Emberi hiba okozhatta a Börgöndön lezuhanó kisrepülőgép tragédiáját
További Belföld cikkek
- A Coca-Colának is gyárt alumínium dobozokat a Makón épülő kínai üzem
- Nem gyilkolt, nyomokat tüntetett el az emberölés miatt körözött 16 éves nyíregyházi lány
- Rubik Ernő első bevételéből olyan autót vett, amelyhez ötven év után is kötődik
- Magyar Péter: Vogel Evelin nyakláncának a medáljában volt a lehallgatótechnika
- A havas tájakon kemény mínuszokra ébredhetünk
Mint megírtuk, bemutatórepülés közben lezuhant egy kisrepülőgép Börgöndön vasárnap délután, a fedélzeten két ember tartózkodott, mindketten életüket vesztették. A repülőgép egy parkoló autóba csapódott, amely kigyulladt, és három ember súlyos égési sérüléseket szenvedett. Az Indexnek egy szemtanú mondta el, hogyan élte meg a történteket, erről ide kattintva olvashat részletesebben.
A HA-RDM lajstromjelet viselő T–28-as Trojan kisrepülőn annak tulajdonosa, Rózsavölgyi Vilmos és fia, Árpád utazott. Mint kiderült, ez volt Magyarországon az egyetlen ilyen gép, amit Rózsavölgyi 2021 áprilisában vásárolt meg.
Madas László, igazságügyi légi üzemeltetési szakértő azzal kapcsolatban, hogy szerinte mi okozhatta a repülőgép lezuhanását, azt mondta, a pilóta vélhetően nem jól hajtotta végre az orsó nevű műrepülő-figurát. Úgy véli, lehetséges, hogy a beviteli sebesség nem volt elegendő az emelkedési szakasz után.
Elmondása szerint legalábbis erre enged következtetni a balesetről készült felvétel. Madas szerint még korai kijelenteni, hogy pilótahiba okozta volna a balesetet, hiszen a roncs átvizsgálása még hátravan.
Már amennyire persze ezt meg lehet teni, mivel a gép kiégett. Mint mondta, nehéz lesz megállapítani, hogy a kormányok működtek-e, de feltehetően igen, mert a repülés korábbi szakaszában nem volt velük semmi baj.
Tehát nagyobb a valószínűsége az emberi hibának, mint a műszakinak
– jelentette ki a szakértő az RTL Híradónak.
Arra is kitért, az a tény, hogy a repülőgép motorja állítólag még „bejáratós” volt, nem feltétlenül függ össze a balesettel. Mint mondta, közvetlen ok-okozati összefüggést nem lát a két dolog között, de egy biztos, hogy a bejáratós motorokkal nem szokás műrepülni.
Madas elmondta, hogy ilyenkor útvonalrepülésen vagy iskolakörözésen járatják be a motort. Műrepülni azért nem szokás ilyenkor, mert az túlzott kopást idézhet elő.
Ilyenkor idő előtti olajcsere van, más olajokkal kell bejáratni, mint amivel utána üzemeltetni, de ettől függetlenül itt nem játszott ez szerepet
– tette hozzá a szakértő.
Annak érdekében, hogy kiderüljön, mi okozhatta a repülőgép-szerencsétlenséget, ki kell vizsgálni, hogy minden rendben volt-e a járművel. Madas László azt mondta, ilyenkor elsősorban azt nézik meg, hogy a kormányszervek mennyire kitéríthetőek, illetve azt, hogy a motor működött-e, és nem volt-e teljesítménycsökkenése.
Azonban a vizsgálatokat jelentősen megnehezíti az, hogy a roncs kiégett, és nem biztos, hogy megmaradt belőle annyi, amennyiből meg tudják állapítani a baleset okát.