nem a pedagógusokról szóltak” ezek a megmozdulások. A parlamenti pártoknak is lehetőségük volt az egyeztetésekre, de ők érdemi javaslatok helyett „agresszív követeléseket” fogalmaztak meg.

Álszent, amit a baloldal politikusai művelnek

– jelentette ki Dunai Mónika. Szerinte „hol szánalmasan érdektelen vagy agresszív akciókat” szerveztek, de ez a kaméleonpolitika nem szolgálja a gyermeket és a pedagógusok érdekeit.

Állítása szerint sok pedagógus jelezte a Fidesznek, hogy az utcai trágárkodással és rombolással nem értenek egyet, elhatárolódnak, mert nem segíti az ügyüket. „Csak nemekből nem lehet jövőt építeni” – tette hozzá Dunai Mónika.

Elismerte, sok a teendő az oktatás területén, de a Fidesz frakciója folyamatosan meghallgatta a pedagógusok véleményét. Dunai Mónika például elmondta, hogy a javaslat elfogadásával a fiatal pályakezdők bére jelentősen emelkedhet, tesznek egy lépést azért, hogy többen választhassák a pedagógushivatást.

A politikus azt is mondta, hogy a parlamenti vitában is mindenkinek lehetősége van tovább javítani módosítókkal a törvénytervezetet. A Fidesz élni kíván ezzel a lehetőséggel, mert a pedagógusok erre kérték őket. A Fidesz javaslata az, hogy 24 órában fixálják a pedagógusok heti tanítási idejét.

A Fidesz frakciója támogatja a törvényjavaslatot, Dunai Mónika hozzátette: reménykednek egy valóban konstruktív vitában, és abban is, hogy az ellenzéki politikusok végre elolvasták a törvénytervezetet.

„A szabadnép-félóra után halljuk most az igazságot”

Barkóczi Balázs azzal kezdte, hogy „az aktuális szabadnép-félóra után halljuk most az igazságot”. 

Mindazon gátlástalanságok közül, amelyeket elkövettek a tanárok, diákok, szülők ellen, talán ez a legutolsó a legszégyentelibb, amíg ki nem derült, hogy még a frakciók beléptetési jogát is megvonták erre a napra, így fosztva meg a leginkább érintetteket attól, hogy a Ház falai között követhessék a vitát

– fogalmazott a Demokratikus Koalíció vezérszónoka.

Az ellenzéki képviselő megjegyezte, Pintér Sándor belügyminiszter nem vette a fáradtságot, hogy a parlamenteben vitázzon az ellenzéki képviselőkkel.

„Bosszútörvény. Találó név annak a javaslatnak, amely nyílt beismerése annak, hogy az elmúlt 13 évben nem tudtak és nem is akartak semmit tenni” – folytatta Barkóczi Balázs, hozzátéve: a helyzet mostanra tarthatatlanná vált, és a kormány nem megköszöni az elkötelezett szakemberek munkáját, hanem „tovább korlátozzák a tanszabadságot, tovább nehezítik a tanárok helyzetét”.

Könnygázzal, tonfával és bilinccsel próbálták megakadályozni a diákok tiltakozását. Teljessé válik az önök bosszúhadjárata, utána nem marad más, mint füstölgő romok, felperzselt föld.

A politikus szerint lehetne beszélni a pedagógushiányról, 16 ezer tanár és 14 ezer a munkát közvetlenül segítő munkatárs hiányzik a rendszerből. Nagy a hiány a mentálhigiénét biztosító szakemberekből is, ahogy többek között elegendő családvédelmi felelős sincs.

Barkóczi Balázs megjegyezte azt is, „soha ilyen mértékben nem menekültek a magyar fiatalok a pedagóguspályáról mint napjainkban, és önöknek most mégis a bosszútörvény a legfontosabb. Beszélhetünk arról is, hogy a pedagógusbéreket teljesen felzabálta az orbáni infláció”.

A problémák közé sorolta a kifizetetlen túlórákat, „idén reálértéken 13 százalékkal jut kevesebb az oktatásra, mint tavaly”. Digitalizáció helyett „pár unatkozó hekker által játszi könnyedséggel feltört rendszert adtak”. A DK vezérszónoka megemlítette a „méltatlan körülményeket”, és hiányolta az önálló oktatási minisztériumot, az egyeztetéseket pedig látszategyeztetéseknek nevezte.

