A DK elvenné, de az MSZP nem adja, mi az?

A sokszínű ellenzéki összefogás számára sikertelen 2022-es választás, majd még inkább a Dobrev Klára vezetésével megalakított árnyékkormány óta a Demokratikus Koalíció egyre hangosabban hirdet szociáldemokrata fordulatot. Az ellenzéki párt azt a következtetést vonta le a 2022-es választás eredményéből, hogy csak baloldalról lehet leváltani az Orbán-kormányt.

Olyan a Földön nincsen, hogy baloldali centrumú közösség önmagának jobboldali jelöltet választ, ez a választók lelkületének elárulása

– jelentette ki Gyurcsány Ferenc közvetlenül a választások után az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltjére, Márki-Zay Péterre utalva.

Gravitáció és fordulat

A Demokratikus Koalíció önálló építkezésbe kezdett, és azt a célt tűzte ki, hogy az ellenzék gravitációs pontja legyen. Tavaly szeptemberben Gyurcsány Ferenc a Partizánnak kifejtette, hogy nem lehet jobboldali konzervatív politikával leváltani a Fideszt. Arról is beszélt, hogy újrarendeznék az ellenzéki térfelet, és a DK arra tör, hogy gravitációs pontként maga rendezze össze valamilyen módon a hat ellenzéki pártot.

„Ezzel nem azt mondjuk, hogy a többiekre nincs szükség, nem azt mondjuk, hogy a többiekkel le akarunk számolni, de azt igen, hogy ez lesz a közepe az ellenzéknek” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, majd hozzátette: amit Dobrev Klára képvisel az árnyékkormányban, az a magyar jövő. Az őszi ülésszak első napján aztán a parlamentben többször is elismételte:

Új kormány kell. Szociáldemokrata kormány. Dobrev Klára kormánya.

A Demokratikus Koalíció programbemutató rendezvénysorozatának őszi nyitóeseményén Dobrev Klára vázolta a szociáldemokrata ajánlatukat, amely arról szól, hogyan kell átszervezni az államot, és bejelentette, hogy országjárásra indulnak. Arató Gergely, a DK kormányprogramért felelős árnyékminiszterének közlése szerint egy év alatt közel ezer szakértővel, civil partnerrel és szervezettel együtt dolgozva készítették el annak a programnak a vitaanyagát, amely programmal a kormányváltás után megvalósítható a szociáldemokrata fordulat Magyarországon.

A Dobrev Klára vezette árnyékkormány szociáldemokrata fordulatra készül a kormányváltás után. Mindenható vállalati profit helyett európai béreket és nyugdíjakat, magánkórházak és magániskolák helyett erős állami egészségügyet és oktatást, a milliárdos elit kiszolgálása helyett igazságos Magyarországot akarunk

– közölte Arató Gergely.

A Partizánnak adott interjúban Dobrev Klára kijelentette, hogy a Demokratikus Koalíció európai parlamenti listájára azok szavazzanak, akik egy erős baloldali szociáldemokrata pártot szeretnének Magyarországon.

Szakítás és hitelesség

„Csak az a kérdésem a DK-hoz, hogyha most visszatértek oda, ami miatt elhagyták az MSZP-t, akkor hiábavaló volt a baloldali tábor megosztása, óriási versenyelőnyt adva ezzel a Fidesznek az elmúlt 13 évben?” – tette fel a kérdést Kunhalmi Ágnes az Indexnek adott interjúban.

Az MSZP társelnöke felidézte, hogy 2011-ben a Demokratikus Koalíció Platform azért hagyta el az MSZP-t, mert a szocialista párt akkori vezetése, levonva a 2010 előtti kormányzás tanulságait, visszatért politikájában a hagyományos baloldali szociáldemokrata modellhez, ezzel szakítva többek között a blairi harmadik úttal. Kunhalmi Ágnes szerint ez egyben azt is jelentette, hogy az MSZP végleg szakított a liberálisok által is szorgalmazott, időről időre megjelenő megszorító politikával. Ugyanakkor a Gyurcsány Ferenc vezette DK-sok egy új polgári szociálliberális, a jobboldali konzervatívok és a liberálisok felé is nyitott közösséget akartak létrehozni.

A kérdésre, hogy hiteles szociáldemokrata pártnak tartja-e a DK-t, Kunhalmi Ágnes azt válaszolta:

Én jelenleg az MSZP-t tartom valóban hiteles baloldali szociáldemokrata pártnak.

Azt is elmondta, hogy a mostani MSZP sok tekintetben más, mint 2010 előtt. „Baloldali szociáldemokratákként nehezen viseljük, hogy a tőke alacsonyabb kulccsal adózzon, mint az állampolgárok, és csak az kaphasson jó oktatást, illetve egészségügyi ellátást, akinek pénze van. Következetesen kiállunk a magas bérek és nyugdíjak mellett, az emberek terheit csökkentő adópolitika és az életüket végigkísérő, jó minőségű állami szolgáltatások mellett” – fejtette ki az MSZP társelnöke.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt hangsúlyozta, amit az Indexnek adott interjújában is: a jelenlegi autoriter rendszerben nem versenyezhetnek egymással az ellenzéki pártok egy választáson, mert különben versenyhátrányba kerülnek a Fidesszel szemben.

A demokratikus ellenzéki pártok európai parlamenti választáson való közös indulása mellett érvelt, illetve a Demokratikus Koalícióra egyértelműen utalva arról is beszélt, hogy ha azzal vannak elfoglalva, ki a szociáldemokratább, akkor a választók teljesen magukba temetkeznek és elbizonytalanodnak majd.

