Az Orbán-kormány megálljt parancsolt a pályázóknak, idén nem lesz városavatás

Az elmúlt tíz évben összesen két település kapott városi rangot. Legutóbb, nyolc év szünet után, 2021. szeptember 1-jén avattak új városokat hazánkban, miután Áder János köztársasági elnök két nagyközségnek, a Pest vármegyei Kiskunlacházának és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírbogátnak városi címet adományozott.

A várossá nyilvánítás rendjét az önkormányzati törvény szabja meg. Előzetesen egy szakértői bizottság bírálja el a pályázatokat, mielőtt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter (a Miniszterelnökséget vezető miniszter) asztalára kerülnének. A kormány minden nem választási év június 30-áig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki július 31-ig dönt a várossá nyilvánításról.

És mivel jövőre választási év lesz, erre legkorábban már csak 2025-ben kerülhet sor.

Lehúzták a rolót

Magyarország 3178 településéből 348 város, vagyis Budapest és a 25 megyei jogú város mellett további 322 település rendelkezik városi jogállással. Hogy ez sok, vagy kevés? Ha azt nézzük, hogy 1950-ben 55, vagy 1990-ben is csak 164 település büszkélkedhetett városi ranggal, akkor mindenképpen sok. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy minden kilencedik magyar település város, és minden negyedik város ötezernél kisebb lélekszámú, illetve a 348 városból csak 145-ben élnek tízezernél többen, pláne túlzottnak tűnik ez a szám.

A kormány településfejlesztési politikájának az utóbbi évtizedben számtalan pályázó esett áldozatául. Csak 2015-ben 23 község és nagyközség akadt fenn a rostán. Hoppon maradt több balatoni üdülőhely (Balatonszárszó, Csopak, Révfülöp, Tihany), a sörgyáráról nevezetes Bőcs, a borászatáról híres Abasár és Etyek, de az egykori kényszermunkatáboráról hírhedtté vált Recsk is.

Csak és kizárólag presztízsszempont

Fábri István, az egyik legnagyobb lélekszámú hazai nagyközség, a csaknem tízezer lakosú Pest vármegyei Csömör polgármestere korábban az Indexnek elmondta:

Sokan még ma is azt hiszik, hogy a városi ranghoz érdeke fűződik egy településnek. Ez régebben valószínűleg így volt, de az utóbbi évtizedekben már egyáltalán nem.

A városi rang elnyerése egy község, nagyközség számára csak és kizárólag presztízsszempont, abból se közigazgatási, se anyagi, sem egyéb előnye nem származik – állította a polgármester. Nincs olyan törvényi szabályozás, pályázati költségvetési eljárás, amelyet befolyásolna a település besorolása. Talán csak egy esetben számított – tette hozzá –, amikor néhány éve megszüntették a kétezernél kevesebb lelkes településeken a polgármesteri hivatalokat, akkor megengedték, hogy a városi rangúak (például Pálháza és Visegrád) megtarthassák hivatalukat.

Sokan aszerint tekintenek városnak egy települést, hogy milyen a „megjelenése”, városias-e a kinézete, a településképe, milyenek a hétköznapi élet keretei: a boltok, a szolgáltatások, a vendéglátóegységek, a sport- és kulturális infrastruktúra és az oktatási-nevelési intézmények. Ehhez hozzátartozik a település lakóinak identitása is, az nevezetesen, hogyan élik meg ottlétüket, falusiasságukat vagy városiasságukat.

Fábri István szerint sok nyugat-európai, nálunk lényegesen polgáriasultabb országban három-négyezres települések bőven városnak számítanak, és első ránézésre azok is, miközben egy hazai fővárosi agglomerációs település, legyen az akár tíz-húszezres is, csak kertes házak tömegét jelenti néhány bolttal, ahogy a fővárosi külső kerületrészek is falusias jellegűek.

Huszonöt megyei jogú város

Az Orbán-kormány politikájának fókuszában nem a városi címre ácsingózó községek állnak. Közel sem véletlen egybeesésként éppen a területrendezési eljárást szabályozó kormányrendelet szigorításának évében, 2015-ben indították útjára a Modern Városok Programot, amely félreérthetetlenül a megyei jogú városokat célozta meg.

A kormányzati előterjesztés szerint a Bács-Kiskun vármegyei település száz kilométeres sugarú körében nincs nagyobb város, emellett itt van az ország egyik legnagyobb közforgalmú és kereskedelmi kikötője, míg Esztergom iskolaváros, közép- és felsőfokú intézményeknek ad otthont, és a kereszténység felvétele óta több mint ezeréves egyházmegyei központ. Ahogy Orbán Viktor kormányfő fogalmazott: „Esztergom rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága.”

Hogy miféle előnyökkel jár a két városnak a megyei jogú városi státusz? A település presztízsét növeli, ami további befektetőket vonzhat. Az önkormányzati választásokon saját megyei listát állíthatnak. Az uniós pályázatoknál nem kell a megye többi városával versenyezniük, ha a térség fejlesztéséről van szó. Továbbá bekerülhetnek a Modern Városok Programba, ami évente tízmilliárdos többletforrást jelenthet. A cím számos előnye mellett azzal is jár, hogy a megyei szintű közszolgáltatásokat 2024-ig meg kell szervezniük.

Magyar Kisvárosi Program?

A városi cím megszerzésével nem jár automatikusan többletforrás. Ezzel szemben a megyei jogú városok a Modern Városok Programban, a községek pedig a Magyar Falu Programban meglehetősen sok pénzt kaptak fejlesztésekre az utóbbi években, miközben a kisvárosokra kevesebb figyelem jutott.

A kisvárosokat célzó fejlesztési programokra van szükség, mert az utóbbi években mintha kicsit háttérbe szorultak volna a források elosztásánál, és ezt orvosolni kell a következő években

– jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter július 28-án, a Fejér vármegyei Pusztaszabolcs várossá nyilvánításának 15. évfordulóján. A miniszter arról is beszélt, hogy egy település életében a várossá válás akkor érkezik el, amikor olyan polgárok közösségévé válik, akik nem egyének közössége kívánnak lenni, hanem polgárok közösségévé akarnak válni, akik saját maguk akarják formálni az életüket, valamint képesek összefogni a közös céljaikért.

Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára már évek óta sürgeti a Magyar Falu Program mintájára a Magyar Kisvárosi Program elindítását. Mint ismeretes, a Modern Városok Program nyomán a kormány 2019-ben indította el a Magyar Falu Programot az ötezer lakos alatti települések számára, amelyet azóta is támogat a magyar önkormányzatok több mint felét tömörítő érdekszövetség, a TÖOSZ. A szervezet főtitkára az Indexnek korábban elmondta: a kisvárosok fejlesztése számos szempontból háttérbe szorult a két program mellett. Ezért szeretnék, ha az ötezer és húszezer közötti lélekszámú településekre elindítanák a Magyar Kisvárosi Programot.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)