Barkóczi Balázs végül már egy Dobrev Klára vezette kormányról beszélt, önálló oktatási minisztériumot hoznának létre, valamint „a minőségi, 21. századi oktatásba fogunk befektetni. Egzisztenciálisan és erkölcsileg is megbecsülve a tanárokat, pedagógusokat, segítő munkatársakat”.

„Ne hergeljenek, ne hazugságokat terjesszenek”

Hollik István, a KDNP vezérszónoka elmondta: az ellenzéki képviselők nem olvasták a törvényjavaslatot, de nem is érdekli őket, hogy mi van benne, mert

Hollik István hozzátette, hogy az ellenzék ezt csinálta a munkatörvénykönyvnél is (az úgynevezett rabszolgatörvénynél): „hergelték az embereket, hazugságokat terjesztették”, hazudtak arról, hogy százezrekre kényszerítettek valami olyat, amit nem akartak.

„A hazugságaik után, mint akik jól végezték dolgukat, elmentek haza”

– fogalmazott Hollik István.

Ugyanez történt a szociális törvénynél („Lex megdöglesz”), azzal riogatott az ellenzék, hogy az állam kivonul a szociális területről.

Amilyen gyorsan megragadtak egy témát, ugyanolyan gyorsan dobták

– jelentette ki a KDNP-s politikus.

Szerinte most is ezt csinálja az ellenzék, de „szintet léptek a gátlástalanságban”, mert Brüsszelben azon dolgoznak, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a béremelésüket. Azt is mondta, „hiába óbégat” az ellenzék, mert Gyurcsány Ferenc „világosan elmondta”: nem akarják, hogy megérkezzenek az uniós források.

Hollik István szerint teljesen nyilvánvaló a baloldali szándék, politikai célból beáldozzák a pedagógusokat és a pedagógus-bért. Arról is beszélt, hogy ha a baloldal árnyékkormánya kerülne hatalomba, akkor egy olyan ember képviselni a pedagógusokat (ki is mondta Barkóczi Balázs nevét), akit elítéltek garázdaságért.

Azt is az ellenzék fejére olvasta: azzal keltik a hangulatot „kint és bent is”, hogy nem voltak egyeztetések és azok csak látszólagosak voltak, miközben 20 alkalommal voltak egyeztetések, 1500 írásos vélemény feldolgozása történt meg, kilencpárti egyeztetés is volt, „de az más kérdés, hogy szakmai egyeztetésben nem voltak hajlandóak részt venni” az ellenzéki pártok. Az egyeztetések hatására egyébként 34 területen történt érdemi változtatás a javaslatban.

A KDNP is elkötelezett, hogy a pedagógusok anyagilag meg legyenek becsülve, és hogy a magasabb anyagi megbecsültség teljesítményalapú legyen. A KDNP támogatja a fideszes javaslatot, hogy 24 órában fixálják a pedagógusok heti tanítási idejét. Hollik István az ellenzéktől azt kérte: ne hergeljenek, ne hazugságokat terjesszenek, hanem álljanak a pedagógusok mellé. A KDNP támogatja a törvényjavaslatot.

„A birodalom visszavág”

Tóth Endre szerint a Biblia arra tanít, hogy ne legyünk bosszúállók, de a kormány most bosszút kíván állni a pedagógusokon a tiltakozások miatt.

Túl sokat ugráltak a pedagógusok, most a birodalom visszavág.

A Momentum képviselője szerint egy mozdulattal sikerül húszezer fölé vinni a pedagógushiányt, szeptembertől minden iskolában megérzik a végeláthatatlan helyettesítések sorát.

„Megéri a sok kárt és szenvedést a hatalmi vendettájuk?” – tette fel a kérdést Tóth Endre, hozzátéve: hiába ismételnek el egy állítást sokszor, attól még nem lesz igaz, a tiltakozást szervező civilekkel nem tárgyaltak, a szakszervezetekkel ugyan leültek, de azt a kérésüket nem sikerült meghallani, hogy nem szeretnének bosszútörvényt.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, „a pedagógusok jogait, autonómiáját rengeteg ponton sújtja a bosszútörvény. Nem csoda, hogy több ezren tervezik a felmondásukat. Nem akarja senki ezt a törvényt”.

