Orbán Viktor az izraeli konfliktusról: Egyelőre nincs tudomásunk magyar áldozatról

A miniszterelnököt először az Izraelben zajló fegyveres konfliktusról kérdezték. Orbán Viktor elmondta: annak tükrében is lehet értékelni a történeket, hogy Magyarország és Izrael szövetségesek, de szerinte érdemesebb az emberi szempontokat nézni. 

A terrorizmus az elfogadhatatlan [...] Ezek olyan brutális dolgok, amelyektől az ember egyszerűen megrendül

– mondta a Hamász terrortámadásáról. „A második gondolata mindig az az embernek: adjunk hálát a Jóistennek, hogy békében élhetünk” – tette hozzá, megjegyezve, hogy egy ilyen terrortámadás után még inkább meg kell védeni a magyarok biztonságát. 

Ezután azzal folytatta, hogy Magyarország mindig is a terrorizmus ellen lépett fel a nemzetközi politikában, akkor is, „ha ez valahol Afganisztánban”, vagy akkor is, ha a „Gázai övezet területén” történt. Megjegyezte azt is: a legfontosabb most az, hogy minden magyart kihozzanak Izraelből, aki el akarja hagyni az országot. 

Azért is adjunk hálát, hogy egyelőre nincs tudomásunk magyar áldozatról. [...] Egyelőre úgy tűnik, hogy mi nem vesztettünk el senkit

– mondta (nemrég írtunk arról, hogy álhírek terjednek ezzel kapcsolatban).

Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a konfliktust lokalizálni kell. Most ugyan háború van, de ez a háború a terrorizmus ellen zajlik, nincs államközi háború. Veszélyt, nagy bajt az jelentene, ha egy arab–izraeli háború is kitörne, az destabilizálná a térséget, és Magyarországon is érezhető lenne.

Mint mondta, a magyar diplomácia feladata az, hogy elismerje Izrael önvédelmi jogát, és deeszkalációs politikát folytasson. 

„Éppen kezdtek jól alakulni a dolgok”

A kormányfő azt is elárulta, hogyan lehetne megakadályozni, hogy ne legyen államok közötti háború. Szerinte emlékeztetni kell magunkat arra, hogy „éppen kezdtek jól alakulni a dolgok”. Itt Donald Trumpra gondolt, szerinte sokat javult az arab–izraeli kapcsolatrendszer az ő elnökségének idején. Nem tudja, most mi történhetett, ki állhat a támadások hátterében.

Kijelentette, szimpátiatüntetések vannak a terroristák mellett egész Európában, azonban Magyarországon erre nem lesz lehetőség, mert ezek a demonstrációk a terrorizmus melegágyai, nem fogjuk engedélyezni ezeket.  

Orbán Viktor szerint Nyugat-Európában sokan helyeslik ezeket az akciókat. Szerinte a Nyugat-Európába befogadott menekültek között a Hamász szimpatizánsai is ott vannak.

Adjunk hálát a Jóistennek, hogy 2015-ben helyén volt az eszünk, meg a szívünk is. És megépítettük mind a kerítést, mind a jogi korlátokat

– mondta a migráció elleni lépésekről. 

Ezután mindenkit megnyugtatott: Magyarországon Európa egyik legnagyobb létszámú zsidó közössége él, és nem lehet megengedni, hogy akármilyen vallású emberek veszélyben érezzék magukat Magyarországon, bár kiemelte, hogy a veszélyek korában élünk, de az életünk biztonságának szintje nem csökkenhet.

A veszélyek korában is meg kell védenie a magyar államnak a polgárait

– fogalmazott.

„Ilyen emberekkel nem fogjuk tudni megvédeni Magyarországot”

A miniszterelnököt ezután kérdezték a migrációs paktumról és a migrációt érintő uniós tárgyalásokról.

Minden tiszteletem mellett azt kell mondjam, hogy vakok

– mondta Orbán Viktor a brüsszeli politikusokról. Szerinte olyan szabályokat alkotnak az unió központjában, amelyek értelmében be kellene engedni a fegyveres migránsokat Magyarországra.

„Mi a jóban akarunk osztozni, nem a rosszban [...] Most nem jó dolgot, hanem rossz dolgot állítanak elő azzal, hogy a migránsokat beengedik” – mondta, hozzátéve, hogy a szétosztási rendszer szerinte további ösztönzést jelentene a migrációnak. Elmondása szerint az unió tervének értelmében egy tízezres befogadóképességű „migránsgettót” kellene felépítenie Magyarországnak is, ami elfogadhatatlan.

Mint mondta, a bevándorlók a magyar határon is „átszivárognak” ugyan, de „ha nem tartanánk őket féken, akkor százezres nagyságrendben érkeznének Európába”.

