Kunhalmi Ágnes: Nincs olyan, hogy ellenzék, jelenleg csak ellenzéki pártok vannak

A háttérbeszélgetésen Kunhalmi Ágnes kifejtette: nincs olyan, hogy ellenzék, jelenleg csak ellenzéki pártok vannak, továbbá nem demokráciában, hanem egy autoriter rendszerben élünk, amely egyre inkább kiteljesedik. Hozzátette: a Fidesz az ellenzéki pártok létét fenyegeti, folyamatosan az Állami Számvevőszékkel ellenőrizteti a pártokat, illetve kamupártokat használ eszközként, és megpróbálja megregulázni az újságírókat.

Csak a Fidesznek érdeke, hogy ne legyen összefogás

Az MSZP társelnöke kiemelte, két fontos tétje is van a 2024-es választásoknak: európai és belpolitikai tétje. Megismételte, amit már egy márciusi háttérbeszélgetésen is kijelentett: 2024 nélkül nincs 2026, vagyis ha az ellenzék elveszíti a 2024-es önkormányzati választásokat, és visszaszorul a településeken, akkor 2026-ban esélyük sem lesz Orbán Viktorral szemben. A szocialista párt konklúziója az, hogy az ellenzéki pártok külön-külön nem tudnak hatékonyan versenyezni.

A verseny természetes léte a politikának egy demokráciában

– fogalmazott Kunhalmi Ágnes, ugyanakkor ismét leszögezte: Magyarországon nem demokrácia van.

Nem akarok egyszer arra ébredni, hogy a Fidesz ellenzéke a Mi Hazánk

– jelentette ki. Arról is beszélt, hogy a demokratikus ellenzéki pártok között nincs most olyan, amely a szavazok többségét maga mögött tudhatná, ezért az együttműködés elkerülhetetlen, egymásra vannak utalva. Az MSZP társelnöke azt is hangsúlyozta: csak a Fidesznek érdeke, hogy ne fogjanak össze az ellenzéki pártok.

Megfeszülnek azért, hogy egymásnak ugrasszák az ellenzéki pártokat

– tette hozzá Kunhalmi Ágnes, és példaként említette a napokban kirobbant XVIII. kerületi botrányt, amelybe belebukott a fideszes Lévai István Zoltán.

A szocialista társelnök az európai parlamenti választás tétjéről azt mondta, ha a választás után Orbán Viktor el tudja mondani, hogy az övé Európa legerősebb jobboldali pártja, akkor mindazokat erősíteni tudja majd, akik szét akarják zilálni az Európai Uniót, és akik ezáltal a nyugatnak és a keletnek is kiszolgáltatottá teszik az uniót. Kunhalmi Ágnes szerint az Európai Unió nem tudja betölteni a nagyhatalmi státuszát, mert egész Európában „van egy durva jobbratolódás”, „Orbán és barátai” (közöttük említette Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt) az EU létét veszélyeztetik, például az állandó vétózással.

Ha a demokraták, a baloldal nem tudja maximalizálni a szavazatokat 2024-ben, akkor nem tudják visszaszorítani az európai szélsőjobboldal erősödését

– vélekedett Kunhalmi Ágnes. Ezzel kapcsolatban, és a közös ellenzéki lista mellett érvelve azt is kifejtette, hogy a külön indulás esetén azok a pártok, amelyek 5 százalék feletti eredményt szereznek, de csak egy mandátumot nyernek, az 5 százalék feletti szavazataikkal a Fideszt erősítik majd. Az MSZP állítása az, hogy így akár 10-15 százaléknyi szavazatot is „kidobhat” az ellenzék, míg ha összefognak, akkor akár ugyanannyi mandátumot is nyerni tudnának, mint a Fidesz-KDNP.

Arra hívta fel a figyelmet Kunhalmi Ágnes, hogy a kutatások szerint is (a Závecz egy felmérésére konkrétan hivatkozott – az MSZP szavazóinak 75, a DK 67, a Momentum 66 százaléka javasolja a közös listán való indulást) közös ellenzéki lista kell az európai parlamenti választáson. Leszögezte, hogy a választók döntő többsége a közös listát preferálja, és így lehetne csökkenteni a Fidesz-KDNP képviselőinek a számát az Európai Parlamentben.

A Fidesz egy irányba viszi minden szavazatát, mi meg ahányan vagyunk, annyifelé

– jelentette ki Kunhalmi Ágnes, és rámutatott, hogy más ellenzéki pártok vezetői nem tudtak még olyan módszert mondani, amivel le lehetne győzni a Fideszt, az MSZP azonban útitervet ad ehhez.

Az MSZP társelnöke elismerte, bár januárban asztalhoz hívták az ellenzéki pártokat, és voltak is egyeztetések, de mostanra megrekedtek a tárgyalások, a pártok egyéni utakat keresnek, egyedül szeretnék felvenni a versenyt a Fidesszel szemben. Informálisan azonban minden párttal tartják a kapcsolatot. Az önkormányzati választásról helyben vannak tárgyalások.

Itt az MSZP útiterve 2024-hez

Az MSZP jelenleg várakozó állásponton van, megadják az esélyét annak, hogy az ellenzéki pártok összefogjanak. Azt szeretnék, ha a demokratikus ellenzéki pártok a közös jelölteket 2023. november 30-ig neveznék meg az önkormányzati választásra.

A javaslatuk szerint a 23 budapesti kerület és a 10 ezer főnél nagyobb települések esetében a helyi erőknek kellene megállapodniuk a polgármester, illetve az egyéni jelöltek személyéről. Ha több alkalmas jelölt van, és nem tudnak megállapodni, akkor november 30-ig kellene lebonyolítani az előválasztásokat, a szabályokat a pártok elnökségei dolgoznák ki.

A 10 ezer főnél kevesebb lakosú településeken szintén a helyi megállapodásokat szorgalmazzák. Ha nem tudnának megállapodni a helyi együttműködő erők, akkor november 30-ig kezdeményezzenek a pártok megyei elnökségei egyeztető tárgyalásokat.

A megyei közgyűlési választásra is közös listák javasol az MSZP. Előzetesen kellene megállapodni a közgyűlési elnök személyéről. Ha nincs megállapodás, akkor november 30-ig a pártok országos elnökségei kezdeményezzenek egyeztető tárgyalásokat.

A MSZP azt szeretné, ha az ellenzéki pártok legkésőbb 2024. január 31-ig megállapodnának a közös indulásról és a listán szereplő jelöltekről. Ha nem lesz közös európai parlamenti lista, akkor az MSZP kész megnevezni a saját jelöltjeit.

A ZRI Závecz Research Intézet legfrissebb kutatása szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 46 százalékon, a DK 19 százalékon, a Mi Hazánk 10 százalékon, a Momentum 6 százalékon, a Kétfarkú Kutya Párt 5 százalékon, a Jobbik 4 százalékon, az MSZP 4 százalékon, az LMP 3 százalékon, a Párbeszéd 2 százalékon áll.

(Borítókép: Kunhalmi Ágnes 2022. augusztus 23-án. Fotó: Szabó Réka / Index)