Tóth Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy 37 olyan képviselő van a kormánypárti padsorokban, aki pedagógus volt, „ők hogyan számolnak el volt kollégáik előtt a tanárellenes törvénnyel?”. A Momentum-frakció az asztalukra szivacsot és krétát helyezett, és azt javasolják, hogy menjenek vissza a volt iskolájukba, kérdezzék meg a pedagógusokat, hogy mit gondolnak a törvényről.

Ha önök 37-en nem szavazzák meg ezt a gyalázatos törvényt, akkor az nem fog átmenni.

A politikus megjegyezte, „nehéz úgy a béremelés külső korlátairól szóló mesét elhinni”, amikor GDP-arányosan „történelmi mélyponton” van az oktatásra fordított összeg.

„Fekete napja ez a közoktatásnak és a társadalomnak”

Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka reagált Hollik István kijelentéseire, hogy hazudnak az ellenzékiek és a szakszervezetek. Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a Telex arról írt, birtokukba jutott egy belső levelezés, amely többek között a Klebelsberg Központ Stratégiai és Kommunikációs Főosztályát vezető Antalffy Péternek, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak és a KK szakmai vezetőinek írt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Ebben például az áll, hogy „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.

Ki hazudik?

– tette fel a kérdést Kunhalmi Ágnes. Arról is beszélt: Orbán Viktor korábban azt ígérte, hogy a mindenkori minimálbérhez igazítják a pedagógusok bérét, de nem így lett. Kunhalmi Ágnes szerint a miniszterelnök megszegte az ígéretét és becsapta a magyar társadalmat; tele van a kormányzati bürokrácia és propaganda hazugságokkal, és az egész státusztörvény is hazugságokra épül.

„Fekete napja ez a közoktatásnak és a társadalomnak” – fogalmazott a státusztörvénnyel kapcsolatban. Kifejtette: az oktatás arra szolgálna, hogy a jövő generációi előre tudjanak lépni, de a Fidesznek és Orbán Viktornak nem szakmai kérdés az oktatás, „csak hatalompolitikai kérdésként tekint rá”, nem véletlen, hogy nincs külön minisztériuma az oktatásnak. Az MSZP vezérszónoka azt is mondta, hogy a státusztörvény nem mást mint az elmúlt éveknek a „bekoronázása”, és az utolsó nagy társadalmi csoportot is megfosztják a közalkalmazotti viszonyától.

A kormány azt mondja, hogy a pedagógusi életpálya presztízsét szeretnék emelni, illetve szeretnék vonzóbbá tenni, de ezt hogy érik el, ha közben megszüntetik a sztrájkjogot és a közalkalmazotti viszonyt. Kunhalmi Ágnes emlékeztetett rá, hogy minden tanév kezdés előtt majdnem 1500 pedagógust keresnek, és több tízezren fognak elmenni nyugdíjba a következő években, az MSZP-s politikus szerint kérdés, hogyan fogják őket pótolni.

Kunhalmi Ágnes felháborítónak tartja, hogy mindenre van pénz, de a pedagógusok és gyermekek jutalmazására nincs. „Nem szégyellik magukat?” – kérdezte.

Azt is megkérdezte, hogy mi köze van a pedagógusbéreknek Brüsszelhez. A magyar költségvetésből kellene finanszírozni, mert nemzeti hatáskörbe tartozik az oktatás területe:

Miért hazudják tele az országot, hogy majd Brüsszel kifizeti?

Az MSZP-nek és az ellenzéknek demokratikus országképe van, ahol az oktatás demokratikus, de most egy autoriter államról lehet beszélni.

Önöknek pusztán csak hatalmi kérdés az oktatás

– jelentette ki a kormánypárti padsorok irányába Kunhalmi Ágnes. Az MSZP részleteiben és egészében is elutasítja a törvényjavaslatot.

„Szociopata neoliberális felfogás”

Ander Balázs szerint az a fundamentális kérdés, hogy milyen társadalomképben gondolkodik a hatalom: a perifériára, a félperifériára szánt gyarmati modellt, vagy a polgári hitvallást követi. Az előbbi „egy szociopata neoliberális felfogás, ami olcsósággal, nem a tudással kíván versenyezni”.

