Orbán Viktor kijelentéseitől sokan csak kapkodták a levegőt

2022-ben sok mondandója volt, és előre figyelmeztetett, hogy nem lesz könnyű végighallgatni.

„De hát egészséges bárány bírja a bundáját, és végül is legutóbb 2019-ben találkoztunk, annak most már három éve. Jó, hogy újra együtt lehetünk, szabadon, barátokkal, kiülhetünk a teraszra, és megihatjuk a fröccsünket. Jó okunk van, hogy Fidesz-fröccsöt igyunk, az kétharmad-egyharmad, és ebből is látszik, hogy van, ami örök” – adta meg az alaphangulatot Orbán Viktor, utalva arra, hogy a koronavírus-járvány miatt legutóbb 2019-ben volt színpadon Tusnádfürdőn; ugyanakkor volt mit ünnepelnie a kormányoldalnak: a 2022-es országgyűlési választáson zsinórban negyedszerre is kétharmados győzelmet aratott a Fidesz–KDNP.

Alighogy belekezdett a miniszterelnök, román nacionalisták füttyszóval és bekiabálással zavarták meg a beszédét, a biztonságiaknak és a csendőröknek kellett intézkedniük.

Csak olyan udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal

– reagálta le a provokációt Orbán Viktor. A magyar belpolitikai felhangját az adta a kijelentésének, hogy 2022 nyarán több demonstráció és részleges hídfoglalási akcióba torkollt tüntetés zajlott Budapesten a katatörvény miatt.

„Jóval több a temetés, mint a keresztelő”

A miniszterelnök a rövid közjáték után arról beszélt, hogy a veszélyek korába léptünk (a 2022-es választás óta ezt már többször is kijelentette), és korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak, majd ezt részletesebben is kifejtette:

Korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk – erre kaptunk egy Covidot. Azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború – Magyarország szomszédságában háború van. És azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket.

Egyik végkövetkeztetése az volt, hogy a gazdaság fejlődéséhez szükséges döntő energia és nyersanyag nincs többé a Nyugat kezében. „Ami a kezében van, az a katonai erő és a tőke. A kérdés az, hogy mire lehet menni ezzel a mostani körülmények közepette” – tette hozzá a miniszterelnök.

A civilizációk rivalizálására figyelmeztetett, és kijelentette, fontos megérteni, hogy a nyugati mellett a többi civilizáció is modernizálódott, korszerűsödött: a kínai, az indiai, az ortodoxnak nevezett orosz és az iszlám is.

Most azt látjuk, hogy a rivális civilizációk átvették a nyugati technológiát, és a nyugati pénzügyi rendszert is kitanulták, de a nyugati értékeket nem vették át, sőt eszük ágában sincs átvenni. A Nyugat ennek ellenére a saját értékeit akarja terjeszteni, amelyet a többiek megalázónak éreznek, amit mi megértünk, időnként még mi is annak érezzük

– fogalmazott Orbán Viktor.

Beszéde gerincét öt kihíváscsomag részletezése adta arról, hogy Magyarországnak és a magyar nemzetnek milyen kérdésekre, milyen sorrendben és milyen eszközökkel kell válaszolnia.

Demográfia és népesedés, „mindennek ez az alfája és az ómegája”, Orbán Viktor kiemelte, hogy „továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő”, és

ha itt nem lesz fordulat, előbb-utóbb ellakják tőlünk Magyarországot, ellakják tőlünk a Kárpát-medencét.

„Ez már nem a Nyugat, hanem a poszt-Nyugat”

A második kihívás a migráció. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a Nyugat kettévált: egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt.

Ezek az országok többé nem nemzetek. Ezek az országok nem mások, mint népek konglomerátumai. Azt is mondhatnám, hogy ez már nem a Nyugat, hanem a poszt-Nyugat, és 2050 körül be is következik – a matematika törvényeinek megfelelően – a végső demográfiai váltás: a kontinensnek azon a részén, a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európai származású emberek aránya

– vélekedett a miniszterelnök.

Megállapítása szerint Európa két fele között egy csata zajlik, a poszt-nyugatiak harcot folytatnak Közép-Európa ellen „azzal a céllal, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők”. Megemlítette Brüsszelt és a vele „kiegészült” Soros-féle csapatokat, „egész egyszerűen ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat”. A miniszterelnök hangsúlyozta:

csak azt kérjük, hogy ők ne akarják ránk kényszeríteni azt a sorsot, amit mi nem sorsnak, hanem végzetnek látunk egy nemzet számára.