Egyetlen modell működik, az a magyar [...] Itt nincsenek migránsok. Zéró. És nem is lesznek 

– mondta azzal kapcsolatban, hogy a külföldi (görög, olasz, francia) modellek nem tudták megfelelően kezelni a migrációt. Szerinte azonban ezt a magyar modellt veszélyezteti most az unió „jogi erőszakkal”.

A brüsszeli politikusokról beszélve azt is hozzátette: „Ilyen emberekkel nem fogjuk tudni megvédeni Magyarországot”, mert nemhogy mellettünk állnának a migrációs kérdésében, hanem „hátba támadnak” minket. Ezért kell jövőre változást elérniük az EP-választáson. 

Roncsolták is a gazdaságot az infláció elleni lépések

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy 12,5 százalékra csökkent az infláció a hónapban, és nem lát olyan tényezőt, ami veszélyeztetné az év végi egy számjegyű infláció. A Magyar Nemzeti Bankról beszélve elmondta, hogy olyan nemzetközi inflációs helyzet van, amit az MNB nem tud megoldani, így lépnie kellett a kormánynak.

 A gazdasági lépésekről – köztük konkrétan az árstopokat említve – azt mondta: 

Bevezettünk intézkedéseket. Nem mondom, hogy ezek minden körülmények között kiállják a jó ízlés minden próbáját.

Hozzátette, hogy a „gyógyulás érdekében roncsolást is okozva” tették meg ezeket a lépéseket. Megjegyezte: „Én úgy látom, hogy decemberben meglesz az egy számjegyű infláció [...]. Nem ez aggaszt már.”

2024 a gazdasági növekedés éve lesz

Mint mondta, a gazdasági növekedést is relatíve magas szinten szerették volna tartani, ez az, ami nem sikerült. Választani kellett, hogy az infláció letörése vagy a gazdasági növekedés elérése lesz az idei év legfőbb célja.

2024-ben egy magas gazdasági növekedést fogunk kitűzni

– jelentette ki. 

„Ahol mások nem növekednek, ott nehéz egyedül növekedni” – tette hozzá, a német gazdasági környezet romlásával kapcsolatban. Fontos nekünk a német gazdaság, továbbra is meghatározó, de a világ minden piaca felé nyitottnak kell maradnunk.

Mint mondta, az összekapcsolás logikáját követi a magyar gazdaság, nincs keleti és nyugati gazdaság, „nekünk a világ minden piaca érdekes”. A következő két év céljairól elmondta, beruházásokat kell létrehozni Magyarországon, majd a megtermelt termékeket el kell adni. 

Ezért megyek a jövő héten Kínába

– fogalmazott a miniszterelnök.

Mit csináltak Georgiában?

Orbán Viktor elmondta: azért is utazott Georgiába, mert szerinte a legfontosabb kérdés, hogy „az EU ebben a mostani meggyötört állapotában képes lesz-e újabb térségekkel össze kötni magát”? Georgiával szeretné megvetni a lábát Magyarország a Kaukázusban, ami fontos egész Európa szempontjából a kormányfő szerint.

Azerbajdzsánban megtermelt áramot kívánnak behozni Magyarországra Románián és Grúzián át. Ezért építettek egy több ezer kilométer hosszú kábelt a Fekete-tenger alatt. Mint mondta, ezt a programot az EU is támogatja, és mind a Georgiában élőknek, mind a magyaroknak jó lesz. 

A magyar Nobel-díjasokról is beszélt

Az interjúban szóba kerültek az újdonsült magyar Nobel-díjasok, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is. Orbán Viktor azt mondta: minden magyar örül a sikerüknek, még ha nem is pontosan értik a kutatásaik jelentőségét.

Megjegyezte azt is, hogy mindketten a „mély-Magyarországról” érkeztek: egyikük a „kun-jász vidékről”, másikuk pedig Mórról, „sváb-vidékről” jött, tehát nem a „budapesti belvárosból” jómódú családok gyermekeiként érték el a sikert. 

Fantasztikus koponyák teremnek kint a széleken 

– fogalmazott, hozzátéve: az ő példájuk szerinte azt bizonyítja, hogy a magyarok a legnehezebb körülmények közt is képesek helytállni.

Szerinte ez azt üzeni minden magyarnak, hogy „nem kell félniük”, ugyanis a magyarok általában inkább arra hajlamosabb, hogy alábecsüljék magukat. „Elég tehetségesek vagytok ti ahhoz, hogy a legnehezebb időben is sikerre juthassatok” – összegezte a Nobel-díjasok sikerének üzenetét a miniszterelnök. 

(Borítókép: Orbán Viktor 2016. december 2-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)