A Jobbik-Konzervatívok vezérszónoka kitért arra is, hogy „a kapukat kinyitották, a szervezett vendégmunkásimportra lelkesen nyomtak igent a kormánypárti képviselők”. Ugyanakkor megjegyezte azt is, „a bérleszorítás, mint versenyképességi paradigma” nem most kezdődött, a 13 év ebben a tekintetben „szerves folytatás az azt megelőző elmúlt nyolc évnek”.

Ander Balázs úgy látja, egyes kormánypárti előkelőségek nem akarnak szembesülni a magyar rögvalósággal, és kijelentik, szerintük elképzelhetetlen, hogy a rettenetes magyar élet, munka és bérviszonyok miatt menekülnek az emberek az országból, „ha pedig el is mennek, akkor azt kalandvágyból teszik, bulinak fogják fel a kintlétet és füves sütin élnek. Az ilyen kijelentésekhez sok narancspálinkát kell inni”.

Az ellenzéki képviselő a másik lehetőségnek a polgári utat nevezte, „a normális Magyarország gondolata, ahol a tudás, a szorgalom érték, ahol azokat is megbecsülik, akik ezt a tudást előállítják”.

Érték-e egy újfeduális rendszer számára, ha a társadalom széles talapzatát olyan réteg alkotja amely rendelkezik a közéleti viták lefolytatásához szükséges releváns tudással?

– tette fel a kérdést Ander Balázs, hozzátéve: „Kormánypárti képviselőtársaim, kíváncsian érdeklődöm, hogy ezekkel az eredményekkel milyen jövőt kívánnak megalapozni, hogyan lesz ebből versenyképes, polgári Magyarország?”.

A Jobbik politikusa hangsúlyozta, magától nem jön létre az a tudás, ami a versenyképességhez szükségeltetik, a romló eredmények talán nem függetlenek a pedagógushiánytól.

Tanár nélkül nincs jövő, Fidesz és egyik-másik ellenzéki szereplő nélkül igen. A Jobbik-Konzervatívok álláspontja szerint a megoldás az lehet, ha létrejön az új klebelsbergi fordulat

– vélekedett Ander Balázs, aki az uniós forrásokról leszögezte: „A pénzek járnak Magyarországnak, nem nyugati könyöradományok, de ha mégsem jönnek, akkor vesszen a hazai oktatásügy, vesszen a jövő?”.

Ez is csak egy újabb elszalasztott lehetőség

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka elmondta, nem támogatják a státusztörvényt, mert nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát, nem adja vissza a szakmai szabadságukat, nem adja vissza a fegyelmezési jogukat, és nem biztosítja a pedagógusok utánpótlását.

Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusoknak a fele 50 év feletti, és ezzel kellene foglalkozni, vonzóvá kellene tenni a pályát a fiatalok számára, de a jelenlegi javaslat ezt nem tudja elérni.

Nem mindegy, hogy mennyit keres egy pedagógus, mennyit tud a gyermekekkel foglalkozni, de Dúró Dóra azt is hozzátette: a pedagógusok sok olyan munkát végeznek, amihez nem kellene pedagógus-végzettség, és így nincs elég idejük a gyermekekre.

Arról is beszélt a béremeléssel kapcsolatban, hogy a kormány 13 éve kétharmaddal kormányoz, és nincs az a Brüsszel és szocialista kormányzás, amelyre rá lehetne fogni, hogy miért nem emelték a béreket.

Dúró Dóra elmondta: 2001-ben az Orbán-kormány sokkal több nemzeti forrást fordított az oktatásra, és ha ezt most is megtennék, akkor „vígan tudnák” finanszírozni a béremelést. A Mi Hazánk vezérszónoka szerint elvi okokból is elfogadhatatlan, hogy a kormány Brüsszeltől várja a pénzt. Kifejtette, hogy soha, semmikor nem lenne szabad, hogy az EU bármilyen döntése befolyásolja a magyar oktatás kérdését, mert az nemzetstratégiai kérdés, „ez a mi belügyünk”.

Arra is kitért, hogy ha a kormány arról beszél, hogy gyermekközpontú legyen az oktatási rendszer, akkor miért nem azok keresik a legtöbbet, akik a gyerekekkel foglalkoznak, miért a tankerületi vezetők keresnek többet.