„Nem akarunk kevert fajúvá válni”

Nagy nemzetközi visszhangot, illetve megrökönyödést váltott ki a magyar belpolitikában, hogy Orbán Viktor „kevert fajú népekről”, „kevert fajú világról” beszélt, és kijelentette: „nem akarunk kevert fajúvá válni”.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke például azt írta a Facebook-oldalán, hogy a miniszterelnök „náci szövege kiír bennünket a becsületes népek világából”. Frölich Róbert országos főrabbi is reagált, és a következőkre hívta fel a figyelmet: „Sokféle faj népesíti be a bolygónkat. Két lábon, dolgozva, beszélve, és néha gondolkodva azonban csak egyetlen faj él e földön: a Homo Sapiens Sapiens. Ez a faj egy és oszthatatlan.” Az azóta elhunyt Hegedüs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó és Orbán Viktor között levélváltásra került sor a tusnádfürdői beszéd miatt.

Egész pontosan így fogalmazott Orbán Viktor a beszédében:

Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat. Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke. És amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni (...)

Mint azt akkor az Indexen megírtuk, egy francia írótól vett át gondolatokat a miniszterelnök, aki egyébként tusnádfürdői beszédében ajánlotta is Jean Raspail Szentek tábora című könyvét. „Mindenkinek ajánlom, ha meg akarjuk érteni azokat a lelki folyamatokat, amelyek a nyugatiak önmaguk megvédésére képtelensége mögött húzódnak meg magyarázatként” – hangzott el. A könyvről, a szerzőről, annak állításairól, megítéléséről, és a miniszterelnök korábban tett, szintén vitatott kijelentéseiről itt írtunk bővebben.

Orbán Viktor elutasította a beszédével kapcsolatos vádakat, a kijelentések miatt lemondott tanácsadójának, Hegedüs Zsuzsának azt írta:

Te sem gondolhatod komolyan, hogy húsz év közös munka után rasszizmussal vádolj engem. Te tudod a legjobban, hogy Magyarországon az antiszemitizmus és a rasszizmus ügyében kormányom a zéró tolerancia politikáját követi. (...) Tudhatod, hogy fölfogásom szerint a Jóisten minden embert a saját képmására teremtett. Ezért a magamfajták esetében a rasszizmus ab ovo ki van zárva.

Nem sokkal később, bécsi útján egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmaz, és azt is hozzátette: nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről.

„Vannak itt ezek a gendermicsodák”

2022-es tusnádfürdői beszédében harmadik kihívásként a gendertémáról szólt a miniszterelnök. Azt mondta, hogy az egész genderügyben fennálló nagy vitákat sikerült elválasztaniuk az európai uniós pénzről szóló vitától, és a két vita most külön pályán halad. Ezt már nem így kommunikálja a kormány, az uniós pénzek akadályoztatása esetében rendszeresen előjön, hogy a gyermekvédelmi törvények szigorítása miatt bünteti Brüsszel az országot.

Orbán Viktor tavaly kijelentette, hogy a kormány pozíciója egyszerű: fogadják el Nyugaton, hogy

nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén, és ezt fogadtassák el Soros György hadseregével is.

A genderrel összefüggésben azt is mondta: soha nem lesz a világnak ezen a sarkán többsége ennek „a nyugati bolondériának”, ami ott zajlik. „Egész egyszerűen ez a magyar embernek meg még néhány más nép fiainak nem megy be a haja alá” – jegyezte meg a miniszterelnök, majd úgy fogalmazott:

Vannak itt ezek a gendermicsodák: transznacionális meg transzgender, de a legtöbb, ameddig el tudunk menni, az, hogy mi egy Transzilvániát tudunk kimondani, de magyarul azt is Erdélynek hívják. Tovább nem tudunk.

„Szerény célt kéne kitűzni és megvalósítani”

Negyedik kihívásként a háborúról beszélt, Orbán Viktor elmondta, mivel az ukrajnai háborúban a magyarok is a vérüket adják, ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondani, hogy

a béke az egyetlen megoldás az emberéletek megmentésében, a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben.

Amellett érvelt, hogy egy olyan új stratégia szükséges, amelynek a középpontjában, a célkeresztjében nem a háború megnyerése, hanem a béketárgyalás és „egy jó békeajánlat” megfogalmazása van.

Azt kell mondanom, hogy az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy képes beszéddel éljen, hogy az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon. Ez kellene, hogy egy új stratégia lényege legyen

– szögezte le a miniszterelnök.

Úgy értékelte, hogy Európának a legfontosabb biztonsági kérdésekben nincs szava, csak az amerikaiaknak és az oroszoknak, azonban hozzátette: „Európának nem világpolitikai szerepre kell törekednie, hanem azt a szerény célt kéne kitűzni és megvalósítani, hogy a saját háza táján felmerülő külpolitikai kérdéseket képes elrendezni.”

