Négymilliárd forintot inkasszáltak Budapest bankszámláján, fizetésképtelenné válhat a főváros

A portál emlékeztetett arra, hogy a Pénzügyminisztérium korábban közölte: Karácsony Gergely a hivatalba lépésekor 214 milliárd forintnyi megtakarítást örökölt elődjétől, Tarlós Istvántól. A főpolgármester mindeközben az utóbbi hetekben beszélt arról, hogy a város felélte pénzügyi tartalékait amiatt, hogy a kormány jelentős forrásokat vont el tőlük, és ezek miatt perre is mentek.

A Mandiner most olyan levél birtokába jutott, amelyet Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes még korábban, márciusban írt a Pénzügyminisztériumnak. A levélben a főpolgármester-helyettes elismerte, hogy

A levélben azt írta, hogy a „gazdasági válság, a Covid–19 okozta humánjárvány, az orosz agresszió miatti energiaárak növekedése és a kormányzati elvonások növelése” eredményezte a romló anyagi helyzetet. Közölte, hogy a város átlagos havi működési költsége 25,7 milliárd forintba kerül, ennek fele a közösségi közlekedésre megy el.

Az Index információi szerint a kincstár kedden 4 milliárd forintot inkasszált a főváros bankszámláján.

Több tíz milliárdos mínuszokkal kalkuláltak a nyárra 

„Ezzel szemben a likviditási védőhálót jelentő folyószámlahitel-keret 25 milliárd forint, amely azért okoz jelentős problémát, mivel a bevételi ütemezése a városnak az iparűzési adó szabályozása miatt nagyon egyenlőtlen” – magyarázta Kiss Ambrus a levélben. Kitért arra is, hogy a kiadási oldal az utóbbi időben nőtt a bővülő kamatterhek és a Lánchíd felújítása miatt, miközben Budapest egyelőre kimaradt az energiatámogatásból, és egyes beruházásokat kénytelenek előfinanszírozni.

A levélhez csatoltak egy táblázatot is, amelyben az állt, hogy a városvezetés számításai szerint a nyáron már jelentős költségvetési hiány állhat elő Budapesten. Akkor úgy számoltak, hogy

A főpolgármester-helyettes a levélben azt írta, a kormánynak is érdeke, hogy Budapest ne váljon fizetésképtelenné addig, amíg szeptemberben beérkezik az iparűzési adó. Arról is írt, hogy a likviditási helyzet monitorozására és a döntések előkészítésére létrehoznának egy operatív munkacsoportot a kormánnyal közösen.

A fentiek hitelességét erősíti egy korábbi sajtóhír is. A Világgazdaság még áprilisban  számolt be  arról, hogy a XVIII. kerület DK-s polgármestere,  Szaniszló Sándor a képviselő-testületének rendkívüli ülésén azt mondta: pontosan látják, hogy a nyár végére 90 milliárd forintos mínuszba kerülhet az önkormányzat.

Az borítékolható, hogy már hitelből működik a főváros

Hogy pontosan hogyan áll most a budapesti önkormányzat anyagilag, azt nem tudni. Annyi biztos, hogy május elején Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes már arról beszélt, hogy hamarosan elfogy a pénzük.

Akkor azt mondta, minimális tartalékuk maradt, és május végétől már valószínűleg csak hitelből tudják működtetni a fővárost. Beszélt arról, hogy az iparűzési adó elvonása, illetve a szolidaritási hozzájárulás 148 milliárd forint direkt kormányzati elvonást jelentett Budapestnek, és a város a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált.

Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán reagált az inkasszálás hírére. Mint fogalmazott: 

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ha nem fizetünk az államnak, akkor az egyszerűen leveszi a pénzt a számlánkról, mint ahogy ez tegnap meg is történt. De mondjuk ki: ez nem más, mint egyszerű rablás.

Hozzátette, hogy a bíróságon további tényekkel támasztják alá a jogvédelmi igényüket, hogy az a per lezárultáig biztosítson jogvédelmet a főváros számára, azaz tiltsa meg az államnak, hogy a "zsebünkben turkáljon".

A minisztérium is reagált az inkasszóra

Lapunk kérdésére a pénzügyminisztérium részéről azt írták: törvény kötelezi a Fővárost, hogy a szolidaritási hozzájárulást teljesítse. Az országban nem a Főváros az egyetlen önkormányzat, aki szolidaritási adót fizet, 724 ilyen önkormányzat van Magyarországon.

A Kincstárnak ennek megfelelően kötelessége intézkedni a behajtás érdekében, ezért 2023. július 3-án beszedési megbízást nyújtott be a Fővárosi Önkormányzat számlavezetőjéhez, a szolidaritási hozzájárulás meg nem fizetett összegére. A Magyar Államkincstárnak más önkormányzatokkal szemben is ugyanilyen kötelezettsége van, jelenleg több mint 160 önkormányzat esetében nyújtott be beszedési megbízást, ezek közül csak egy a Fővárosi Önkormányzat. 

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Főváros adóbevételei kimagaslóan magasak, iparűzési adóbevételei a 2019-es 164 milliárd forintról idén 271 milliárd forint fölé emelkednek, jövőre pedig elérhetik a 316 milliárd forintot. A Főváros az ország leggazdagabb önkormányzata, a szolidaritási hozzájárulás pedig a szegényebb települések megsegítésére szolgál.