Szinte menetrendszerű volt, ami Orbán Viktor szavai után történt

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde elején elmondta, idén kapott segédanyagot, a román külügy a segítségére sietett, megírták neki, hogy milyen kérdéseket kerüljön. Többek között azt tanácsolták a miniszterelnöknek, hogy ne beszéljen nem létező romániai közigazgatási egységekről, mire megjegyezte:

mi soha nem állítottuk, hogy Erdély és Székelyföld román területi egységek lennének.

A javaslatban szerepelt az is, hogy a magyar miniszterelnök ne tüntesse fel rossz színben a nyugati értékeket. Idesorolta a migrációt, az LMBTQ-t és a háborút, „ezeket nem kell rossz színben feltüntetni, maguktól is rossz színben tűnnek fel”. Orbán Viktor leszögezte, ha a román elnök előadást tart Magyarországon, nem fogják megszabni, miről és mit mondhat, sőt Románia schengeni tagságát is támogatják, ez a 2024-es magyar uniós elnökség kiemelt célja.

Szijjártó Péter hétfőn már azt közölte, hogy Magyarország bukaresti nagykövetét a román külügyminisztériumba kérették:

Nem okozott túl nagy meglepetést, hogy a bukaresti nagykövetünket ma reggelre a román külügyminisztériumba kérették. A találkozó hangnemét és hangulatát nyugodtnak és udvariasnak lehet minősíteni. A román helyettes államtitkár által közöltek gyakorlatilag a korábbi demarsban megfogalmazott pontokat ismételték meg, ezúttal már a beszéd utánra aktualizálva.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a két ország közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapuljon, hiszen az mindkét országnak és mindkét nemzetnek csak a javára válik. Mi a magunk részéről továbbra is erre fogunk törekedni, mindig őszintén, a tisztelet nyelvén fogunk beszélni terveinkről, céljainkról és a fennálló helyzet értékeléséről”.

Orbán Viktor később levélben mondott köszönetet Marcel Ciolacu román kormányfőnek, hogy „a tusnádfürdői szabadegyetem biztonságát megteremtették, és a beszédem békés és zavartalan lebonyolítását lehetővé tették”.

„Ott fognak lobogni a helyi felelősök is”

Mihai Tudose román miniszterelnök 2018-ban keltett óriási botrányt, amikor a székelyföldi autonómiával összefüggésben úgy fogalmazott,

ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lobogni mellette a helyi felelősök is.

Szijjártó Péter ezután bekérette a román nagykövetet, Marius Lazurcát. A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy Tudose „egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegette meg, ez pedig teljes mértékben elfogadhatatlan, méltatlan az európai értékekhez”. A nagykövet nyelvtani magyarázatot próbált adni a kijelentésre, de a külügy szerint ez nem nyelvtani kérdés volt.

Mihai Tudose később bocsánatot kért szavaiért: „Ezúton is nyilvánosan bocsánatot kérek minden olyan közösségtől, illetve a kisebbségek minden olyan tagjától, amelyek és akik gyűlöletszításként vagy erőszakra való felbujtásként érthető nyilatkozatom miatt sértve érezték magukat”.

„Romániában nincsen Székelyföld nevű közigazgatási terület”

2023-ban nem Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde jelentette az első diplomáciai csörtét a két fél között. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke még februárban tett közzé egy székely zászlós fotót az alábbi szöveggel: „A székely zászló addig lobog a magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozástól mentes szabad használatát Románia egész területén! Hajrá, székelyek! Hajrá, Erdély”.

A román külügyminisztérium erre válaszul bekérette a magyar nagykövetet, valamint a román külügyminisztérium közölte, a romániai jogrend rögzíti a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát arra, hogy jelképeiket magánjellegűen, valamint nyilvánosan, meghatározott kulturális és vallási megnyilvánulásokon használják, majd hozzátették:

Romániában nincsen Székelyföld nevű közigazgatási terület, ezáltal elfogadott jelképe sem lehet.

Németh Zsolt kormánypárti képviselő sem maradt adós a válasszal, öt pontba szedte reakcióját:

• A székely zászlót immáron 10 éve üldözik Romániában annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság elítélte ezt a gyakorlatot.
• Aurescu román külügyminiszter az én jubileumi Facebook-posztom miatt a mai napon berendelte a magyar nagykövetet, és kijelentette, hogy Romániában nincs Székelyföld, ezért nem lehet szimbóluma sem.
• A székelyek nemzetiségi jogait Románia a győztes hatalmak előtt az 1919-es kisebbségi szerződésben, valamint a háborúkat lezáró békeszerződésekben garantálta.
• Aurescu Külügyminiszter Úr kíváncsivá tett, hogy jó 100 éves adósságát és a strasbourgi bíróság ítéletét mikor kívánja teljesíteni Románia?
• Magyarország kiáll a székelyek jogai mellett, beleértve, hogy szabadon használják szimbólumaikat mindenhol, így közintézményekben és közterületeken is.

