Miről szólnak az ellenzéki kampány ügyében nyilvánosságra hozott titkosszolgálati dokumentumok?

Márki-Zay Péter korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hódmezővásárhelyi polgármester maga ismerte el, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom a tavaly áprilisi országgyűlési választás előtt az Egyesült Államokból is kapott támogatást. A politikus több nyilatkozatában leszögezte, hogy betartották a vonatkozó törvényeket, és a szövetségben induló hat ellenzéki párt nem kapott az összegből. A pártvezetők azt állítják, hogy a támogatás tényéről sem tudtak.

Az első, amit nyilvánosságra hoztak

Tavaly novemberben tették közzé az első, titkosítás alól feloldott dokumentumot Márki-Zay Péterék kampánytámogatási ügyében, ebben a konkrét összegekről így fogalmaztak:

• „Az elsődleges vizsgálatok megerősítették, hogy az Action for Democracy (AD) elnevezésű szervezet összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számlájára, nyolc alkalommal.”
• „Ebből az összegből az MMM 2022. március–július között mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAdat-csoportnak (Datadat GmbH: 1411 millió forint, DatAdat Professional Kft.: 11,7 millió forint, Datapraxis OÜ: 1,4 millió forint).”
• „Az AD a már ismert összegen és felhasználón felül további három magyarországi jogi személynek is utalt jelentősebb összegeket. Az Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a már említett DatAdat Professional Kft. 148 millió forintot, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.”

Az átiratban az is szerepelt, hogy

az eddig feltárt információk szerint az AD több mint hárommilliárd Ft összegű támogatást (az utalás napján számított árfolyamokkal: 3 014 643 717 forint) juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásoknak. Mivel a politikai pártoknak nyújtott, bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott, és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét.

A levélben arról is írtak, „tervszerű folyamatra utal az is, hogy amint az AD 2022. február 24-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már 2022. március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. számára (aznap összesen 684 672 amerikai dollár összegben). Az Oraculum 2020 Kft. a számára juttatott összegekből 324 millió forintot utalt át a DatAdat Professional Kft.-nek, amely így – a már említett közvetett és közvetlen támogatásokkal együtt – összesen 483,7 millió forint juttatásban részesült.”

Még több támogatást találtak

A második, 2023 januárjában nyilvánosságra hozott átiratban már azt rögzítették, „a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy az Action for Democracy által nyújtott pénzügyi támogatás végösszege 3 174 076 395 Ft, mintegy 160 millió forinttal több a korábbi tájékoztatásban szereplő összegnél”.

Ráadásul további összeget is találtak: „Az utalásokkal érintett cégek közül a legtöbbet – a források 34 százalékát, összesen 1 082 864 792 forintot – az Oraculum 2020 Kft. Kapta, amely gazdasági társaság »Ez a lényeg« néven működő portálok kiadó. A cég egy másik, az AD-vel azonos célokkal működő svájci bejegyzésű alapítványtól további, közel 900 millió forintot kapott. Erre figyelemmel a Magyarországra érkezett külföldi pénzügyi támogatások összege meghaladhatta a 4 milliárd forintot.”

A Nemzeti Információs Központ januári dokumentumában úgy vélekedtek, hogy

a NIK összefoglaló értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által a magyar választások időszakában Magyarországra utalt támogatás a magyar választások befolyásolását szolgálta. Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti, egyúttal felveti a vonatkozó magyar jogszabályok megsértésének gyanúját is.

A Karácsony Gergely-féle mozgalom is előkerült

A kitakart részekkel együtt 52 oldalas összefoglaló jelentés következtetéseiben – amely pontosan egy hete olvasható nyilvánosan – kifejtették:

a jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása, elemzése és értékelése alapján a 2022. évi magyarországi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását – egyben a választás eredményének befolyásolását – egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázis-építésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte.

Arról is írtak, hogy „a rendszer zárt és a politikai nézetek szerint meghatározott. Mindez alapvető jellemzője az ökoszisztéma egészének és egyes szereplőinek egyaránt.”

A zárt jelleg példájaként említik, hogy „az amerikai pénzügyi források egy részének elosztásában érdekelt – aktuálisan a DatAdat-csoporthoz köthető – személyi kör lényegében azonos céllal, de más konstrukcióban már megjelent a 2014-es választások alkalmával és a NED támogatásával”.

