Pusztít a halálos betegség, pedig kis odafigyeléssel elkerülhető: egyre több 40 év alatti kap szívrohamot

Meglepően sok, átlagban napi 70 hirtelen szívmegállás történik Magyarországon, az érintettek egy részének életét meg tudják menteni azonnali újraélesztéssel, többségüknél ugyanis elektromos hiba miatt szűnik meg a szív dobogni. Ez különbözik a szívrohamtól, ami akkor következik be, ha a szívbe irányuló véráramlás részben vagy teljesen leáll.

A szívinfarktus népegészségügyi jelentősége hazánkban is ismert: évente átlagosan 15 000 beteget kezelnek infarktus miatt, és mintegy hatezren halnak bele. A szívbetegségek tekintetében még rosszabbak a hazai adatok, 2020 óta több magyar veszti életét emiatt, mint amennyien a daganatos betegségek következtében hunynak el. 

A szívinfarktus a hiedelmekkel ellentétben nem csak az idősebb korosztályt érinti, egyre több tanulmány bizonyítja, hogy folyamatosan nő azoknak a fiataloknak a száma, akik szívinfarktuson vagy szívmegálláson esnek át. Egy 2000–2016 között végzett amerikai kutatás megállapította, hogy a szívinfarktuson átesettek közül minden ötödik negyven év alatti. Az Amerikai Kardiológusok Kollégiumának adatai szerint az elmúlt tíz évben évente két százalékkal nőtt azoknak a száma, akik negyvenéves koruk alatt szívrohamot kaptak. Ugyanakkor túlélési esélyük jobb, felépülésük gyorsabb mint az idősebbek esetében, mivel szervezetük erősebb és alig vannak társbetegségeik. 

A koronavírus is megnövelte a fiataloknál a szívbetegségek számát: a Journal of Medical Virology folyóiratban megjelent 2022-es tanulmány szerint a szívinfarktus okozta halálozások aránya 14 százalékkal nőtt a járvány első évében, főleg a 25 és 44 év közötti felnőttek között, mert a vírus aktiválta a gyulladásos reakciókat a szervezetben, ez vérrögök kialakulásához vezetett, amelyek a szív- vagy tüdő artériákba jutva embóliát vagy infarktust okoztak.

Rizikótényezők

A fiatalkori szívinfarktus valószínűségét többek között az alábbi tényezők növelhetik:

• Családi hajlam: a szülők, nagyszülők között jelentkező szívroham megnöveli az esélyét a szívroham kialakulásának, mivel egy alkati tényezőről van szó.
• Droghasználat: elsősorban a kokain és az amfetamin jelentős mértékű használata okozhat hirtelen szívrohamot.
• Betegségek: a korai magas vérnyomás és a cukorbetegség növelhetik a fiatalkori szívinfarktus kialakulásának esélyeit.
• Dohányzás: a dohányfüst aktív és passzív belélegzése nagyon káros a szívre, ezért a jelentős mértékű dohányzás már akár 40 éves kor alatt is hozzájárulhat a szívroham kialakulásához.
• Magas koleszterinszint: a magas LDL-koleszterin- és vérzsírszint nagyban felelős az erek beszűkítéséért, mivel a koleszterin és a zsírok plakk formájában lerakódnak az érfalakra. A magas vérzsírszint elsősorban az étrend miatt alakul ki, ennek a szintjét diétával lehet csökkenteni. 
• Túlsúly: ez elsősorban magas vérzsírszintet és magas koleszterinszintet szokott okozni, valamint összefüggésben áll a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásával is. Már kismértékű fogyással is nagymértékben csökkenthető a szívroham kialakulásának kockázata. 

A fiataloknál ritkán állhat a háttérben vérellátási zavar, érfejlődési rendellenesség. A nőknél például természetes vagy gyógyszer okozta hormonális véralvadási zavar következtében is felléphet infarktus. Az ilyen készítményeket, fogamzásgátlót szedő nők esetében ezért is javasolják az orvosok a dohányzás kerülését. 

A leginkább veszélyeztetett csoport, akiknek a családjában előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, számukra különösen fontos a felsorolt rizikótényezők csökkentése. 

Túl sokat várnak a segélyhívással

A szívroham bekövetkezésének tünetei leggyakrabban az alábbiak:

• mellkasi fájdalom – nyomás, merevség, szorító, sajgó érzés a mellkasban, a karokban,
• gyomorpanaszok – hányinger, hasfájás,
• légszomj,
• hideg verejtékezés,
• kimerültség,
• szédülés.

A leggyakoribb tünetek hirtelen és együttes jelentkezésekor nagy esély van rá, hogy a panaszokat szívroham okozza. Ilyenkor a minél előbbi sürgősségi osztályra való eljutás és gyors kezelés életet menthet, az infarktusért felelős ér elzáródásának mielőbbi megnyitásával.