Dúró Dóra számos pontját kritizálta a javaslatnak, például, hogy a végkielégítésük elvételével „zsarolják” a tanárokat, így akarják megtartani őket, de „ez aljas magatartás”, ezzel nem lehet megtartani a tanárokat. Azt is kifogásolta, hogy nem nyújt garanciákat azoknak a kisgyermekes édesanyáknak, akik visszatérnének a tanári pályára. Az iskolai erőszak és a szegregáció ügyében arról beszélt, hogy 30 éve nincsenek megoldva a problémák, van olyan iskola, amely hiába kér iskolaőrt, a Belügyminisztérium nem tud biztosítani a számukra.

Dúró Dóra az egyeztetésekről azt mondta, nem a számuk számít, hanem a tartalmi és érdemi részük. A politikus kikérte magának azt a pökhendiséget és cinizmust, amit a minisztérium szakértői megengedtek maguknak a szakszervezetek képviselőivel szemben.

A Mi Hazánk vezérszónoka a törvénnyel kapcsolatban azt sajnálja, hogy akár szakmai konszenzus is kialakulhatott volna, de ez nem valósult meg, így ez is csak egy újabb elszalasztott lehetőség.

„Nem szakmai javaslat, hanem hatalompolitikai termék”

Mellár Tamás azt gondolja, hogy siralmas állapotban van a magyar oktatás, csorbították az autonómiát, a minőség romlott, pedagógushiány van, nem nagyon lehet látni a perspektívát. A státusztörvény sem jelent megoldást, „ezt a törvényt csak azért adták be, hogy valamilyen módon kezeljék a helyzetet, rendteremtési igénnyel”.

A Párbeszéd képviselője nem csak látszólagosnak, hanem rövidnek is nevezte az egyeztetéseket. A fizetésekről megjegyezte, ha a kormány valóban mindent megtesz az emelésért, akkor szóljanak Varga Mihály pénzügyminiszternek.

A politikus hangsúlyozta, már legalább egy éve van és hozzáférhető egy oktatáspolitikai javaslat, amelyet az ellenzéki együttműködés oktatási szakbizottsága dolgozott ki. A törvénytervezetben semmit nem látott az ebben foglaltakból.

A megosztott vezérszónoki felszólalás második felében Tordai Bence egyetlen aspektust emelt ki,

ez nem egy szakmai javaslatként értelmezendő, hanem hatalompolitikai termékként. A hatalmi machinációk ezt jól mutatják. Szerencsétlen Maruzsa államtitkárnak önbevallása van arról, hogy folyamatosan hazudnak.

A Párbeszéd társelnöke úgy gondolja, „a bosszútörvény tönkreveri a közoktatás rendszerét”, ráadásul péntek délután, a ballagások napján vitáznak róla, „ez tényleg olyan, csakhogy maguk is értsék, felrúgják páros lábbal az ellenfél játékosát, majd amikor a földre kerül, úgy téve mintha véletlen lenne, még bele is rúgnak”.

„Szülő üzemmódba” váltva közölte, fordulópont volt az életében az első gyermekük születése, ma kora délután egy ballagáson volt, amit megkönnyezett. Azt nem feltételezi senkiről, hogy ne szeretné a saját gyerekeiket, ezért jó lenne ha legalább ezt a témát „kicsit több tisztelettel és kevesebb politikai aljassággal kezelnék”.

Tordai Bence rámutatott, ez egy olyan téma, ami nem a kormánypárti-ellenzéki tengelyen osztja meg a társadalmat, hanem van az a csoport, amelyik érti, látja, törődik vele, valamint vannak azok, akik közönnyel viseltetnek az oktatás ügye iránt.

„Egyáltalán nem kezeli az oktatás válságát”

Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka üdvözölte a tanárokat és pedagógusokat, akik kivetítőn követik a vitát. Kijelentette: a magyar közoktatás válságban van, de legalábbis nagyon nehéz helyzetben, nem tudja beváltani azokat a célokat, amelyre hivatott.