A jelentés szerint az érintett külföldi szervezetek a 2022-es választási támogatásokon túlmenően megjelennek a hazai civil szféra és média finanszírozói között.

Jelen helyzetben a nemzetbiztonsági kockázatot – sikeres kampány és választási győzelem esetén nemzetbiztonsági érdeksérelmet – az jelenti, ha Magyarország sorsáról olyan szereplők dönthetnek, akik jelentős részben külföldi támogatásokból tehetnek szert a választók támogatására, a választói akaratot befolyásolóképességre, miközben döntéseikkel nem feléjük, hanem a forrásokat biztosító szervezetek, személyek, érdekcsoportok felé tartoznak elszámolással

– húzták alá a dokumentumban.

A 99 Mozgalom Egyesületről, amely Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt aspiránsi kampányát támogatta az előválasztáson, azt írják a jelentésben, hogy „a DatAdat Professional Kft. Számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület összesen 616.553.248 Ft értékben rendelt meg szolgáltatásokat a cégtől. A megrendelések több mint 90 százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott. A megrendelések fedezetét a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület saját forrásból biztosította. A Mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Perjés Gábor azonosítható.”

A számlára érkező befizetések listáján forintban, euróban, valamint fontban megadott összegek is szerepelnek. Perjés Gáborról itt írtunk bővebben.

Karácsony Gergely: Dollár és rubel sem volt

„Bármit is állít a lakájmédia, még a propagandaminiszter irányítása alatt működő titkosszolgálat sem tett olyan állítást a jelentésében, ami szerint a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület adományai külföldről származtak volna” – reagált a jelentésre Karácsony Gergely.

A főpolgármester szerint a tény az, hogy

az egyesület a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban. Ez onnan is tudható, hogy benne van a nyilvános beszámolóban. Nagy titkosszolgálati akciót igazán nem igényel. De azt még a titkosszolgálati jelentés is rögzíti, hogy az adományok között dollár nem volt. Igaz, rubel se.

A jelentés az esetleges pénzügyi-gazdálkodási szabálytalanságok, jogsértések vizsgálatára és mérlegelésére nem tért ki, ebben jelenleg is tart az Állami Számvevőszék vizsgálata.

Büntetés jöhet

A pártok gazdálkodását felügyelő Állami Számvevőszék arról tájékoztatta a 2022-es országgyűlési választáson közösen induló hat ellenzéki pártot (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd), hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a kampányban, ami akár 3,2 milliárd forintos büntetéssel is járhat – értesült a Válasz Online. A levél egyelőre csak tervezet, tehát nem jelenti azt, hogy ezt a büntetést végül valóban kiszabják. Azt Márki-Zay Péter és a pártok is hangsúlyozták, hogy a hat párt nem kapott az összegből, mert az tiltott finanszírozás lenne.

Az Állami Számvevőszék elnöke később tisztázta, nem született döntés a tiltott kampányfinanszírozási ügyben, és egyelőre az sem állapítható meg, hogy melyik pártra milyen jogkövetkezmények vonatkozhatnak.

Windisch László a hírre úgy reagált, hogy a pártok valóban megkapták a számvevőszéki részjelentés tervezetét, de a tiltott támogatás összegét csak később, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, a büntetés mértéke is ettől függ.

Emellett a jogszabályok sem egyértelműek arról, hogyan oszlik meg a jogkövetkezmény az érintett pártok között olyan esetben, amikor az összefogásuk érdekében, de nem pártnak vagy pártoknak címzett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesülnek. Az ÁSZ emiatt egyeztetést kezdeményez a jogalkotóval az üggyel kapcsolatos rendelkezésekről. Windisch László hozzátette, hogy a jelentésről annak véglegesítése előtt megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, mint amit Márki-Zay Péter már korábban elismert.

A számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit sem ők, hanem a törvény határozza meg. Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani. A részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál

– húzta alá Windisch László.

A sajtóértesülésekkel kapcsolatban az Index megkereste az ellenzéki pártokat, a reakcióikat itt gyűjtöttük össze.

(Borítókép: Kanász Nagy Máté, Donáth Anna, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes az ellenzék országértékelő rendezvényén 2022. február 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)