A hezitációs idő a fiataloknál jóval hosszabb, akár 3 óra is eltelhet a tünetek észlelése és a mentő hívása előtt. Szívroham gyanúja esetén a szívkatéteres centrumba szállítják a beteget, ahol jellemzően azonnal elvégzik a beavatkozást, ennek köszönhetően 50 százalékkal több ember életét tudják megmenteni itthon, mint tíz évvel ezelőtt. Az országos protokoll előtt, a 90-es években Magyarországon jóval magasabb volt a szívrohamot követő, vagy az egy éven belüli elhalálozás aránya. 

Nemzetközileg rosszul állunk

Magyar kardiológusok beszámolói szerint annak ellenére, hogy mind az eljárás mind a gyógyszeres terápia sokat fejlődött az elmúlt harminc év során, a betegek, mikor gyógyultnak érzik magukat, gyakran elhagyják gyógyszereiket, visszatérnek egészségtelen életmódjukhoz, amivel egy újabb infarktust kockáztatnak. A szív-érrendszeri katasztrófát követően pedig élethosszig tartó gyógyszeres terápiára van szükség. 

A nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarországon az emberek fiatalabb korban kapnak szívrohamot, mint Svédországban vagy Svájcban. Ebben közrejátszik, hogy az Európai Unió országa közül elhízás tekintetében a másodikak vagyunk, ami magával vonzza a magas koleszterinszintet és egyéb olyan társbetegségeket, mint a magas vérnyomás vagy a diabétesz, amely fokozott kockázatot jelent a szívrohamra, mivel érfalkárosodást okozhat. A szintén infarktus-regisztert vezető Egyesült Királysággal összehasonlítva is rosszabbak az itthoni adatok, míg a magyar lakosság 25 százaléka dohányzik, addig ez a szigetországban a tíz százalékot is alig éri el. A hosszan tartó dohányzás pedig érszűkületet, érelmeszesedést okoz.

A gyilkos stressz

A tartós feszültség a szívünkre is hatással van, gyulladást válthat ki a koszorúerekben növelve a vérrögök kialakulásának kockázatát, a folyamatosan magas adrenalin- és kortizolszint következtében magas vérnyomás alakulhat ki. A stresszes életet élők között ezért van sok szívbeteg, az Amerikai Pszichológiai Társaság kutatása szerint a 22–39 évesek élnek túlhajszolt életet. Feszültségoldásként testmozgást javasolnak, aminek következtében endorfin szabadul fel, a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hormon fokozott termelődése utat enged a boldogságérzetet kiváltó dopaminnak. A természetben eltöltött idő szintén jótékony hatással van a mentális egészségre, csakúgy mint a számunkra kedvező társaságban, családi, baráti közegben, vagy örömteli tevékenységekkel, alkotással eltöltött idő. A szakemberek a krónikus stresszben élők számára javasolják, hogy sajátítsanak el megfelelő lazító, meditációs technikákat. 

A szívünknek kedvez

Az egészséges életmód részeként már a korai szívproblémák megelőzésre javasolják a szakorvosok a káros hatások, dohányzás, alkohol, drog kerülése mellett a kevés cukrot, sót tartalmazó, zsírszegény étkezést. A kardiológusok ajánlása szerint szívünk érdekében a sovány húsok, csirke, pulyka, hetente legalább 1-2 alkalommal pedig a hal fogyasztását érdemes előnyben részesíteni. Az Amerikai Szív Társaság álláspontja szerint a legegészségesebb olaj a repceolaj a magas ómega-3 zsírsav-tartalma miatt, de az olívaolaj és a napraforgóolaj használata szintén beépíthető a mindennapi étrendbe.

A többszörösen telített, állati eredetű transzzsírok minimális fogyasztását javasolják, a vaj helyett pedig inkább a növényi eredetű margarint. A teljes kiőrlésű gabonák, a változatos színű zöldségek a bőséges folyadékfogyasztás szintén kedvezően hat a szervezetre, segít a rossz koleszterin kiürítésében, a banán és az édesburgonya pedig bővelkedik a szívet védő káliumban, csakúgy, mint magnéziumban az olajos magvak. 

A testmozgás növeli az erek rugalmasságát, stabilizálja a vérnyomást, erősíti a szívizmot, gyulladás- és koleszterincsökkentő hatással is bír. Ebből adódik, hogy az aktív életmódot élőknek a koszorúér-betegség kialakulására feleakkora az esélyük. Optimálisan napi 30 perc testmozgást, de legalább heti 150 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgást javasolnak kardiológusok a szív- és érrendszeri egészség javítására.                   

(Borítókép: Manusapon Kasosod / Getty Images)