Egyes szakrendelések szünetelhetnek a nyáron

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai egészségügyben 39 ezer orvos dolgozik, akik összesen 41 ezer állást töltenek be, mégis a működéshez szükséges 1500 állás üres. A szakdolgozók esetében még nagyobb a humánerőforrás-hiány, csaknem négyezren hiányoznak a rendszerből, amely 101 ezer embert foglalkoztat a területen.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke korábban lapunknak úgy fogalmazott, hogy a szakdolgozók 40 százaléka 50 év feletti, a júliustól életbe lépett béremelések harmadik fázisával is csak kárenyhítés zajlik, a fiatalok ugyanis sokszor már a diploma megszerzése előtt jobb ajánlatot kapnak Nyugatról. Az MESZK elnöke ezért úgy véli, hogy fizetésüknek az európai uniós bérekkel kellene versenyképesnek lenni, a terület átlagbérének 70 százalékát kellene itthon is megkapniuk, vagy a magyar orvosok sávos bérét ugyanilyen arányban megközelíteni.

Nincs is orvoshiány?

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke, Velkey György János úgy véli, hogy az orvosbérek háromlépcsős emelése ösztönzőleg hatott a rezidensekre.

Az egészségügyi ellátásban nagyobb gondot jelent a szakdolgozók hiánya

– hangsúlyozta. Az elmúlt húsz év alatt csaknem 30 ezerrel csökkent a számuk, miközben a KSH adatai szerint a dolgozó orvosok száma ezalatt 3,5 ezerrel nőtt. Az orvosok elvándorlása az Európai Unióba való belépésünket követő hét évben 12 százalék volt, de az ezt követő periódusban a felére, 6 százalékra mérséklődött az országot elhagyók aránya. Míg 2003-ban a legfeljebb 40 éves orvosok száma 45 százalék volt, addig 2017-re már 28 százalékra csökkent az arányuk. A kezdő orvosok száma az ezt követő években nőtt, de a 40 év felettiek száma csökkent.

Elvándorolt a középgeneráció

A kórházszövetség elnöke szerint a fiatalok elvándorlása megállt, de azok a középgenerációk hiányoznak, amelyektől értékes tudást szerezhettek volna a gyakorlatban. Emellett vannak olyan területek, ahol a közellátásban nagyobb munkaerőre lenne szükség, például a patológia vagy a radiológia.

Ez a betegek számára kevésbé látható, de a leletezés felhalmozódása a műtétek csúszásával, torlódásával járhat, a digitális távdiagnosztika egyre nagyobb térnyelésével némileg tudja pótolni a hiányt. A kevés aneszteziológus munkaidejét pedig a műtétek egymáshoz igazításával próbálja minél jobban kihasználni az intézményvezetés

– jegyezte meg az MKSZ elnöke.

A szakmai profil átrendeződése is okoz időszakos fennakadást, például a fül-orr-gégészeti mandulaműtéteket a felnőttorvosok is nagyobb számban végezték a gyermekeknél, ma már elsősorban gyermek-fül-orr-gégész végzi az eljárást. „Korábban nyáron el tudták végezni ezeket az operációkat, de olyan sokan várnak műtétre, hogy ezek kicsúsztak az őszi időszakra” – említette a kórházszövetség elnöke a gyermekgyógyászat területén tapasztalható munkaerőhiányból adódó egyik problémát.

A vidéki kórházakban nehezebb a pótlás

Tavaly év vége óta több kórházban, például Szolnokon, Mohácson, Kalocsán és Sátoraljaújhelyen is orvoshiány miatt időszakosan bezárt a szülészet, Szentesen az újszülött- valamint a kardiológiai ellátás is szünetelt, ez utóbbit a Péterfy Sándor utcai kórházban is a Gottsegen György Szívklinika orvosai vették át ideiglenesen.

Velkey György János arra a kérdésünkre, hogy ha ilyen sok területen van munkaerőhiány, hogyan fogják a közegészségügyi ellátásban megoldani a nyári szabadságolást, úgy válaszolt, hogy a legtöbb esetben eddig is sikerült helyettesíteniük a kieső munkaerőt, ami nem jut az emberek tudomására.

