Október végéig dolgozniuk kell azoknak a tanároknak, akik nem fogadják el a státusztörvényt

A státusztörvényt múlt hét kedden fogadta el az Országgyűlés, és nem sokkal később Novák Katalin köztársasági elnök is aláírta, majd hivatalosan is kihirdették a törvény részleteit.

Maruzsa Zoltán egy interjúban röviden összefoglalta, hogy mi minden következik a törvény elfogadásából. „A kihirdetés már meg is történt, most egy hosszabb átmeneti időszakunk van, hiszen maga az új jogállás, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony csak január elsejével lép életbe. A következő lépés az, hogy egyrészt a törvény kihirdetését követően ennek egy végrehajtási rendelete is megszületik” – mondta az Origónak az államtitkár.

Hozzátette, „szeptember 15-ig értesítik a munkáltatók a munkavállalókat a törvényből fakadó változásokról, vagyis arról, hogy jövő év január elsejétől milyen új szerződésük lesz. Amint megkapják ezt az értesítést, szeptember végéig tudnak rá reagálni.” Maruzsa Zoltán azt is közölte: 

Mint mondta, a szabályozás értelmében távozók jogviszonya hivatalosan november 30-án szűnik meg, de előtte lesz még egy hónapnyi hosszúságú felmentési időszak is. 

Hány ember távozhat? 

Maruzsa Zoltán arra is kitért az interjúban, hogy egyes sajtóhírek szerint a státusztörvény miatt több ezer fő távozhat a pályáról. 

„Az egészségügyi jogviszonynál is ezt mondták, de nem így lett, hazugságnak bizonyult. Mi jóval optimistábbak vagyunk, a törvényjavaslat végső verziója igenis kedvező a pedagógusokra nézve: jelentős béremelést tervezünk nekik, két éven belül 800 ezer forintra nő a tanárok átlagkeresete, heti 24 órát kell tanítaniuk és 50 nap, azaz 10 hét szabadságot kapnak” – sorolta.

Az államtitkár mindemellett azt is elismerte, lesznek olyanok, akiknek jó okuk lesz a távozásra az új törvény miatt. 

Van egy olyan köre a potenciális kilépőknek, ahol viszont ezt racionális megtenniük: a frissen nyugdíjba lépőkre gondolok

– fogalmazott, ismertetve, hogy „a törvény megváltoztatja azt a korábbi szabályt, amelyet még a gazdasági válság időszakát követően, a nagyobb munkanélküliség időszakában vezetett be a kormány: ez a bér és a nyugdíj együttes folyósításának tilalma az állami rendszerben”.

„Az előző évben ezt a tiltást feloldottuk, kipróbáltuk, működött: a nők köréből a 40 éves korkedvezménnyel nyugdíjba menők jelentős része visszajött és tovább dolgozott ebben a tanévben. A törvény ezt a szabályt állandósítja, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a nyugdíjas korúak számára is elérhető lesz, és nem lesz tiltott már a nyugdíj és a bér együttes folyósítása.

Lesznek tehát, akik úgy mennek nyugdíjba, hogy közben továbbra is számíthatunk a munkájukra. Ez komoly munkaerő-tartalék.

– fogalmazott az államtitkár. 

Arra számít, hogy lesznek még demonstrációk

Maruzsa Zoltán végül azt is elmondta, szerinte már nem lesznek nagyobb tüntetések a törvény ellen, mert az előző tanév végére a demonstrációk „érdektelenségbe fulladtak”, de ezzel együtt is arra számít, hogy a tiltakozások folytatódnak.

„Politikai aktivisták és baloldali politikusok vesznek részt ezeken az akciókon. A baloldalt és a Soros-hálózatot ismerve, én biztos vagyok abban, hogy az ősszel is folytatják a hazugságokat, álhíreket és a feszültségkeltést, mivel két választás előtt és egy éppen átalakulóban levő köznevelési rendszer kereteiben leszünk akkor még, ők pedig a tanárokat kihasználva fognak kampányolni.

Mivel szeptember 15-ig kapják az értesítést, szeptember végig nyilatkoznak, január 1-jén változik meg a jogállásuk, ezért biztos vagyok abban, hogy teljes nyugalomra nem számíthatunk. Abban azonban bízom, hogy ezt követően viszont meg fog nyugodni a rendszer, mert mindenki megtapasztalja majd, hogy igenis működőképes struktúrát hoztunk létre

– mondta az Origónak Maruzsa Zoltán. 

A közoktatást érintő változásokról és a státusztörvényről Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom képviselője is véleménycikket közölt nemrég az Indexen.