„Magyarellenes agitációval kívánja elfedni a belpolitikai válságot”

„Hétfőn Bukarestben kérették be a magyar nagykövetség képviselőjét, kedden Budapesten hívták vörös szőnyegre a román nagykövetet, de ezzel nem zárult le a magyar–román diplomáciai szópárbaj legújabb fejezete” – foglalta össze 2015 augusztusában a Népszava.

Victor Micula nagykövettől Magyar Levente államtitkár kért magyarázatot Victor Ponta akkori román miniszterelnök szavaira. A politikus egy televíziós műsorban arról beszélt, hogy Magyarország provokálja Romániát, miközben az európai országok és az Egyesült Államok részéről rendszeres bírálatoknak van kitéve a magyar kormány „antiszemitizmusáért, a revizionizmusáért, oroszbarátságáért, a bevándorlók ellen épített kerítésért”. Ponta úgy látta, Magyarország kísérletet tett arra, hogy belerángassa Romániát a botrányba, ő viszont nem kíván bekapcsolódni ebbe.

A román miniszterelnök ezzel Zákonyi Botond kijelentéseire reagált, a bukaresti nagykövet egy interjúban úgy vélekedett, a román fél részéről hiányzik a jó szándék egyes együttműködési kérdésekben. A magyar külügy viszont úgy gondolta, a román kormányfő „újfent magyarellenes agitációval kívánja elfedni azt a belpolitikai válságot, amelyet kormánya tagjainak sorozatos vád alá helyezése és elítélése okoz”.

Ponta ezt sem hagyta szó nélkül, Facebook-oldalán közölte: „Nem akarok belesétálni Budapest provokációs csapdájába, de a román kormány nem tűrheti a végtelenségig Magyarország bukaresti nagykövetének vagy az országunkba látogató magyar hivatalosságoknak az elfogadhatatlan kisiklásait”. A miniszterelnök azt is világossá tette, tiszteli Magyarországot és a magyar népet „de nem kell jóváhagyást kapnom Budapestről ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsak az országomat érintő kérdésekről”.

Óriási botrány lett a katonatemető ügyéből

Az úzvölgyi katonatemető ügye évek óta húzódik, ahogy korábbi cikkünkben összefoglaltuk: Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.

Az eset után bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a budapesti román nagykövetet, de Magyar Levente akkori bejelentése szerint „ő a diplomáciában példátlan módon megtagadta a párbeszédet”. Az ügy miniszteri szintig jutott, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztetett Teodor Melescanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi helyzetről.

A katonatemető ügyének végére azóta sem került pont, Birtalan Sándor polgármester július 13-án közölte az MTI-vel, hogy büntetőfeljelentést tett a rendőrségen, valamint a romániai katonatemetőkért felelős Hősök Kultusza Országos Hivatal (ONCE) felé is jelezte az újabb úzvölgyi keresztállítást Csíkszentmárton önkormányzata.

Felháborodást okozott a sál

Orbán Viktor a 2022-es Magyarország–Görögország válogatott labdarúgó-mérkőzés után volt látható nyakában egy olyan szurkolói sállal, amelyen a történelmi Magyarország térképe volt.

A román külügyminisztérium nem hagyta kommentár nélkül a sálat, jelezték a bukaresti magyar nagykövetnek, hogy „határozottan helytelenítik” annak viselését. A tárca úgy fogalmazott az ügyről, hogy a kormányfő magatartása „nyilvánvaló ellentétben áll a nyitottság és a kétoldalú párbeszéd újraindításának légkörével, amely a román külügyminiszternek a magyar hivatali kollégájával, illetve a magyar kormányfővel folytatott budapesti egyeztetéseit jellemezte”.

Azt is hangsúlyozták, hogy „minden revizionista megnyilvánulás elfogadhatatlan”, ellentétes a jelenlegi valósággal, és szembemegy a Románia és Magyarország által a román–magyar jószomszédi viszonyt szentesítő, 1996-ban Temesváron aláírt szerződésben, valamint a két ország közötti stratégiai partnerségről szóló megállapodásban vállalt kötelezettségekkel.

Koccintás, aztán tiltás

Medgyessy Péter, akkori szocialista miniszterelnök 2002. december 1-jén, Románia nemzeti ünnepén, Erdély elcsatolásának évfordulóján a budapesti Kempinski Hotelben koccintott román kollégájával, Adrian Năstaséval. A korábbi magyar kormányfő később elmondta, nem a döntést ünnepelte a román politikussal, hanem gesztust gyakorolt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2016-ban azt nyilatkozta, szerinte magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén, ezért furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon.

A tárcavezető megtiltotta minden külképviseleti magyar diplomatának és mindenkinek, aki a minisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon. A román külügyminisztérium értetlenkedve fogadta a budapesti döntést, hangoztatva, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban alapérték a nemzeti jelképek iránti tisztelet.

(Borítókép: Orbán Viktor tusványosi beszéde 2023. július 22-én. Fotó: Papajcsik Péter / index)