Több helyen dolgoznak egyszerre

A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója példaként említette, hogy az orvosaik hat másik intézményben is dolgoznak. „Újszülött- és gyermekgyógyászatban, de a Balaton-parti gyermekosztályokon is besegítenek, hogy állják nyáron a nagyobb terhelést” – fejtette ki. Sok orvos részmunkaidős foglalkoztatásban tud több kórházban is munkát végezni, főleg a hiányszakmákban megoldhatatlan lenne enélkül a gyógyítás. A Bethesda főigazgatója szerint a gyesről visszatérők, a nyugdíj mellett foglalkoztatottak számára ez megfelelő foglalkoztatási lehetőség.

A nőgyógyászok pedig nagy arányban a magánellátásban dolgoznak, ezért nehéz az osztályokon a csapatokat felállítani, a szülő nők pedig ismert orvost választanának a kórházakban. A vármegyei centrumkórházak integrált egységként próbálják megoldani, hogy amiből kevesebb van, ott egy másik egységből delegálnak munkaerőt

– részletezte a Magyar Kórházszövetség elnöke. 

Velkey György János szerint az emberi erőforrás problémájának megoldása miatt is zajlik a központosítás. „Megoldhatatlan, hogy minden kis kórházban legyen szülészet, ami neonatológus, aneszteziológus és hozzájuk tartozó asszisztensi gárda nélkül nem működik” – mondta a kórházszövetség elnöke, aki szerint a betegbiztonság fenntartása miatt átgondolt erőforrás-elosztásra van szükség.

Gond a képzett szakápolók hiánya, ezért időnként intenzíves ágyak nem működnek átmenetileg, és a műtétek is csúsznak a műtősnők vagy az intenzív terápiás szakasszisztensek, műtőssegédek hiánya miatt. A krónikus belgyógyászati osztályokról is túl sok beteg jut egy-egy ápolóra

– tette hozzá.

Nyáron kevesebb a beteg

Nyáron átrendeződik a betegforgalom, kevesebb a hurutos, idénybeteg, és az ebből adódó szövődmények is, a gyermekkórházakban az akut betegforgalom csökken nagyjából 15 százalékkal. A lakosság mozgása miatt ilyenkor a városokban kevesebb a baleseti sebészeti forgalom, az üdülőhelyeken, a Balatonon növekszik a számuk. „Létezik olyan, hogy a nyári szabadság miatt szünetel bizonyos szakrendelés, főleg, ha egy személy csinálta, és nincs helyettese, ilyenkor lehet elnyúló sorokra számítani. Az intézmények saját rendszerükből próbálják ezeket pótolni; túlmunkával, több ügyelettel oldják meg a kollégák helyettesítését” – ismertette. A kórházszövetség elnöke szerint kiszámíthatatlan helyzetek mindig előfordulhatnak, lehet, hogy valahova nagyobb terhelés jut.

Ha az orvosok összlétszáma nem is tűnik nagyon kevésnek, egyes országrészekben kevesebb szakorvos dolgozik, és egyes szakterületeken lehet munkaerőhiányt tapasztalni

– emelte ki Velkey György János.

Nehéz a helyzet például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ahol 5 százalékos, valamint Bács-Kiskun vármegyében, ahol 4,5 százalékos az orvoshiány. Győr-Moson-Sopron vármegye 8 százaléknál is nagyobb munkaerőhiánnyal küzd Ausztria közelsége miatt. A kórházszövetség elnöke ugyanakkor úgy látja, a központosított irányítással és azzal, hogy egyre több rezidens kezd el dolgozni a szakmában, sikerül biztosítani a közellátást. Budapesten is 4 százalékot meghaladó a KSH adatai szerint a munkaerőhiány, a kórházigazgató szerint ez kevésbé jelent problémát, mint a kistérségekben, mivel a kis távolságok miatt mobilisabbak az orvosok, és többfelé dolgozva ezt kiegyenlítik. 

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)