Nem csitulnak az indulatok, már biztos, hogy tüntetéssel indul az új tanév

A 2023/2024-es tanév első tanítási napjára, szeptember elsejére oktatásügyi akciót szervez a Parlament elé az Országos Közös Akarat (OKA), szeptember 15-re pedig egy nagyobb tüntetéssel is készülnek, a szervezők ugyanis arra számítanak: ettől a naptól kezdve sokan tesznek majd nyilatkozatot arról, hogy nem akarnak az új jogállási törvény hatálya alatt dolgozni – tudta meg az Index Nagy Erzsébettől, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányi tagjától.

Mint ismert, az OKA július végén alakult meg a PDSZ, az Egységes Diákfront és a Civil Bázis összefogásával, annak érdekében, hogy szorosabb együttműködés jöhessen létre az oktatás és a más egyéb területeken változást váró állampolgárok között.

Az OKA az iskolákra vonatkozóan 3+1 követelést fogalmazott meg, ezek többsége egybeesik a korábbi sztrájkkövetelésekkel:

• Azonnali 50 százalékos béremelést!
• Legyen a sztrájk alapjog!
• Új esélyteremtő Nemzeti Alaptantervet! (ez a követelés bár már régóta téma, most új elemként került be a listába, a tiltakozók ugyanis azt szeretnék, ha a kormány a Nemzeti Alaptanterv betartatása helyett inkább a felülvizsgálatra koncentrálna)
• Le a bosszútörvénnyel!

A PDSZ arra számít, hogy a kormány a civilekkel és a diákokkal nem fog egyeztetni, így a legfontosabb célokat továbbra is a sztrájktárgyalásokon kell asztalra tenni.

Nagy Erzsébet hozzátette: munkabeszüntetés is van tervben, de a részletek még kidolgozásra várnak, az ugyanakkor biztos: nem adják fel a reményt, hogy a döntéshozók meghallják a hangjukat.

A végrehajtási rendelet, és ami kimaradt belőle

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Országgyűlés július 4-én elfogadta a közbeszédben csak státusztörvényként emlegetett, „a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt”, a szabályozásnak pedig már egy rövidítése is van, ami úgy szól: „púétv”.

A szakszervezetek várakozásaival ellentétben a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet tervezetét csak a héten tette közzé a BM.

Úgy volt, hogy erről a tavaszi egyeztetéseken szó lesz, és a tervezetet együtt alkotjuk meg, a végrehajtási rendeletnek ugyanis nagyon sok kérdést tisztáznia kellene a státusztörvénnyel kapcsolatban

– mutatott rá a PDSZ ügyvivője.

Mint azt a héten szintén megírtuk, Maruzsa Zoltán augusztus 4-re újabb egyeztetést hívott össze, a lapunk birtokába jutott meghívó alapján a köznevelési államtitkár ezen a tárgyaláson akarja meghallgatni a szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar álláspontját.

Nagy Erzsébet úgy véli, lesz miről beszélni, a 83 oldalas dokumentumból ugyanis két nagyon fontos pont teljesen kimaradt.

1. A végrehajtási rendelet tervezete nem részletezi, hogy a munkáltatónak milyen szempontokat kell figyelembe vennie a végleges bér megállapításakor, mi az, amihez mindenképpen tartania kell magát a kiszámíthatóság és az igazságtalanságok elkerülése érdekében.
   
   A bérezés kritériumait azért kellene lefektetni, mert egy adott bérsávon belül hatalmas különbségek vannak, nagyon nem mindegy például, hogy valakinek 410 ezer forint vagy 1 millió 65 ezer forint az illetménye. Ha a szempontok világosak lennének, akkor nem fordulhatna elő az, hogy közel azonos teljesítményért két pedagógus egymástól nagyon eltérő bért kapjon, így ugyanakkor fennáll ennek a veszélye, ráadásul ebben a formában az intézményvezetőnek teljesen szabad keze van, ami ellentétes az Európai Parlament és a tanács 2023/970. irányelvével.
2. Ha a rendelettervezet a jelenlegi formájában marad, az automatikus bércsökkenésést jelenthet a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS-os) dolgozóknak.
   
   Míg a jelenleg érvényes végrehajtási rendelet kimondja, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező NOKS-os dolgozónak, akkor is meg kell adni a garantált bérminimumot, ha a szakmunkás bizonyítványt nem írják elő a munkakör betöltéséhez, a mostani tervezet erre nem tér ki, az általános szabályok szerint pedig csak akkor jár a garantált bérminimum, ha a középfokú végzettsége nemcsak hogy megvan az illetőnek, de azt el is várják a munkavégzéshez. Ameddig azonban az új végrehajtási rendelet nem tartalmazza a fent említett különszabályt, az általános rendelkezések lesznek érvényben, így sok NOKS-os dolgozó a garantált bérminimum helyett jövőre már csak minimálbért kapna, valamint a dajkák esetében erre jönne rá a plusz 7 százalék.