A kulcsszó: a kimaradás

Az ötödik nagy kihíváscsomagot, az energia és a gazdaság kérdését, amellyel szembe kell nézni, bonyolultnak nevezte a miniszterelnök. Kifejtette, hogy a háborúval azok járnak jól, akiknek van saját energiaforrásuk, így például Oroszország is jól jár, mert Európa rosszul kalkulált: a szankciók miatt az oroszok kevesebb energiát adnak el, de sokkal több a bevételük. Jól járnak a kínaiak és a nagy amerikai cégek is, csak az Európai Unió nem, mert az energiadeficitje, a kivitel és a behozatala, illetve azok értéke közötti különbség háromszorosára nőtt, és most sok milliárd mínuszon áll.

A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek ismertetése mellett feladatként határozta meg, hogy le kell jönni a gázról, az áram sokkal kisebb terhet jelent Magyarországnak, mert van atomerőművünk és szolárenergiánk is. „Ha át tudjuk terelni a fogyasztást gázról másra, mondjuk áramra vagy biomasszára – így kell modernül hívni a fát –, akkor az a teher, amely bennünket nyomaszt, csökkenni fog” – jelentette ki Orbán Viktor.

A recesszió ügyében arról beszélt: az a magyar dilemma, lehetséges-e lokális kivétel a globális recesszióból. A kormány a következő két évre azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy Magyarország egy globális válság idején lokális kivétel legyen. Orbán Viktor a kimaradást említette kulcsszóként, ami alatt a háborúból, a migrációból, a „genderbolondériából”, a globális adóból és az európai általános recesszióból való kimaradást értette.

„Akkor kell majd az erő”

Beszéde végén azt mondta, hogy a kormány valójában 2030-ra gyúr, „és most a magyar kormányzás leginkább a kínai artistákra emlékeztet, akik egyszerre húsz tányért pörgetnek, és egyiknek sem szabad leesnie.” A tányérok pörgetésén túl azonban a legfontosabb horizont, időhatár, 2030 környéke, mert ekkorra fognak felhalmozódni és feszítőerőt jelentve megsokszorozódni a nyugati világ problémái: „lesz egy nagyon komoly válság az Egyesült Államokban”, és az unión belül új politikai erőviszonyok lesznek.

Orbán Viktor a célok és feladatok közé sorolta, hogy új megállapodást kell kötni az Európai Unióval; diverzifikálni szükséges az energiaforrásainkat, 2030 környékén pedig csúcsformában kell lennie az országnak.

Akkor kell majd az erő. Diplomáciai, gazdasági, katonai és szellemi erő is

– fogalmazott a miniszterelnök.

Egy éve még kevesen figyeltek fel arra az értekezésére, hogy az ország egyik nagy esélye a technológiai váltás kihasználása lehet. „Ha elég gyorsak vagyunk, a technológiai váltásokon mindig nyerhetünk. Itt van például az elektromos autóknak a példája” – emelte ki Orbán Viktor. Majd beharangozta, hogy hatalmas akkumulátorberuházásokat csinálnak Magyarországon,

és mi leszünk pillanatokon belül a világ harmadik legnagyobb, nem százalékban, abszolút értékben harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója, és az ötödik legnagyobb exportőre a világon.

Azóta több beruházást is bejelentettek, és az akkumulátorgyártás kérdése belpolitikai frontvonallá vált.

Ez itt a háttér

Orbán Viktor 2022-es tusnádfürdői beszédéről készült percről percre tudósításunkat itt, az összefoglalónkat itt olvashatja. Két elemzőt kértünk meg rá, hogy értékeljék a miniszterelnök gondolatait.

Tavaly azt is összefoglaltuk egy cikkben, hogy miről beszélt a miniszterelnök, melyek voltak a legfontosabb kijelentései és bejelentései 2010 és 2019 között a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

Ebben a cikkünkben külön azt gyűjtöttük ki, hogy Orbán Viktor mit mondott az elmúlt években Oroszország vonatkozásában: 2010-ben kiegyezést remélt, 2012-ben elkerülhetetlen együttműködésről beszélt, 2017-ben történelmi szerződést akart, 2022-ben új stratégia szükségességét hangsúlyozta. Még ellenzékből a 2008-as orosz–grúz konfliktus miatt határozottan elítélte Oroszországot: agresszornak nevezte az oroszokat, nyers erőpolitikáról, birodalmi szemléletről beszélt, és „világos erkölcsi alapállást” követelt.

Idén minden bizonnyal Orbán Viktor ismét Európa és az ország előtt álló kihívásokról, a háborúra és annak gazdasági következményeire adott válaszokról beszél majd. Bővebben a témákról helyszíni cikkünkben is írtunk. Az Index cikkeit, videóit Tusnádfürdőről itt találja. Lapunk percről perce tudósításban készül beszámolni a miniszterelnök tusnádfürdői beszédéről.

(Borítókép: Orbán Viktor tusványosi beszéde közben 2022. július 23-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index