Az Indexnek arra a kérdésére, hogy melyik párt jelenti a nagyobb veszélyt az MSZP-re, a Fidesz vagy a DK, Kunhalmi Ágnes leszögezte: egyértelműen a Fidesz jelenti a legnagyobb veszélyt az egész ellenzékre. „Ezt nem mindenki ismeri fel. Ma nem MSZP-problémája és nem Gyurcsány-problémája van az országnak, ma Fidesz-problémája van mindannyiunknak” – fogalmazott az MSZP társelnöke.

A ZRI Závecz Research Intézet szeptember első felében készített kutatása szerint a biztos pártválasztóknál a DK 19, az MSZP 4 százalékon áll, a választókorú népesség körében a DK-nak 13, az MSZP-nek 3 százalék a támogatottsága. A legutóbbi Medián-kutatás szerint a szavazókorú népességben a DK 7, az MSZP 1 százalékon áll, míg a választani tudó biztos szavazóknál a DK-nak 12, az MSZP-nek 2 százalék a támogatottsága.

Dimenzió és törésvonal

Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a magyar politikában az ideológiai dimenzió 2010 – de valójában már 2002 – óta erősen háttérbe szorult, és a szavazók túlnyomó többsége nem szakpolitikai meggyőződések, ígéretek alapján hoz döntést, hanem kulturális szempontok alapján: a vidéki-urbánus törésvonal, valamint az Orbán-rendszerhez való viszony (támogatás/ellenzés) mentén.

„Ezt a legjobban az illusztrálta, hogy baloldali szavazók szívesen megválasztották a hangsúlyosan jobboldali értékeket valló Márki-Zay Pétert miniszterelnök-jelöltnek, mert ő látszott legesélyesebbnek a rendszer megdöntésére” – mondta az elemző az Indexnek. Megállapítása szerint a pártok és politikusok szabadon változtatják meg szakpolitikai és ideológiai álláspontjukat, és nem érdemes náluk ideológiai konzisztenciát keresni, mert a választók sem igénylik ezt. A politikai rendszerhez fűződő viszony, valamint a kulturális szempontok mentén keresik az állandóságot.

„Ezt természetesen a Demokratikus Koalíció is tudja, és leghangsúlyosabb üzenete, hogy ez a párt a legalkalmasabb mind szervezeti, mind személyi alapon arra, hogy megdöntse a fennálló rendszert. Az ideológiai tartalom így viszont náluk is, mint majdnem minden pártnál, nagyon eklektikus, különösen az elmúlt években bővülő tagság miatt” – fogalmazott Rajnai Gergely, aki hozzátette, hogy a DK-ba érkezett zöld (Kocsis-Cake Olivio) és kifejezetten piacpárti (Dávid Ferenc) politikus is a baloldali, liberális és balközép tagok mellé.

Szándékosan homályos, de jól felhasználható

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a DK láthatóan érzi, hogy a 2024-es kampány előtt a sokszínű elegynek valamilyen ideológiai tartalmat is kell adni, és feltehetően erre kísérlet a szociáldemokrata jelző használata.

A választás során fontos volt, hogy elég tág, sok különböző véleményt befogadni képes jelszó kerüljön elő, hogy a meglévő, eltérő nézetű tagok és szavazók ne tántorodjanak el tőle, de mégis legyen orientáló hatása a választók számára. A szociáldemokráciáról lehet asszociálni az erős állami beavatkozásra a gazdaságban, ez a magyar választók között népszerű, és a Fidesz is többször alkalmazta, illetve alkalmazza ezt, például a különadók és ársapkák esetén. De lehet a kulturális baloldaliságra is gondolni, ami a kulturális törésvonalak miatt az ellenzéki szavazóknak különösen fontos. Egyben a szocialista vagy baloldali jelzőkkel ellentétben szükségszerűen magában hordozza a mérsékelt politika irányát, ami a legtöbb szavazónak fontos

– fejtette ki Rajnai Gergely.

Miután a Fidesz az MSZP elleni harc eredményeképp szerezte meg 2010-ben a hatalmat, az elemző szerint az is egyértelmű, hogy ezért a kormánypártok a szociáldemokrata jelzőt ellenfélként jelölik meg. Ez is fontos a DK számára, mert minél inkább a Fidesz ellenfeleként tudnak megmutatkozni, annál vonzóbbak lesznek a legtöbb ellenzéki szavazó számára. A szocialistákra kitérve Rajnai Gergely arra hívta fel a figyelmet:

Az a tény, hogy a DK az ő jelzőjüket próbálja átvenni, mutatja, hogy Gyurcsány Ferencék már nem tartják komoly riválisnak az MSZP-t, akár legfőbb jelzőiket is átvehetik, mutatva, hogy az ellenzék, vagy legalábbis az ellenzék régebbi eredetű szárnyának vezére világosan a Demokratikus Koalíció.

Az elemző úgy véli, a szociáldemokrata jelző használata tehát arra tett kísérlet, hogy legalább formálisan megkezdődjön az ideológiai megalapozása annak a szervezetépítő munkának, amit a DK az elmúlt években végzett.

Ez egy kellően tág, de a Fidesztől megfelelően távoli hívószó, ami így az ellenzéki pozícióharcban jól felhasználható. Konkrétumokat azonban egyáltalán nem tartalmaz, szándékosan homályos, hogy később még több irányba lehessen építkezni ezen ernyőfogalom alatt.

(Borítókép: Németh Emília / Index)