Szeptemberre várható a nagyobb felmondási hullám

A szakszervezet azt üdvözli, hogy a tervezet hosszan tárgyalja, extra juttatásként mi mindent lehet adni a pedagógusoknak (pl. lakhatási, családalapítási, és iskolakezdési támogatás, illetményelőleg stb.), attól tartanak azonban, hogy mindez csak szemfényvesztés, a dokumentumban ugyanis minden feltételes módban van, és a felkínált lehetőségeket a munkáltató mérlegeléséhez kötik, a jogszabály önmagában semmit sem garantál.

Hasonló „faramuci” helyzet állhat elő a feladatelosztásnál is, a tervezet ugyanis kimondja, hogy már a NOKS-os dolgozók, így például a pedagógiai asszisztensek is, elláthatnak olyan feladatokat, amely korábban a tanárok kötött munkaidejénél volt előírva. A PDSZ szerint ez akár jó trükk is lehetne a pedagógushiány eltussolására, de a gyakorlatban ez kézzelfogható előrelépést nem jelent, hiszen nagyjából 250 általános iskolai tanulóra jut egy pedagógiai asszisztens, a gimnáziumokban pedig nincs is erre vonatkozó előírás.

Számos iskolában egyáltalán nincsenek segítő munkakörben dolgozók, így hiába sorolja fel a rendelet, hogy mi mindent lehet rájuk testálni, ha egész egyszerűen nincs kire

– hangsúlyozta az érdekvédő, aki kiemelte azt is, hogy a tervezet kitér arra: az iskolai nevelés-oktatás hetedik, nyolcadik évfolyamán a biológia, a fizika és a kémia tantárgyak összevonásával megvalósított integrált természettudomány tantárgyat az is taníthatja, aki az adott iskolaszakaszban biológiatanár, fizikatanár vagy kémiatanár pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. Úgy véli, az összevonás szintén arra utal, hogy nincs elég tanár, és a kormány ily módon próbálja az oktatást még legális keretek között megoldani.

A pénteki egyeztetésen a PDSZ arra is fel szeretné hívni a figyelmet, hogy a tervezet azon pontja, amely kimondja: 110 százalékos alapbért kaphatnak azok, akik járáson belül átkerülnek másik intézménybe, alapvetően egy jó irány, ám amíg a tényleges bér kritériumait nem tisztázzák, nincs miről beszélni.

Előfordulhat, hogy valaki átmegy egy másik intézménybe a plusz 10 százalékért cserébe, míg a korábbi helyén egy hozzá hasonló teljesítménnyel rendelkező pedagógus alapból 50 százalékkal többet keres, csak azért, mert a munkáltató szubjektív szempontok alapján úgy döntött. Ezért fontos tisztázni, hogy az adott bérsávon belül kinek, miért, és mennyi pénz jár

– nyomatékosította.

Nagy Erzsébet végül arra a kérdésre, hogy a státusztörvény miatt eddig hányan adták be a felmondásukat, úgy felelt, hogy pontos adataik egyelőre nincsenek, de a nagyobb távozási hullám szeptemberben várható, akkor ugyanis már végkielégítést is kaphatnak a pedagógusok, míg most még csak az egyhavi mentesítési idő jár.

A minisztérium másképp látja

A pedagógushiányról szóló nyilatkozatokkal párhuzamosan Rétvári Bence arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a tanári pálya egyre vonzóbb a fiatalok számára, tapasztalataik szerint az új életpályatörvény növelte az érdeklődést, a tanításnak nőtt a presztízse és a vonzereje.

Rétvári Bence közlése szerint idén 18 845-en jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 10 514-en nyertek felvételt, 9674-en tanulhatnak állami ösztöndíjjal.

Az utóbbi hat évben nem volt ilyen magas a felvettek száma, ráadásul a pótfelvételivel még tovább növekedhet ez a szám

– jelezte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd hozzátette: „Jó esélyeink vannak tehát arra, hogy a pedagógus-utánpótlás egyre nagyobb számú lesz a következő években. Nagy siker, hogy az utánpótlás tehát nem fogy, hanem idén 67 százalékkal emelkedett.”

A politikus megjegyezte azt is: az egyik legnagyobb emelkedés a tanító- és óvodapedagógus-képzésben tapasztalható, ahol megduplázódott a felvettek száma, de a tanárképzésre is közel harmadával kerültek be többen.

(Borítókép: Tüntetők 2023. június 16-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)