Nem tudja egyenlő színvonalon és egyenlő értékben átadni a közös kulturális tudást. A magyar gazdaság érdekeit kellene szolgálnia, megfelelnie a munkaerőpiacnak, de ha az ország összeszerelő üzem lesz (akkumulátorgyárakkal), akkor a magyar oktatás színvonala is butulni fog. Az oktatás a szociálist célt sem tudja teljesíteni, vagyis nem tudja csökkenteni a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az LMP-s politikus szerint az elmúlt 13 év után nem lehet azt mondani, hogy ne lettek volna rendszerszintű változtatások, de a kérdés az, hogy milyen irányba. Demokratikus deficit állt elő az oktatás államosításával. A források megduplázásra lenne szükség, hogy az EU-s átlagot elérjük, vagy meghaladjuk. Tudatosan egy félperifériás rendszerben vagyunk, illúzió, hogy el fogjuk érni az osztrák életszínvonalt. Tartósan alulfinanszírozott az oktatás. A tantervet teljesen átírták, egyen módszerekkel tanítják a diákokat, de sokfélék vagyunk és sokféle módszert igényelnek a diákok, mindenkinél más módszerrel lehet elérni a magas színvonalt – fogalmazott Kanász-Nagy Máté.

Hangsúlyozta: a felelősség a kormányé, a miniszterér, az államtitkáré, hiszen a források a felügyeletük alatt állnak. Senkire nem lehet mutogatni, nem lehet mutogatni Brüsszelre és az ellenzékre se – mondta Kanász-Nagy Máté.

Arról is beszélt: rontja az érdekérvényesítés lehetőségeit, hogy egy miniszter kezében van több terület is. Kanász-Nagy Máté szerint igazságtalan a magyar oktatási rendszer, és a rendszer még növeli is az egyenlőtlenségeket, ez pedig súlyos hiba.

A magyar költségvetésnek kell biztosítania az oktatásra és a pedagógusbérekre a forrást. A családi pótléknál és nyugdíjaknál is Brüsszelre fog mutogatni a kormány? – kérdezte Kanász-Nagy Máté.

Kifogásolta, hogy megszüntetik a közalkalmazotti státuszt, majd azt is mondta, hogy ezt a „bosszútörvényt” azért alkották meg, mert a pedagógusok és a diákok nagyon bátran, vállalva a verbális retorziókat, kiálltak a jogaikért. „Le a kalappal előttük és tisztelet nekik” – jelentette ki Kanász-Nagy Máté. Hozzátette: ami most történik, mindenben megköti a pedagógusok kezét, még kevésbé lesz vonzóbb a pedagógusi pálya a pályakezdőknek.

A státusztörvényről azt mondta: „egyáltalán nem kezeli az oktatás válságát”, csak hatalompolitikai célja van. Kanász-Nagy Máté arra kért mindenkit, hogy minden jogi eszközzel tiltakozzon ellene.

Egy nemzetiségi szószóló is elmondta véleményét

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azzal kezdte felszólalását, valamennyien pontosan tudják, hogy a pedagógusok és a köznevelési intézmények működése jövőnk szempontjából az egyik legmeghatározóbb tevékenység. Kiemelten fontosnak nevezte a szakmai megbecsültséget, az anyagi és erkölcsi elismerést a társdalom valamennyi szereplője, valamint az ország vezetése részéről is.

A parlament elé került tervezetről úgy fogalmazott, számos kérdés felmerült a pedagógusok, szülők, tanulók részéről, amelyek hiteles megválaszolása a javaslat elfogadása és annak gyakorlati megvalósulása után fog egyértelműsödni. A szószóló hangsúlyozta, a nemzetiségek jövője szempontjából a köznevelés aktuális helyzete, a pedagógusok megbecsültsége ugyanolyan fontos, mint bármely magyar állampolgár számára.

Az új pedagógus-életpályáról szóló javaslat társadalmi vitájában, szakmai egyeztetésekben nemzetiségi szervezetek is részt vettek.

Kissné Köles Erika azt is elmondta, bizottságuk azt várja, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazottak pozitív irányba fordítják a pályát elhagyni szándékozók elképzelését. Többek között jelentős pozitív elmozdulásnak nevezte a nemzetiségi pedagógusok nemzetiségi pótlékának rendezését.

A vezérszónoki felszólalások ezzel véget értek, a vita időkorlát nélkül kétperces felszólalásokkal folytatódott.

(Borítókép:  Képviselők az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. június 16-án.  Fotó:  Balogh Zoltán / MTI)