Gelencsér Ferenc az október 23-a alkalmából közzétett videójában kijelentette: „Minden rendszer olyan, amilyenek az emlékművei. A hazug rendszerek hazug emlékműveket állítanak. Igazságtalanul és sok mindent elfedve emlékeznek meg a múltról azok a rezsimek, amik embertelen politikát folytatnak és rengeteg embert hagynak cserben.”

Ma Magyarországon még mindig állnak olyan emlékművek, amelyeket az igazságtalan kommunista rezsim emeltetett, és a történelmet egyoldalúan, azaz a sok szenvedést és tragédiát elfedve akarják láttatni. Ma Magyarországon még mindig állnak olyan emlékművek, amelyek nem többek egy propagandakiáltványnál

– hangsúlyozta a Momentum elnöke, hozzátéve: „a leghíresebb ilyen a Szabadság téren álló szovjet obeliszk, ami azt üzeni, 1945-ben a szovjet csapatok felszabadították Magyarországot. Ez az emlékmű azonban csak a valóság egy apró szeletét mutatja meg. Ha ez lenne a teljes valóság, akkor nem emlékeznénk minden egyes évben 1956. október 23-ára.”

Gelencsér Ferenc szerint a múlt rendbetétele nem felesleges munka, hanem üzenet a jelennek és a jövőnek. „Azt üzenjük vele, hogy a történelem, a társadalom végül igazságot tesz. Minden igazságtalan és embertelen rendszer a történelem szemétdombjára kerül, működtetői pedig a nemzeti emlékezetben nem hősök, hanem bűnözők lesznek.”

Az ellenzéki politikus kitért arra is, „elfogadhatatlan, hogy Putyin utasítására úgy mutatják be az orosz történelemtankönyvekben a magyar szabadságharcot, mintha 1956-ban lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak volna fegyvert”.

A magyar forradalmárok szívében és lelkében 1956-ban mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy, az ő lelkületükkel és akaratukkal kell ma is kiállni a magyarok jogaiért és érdekeiért – írta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Simicskó István az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója alkalmából úgy fogalmazott: a világ egyik legnagyobb, akkoriban fél Európát megszállva tartó hadseregével szembeszállni nem sok jót ígért 1956-ban, mégis a magyar forradalmárok szívében és lelkében mindennél erősebben élt a szabadság iránti vágy. Összekapaszkodtak, és a kilátástalannak hitt harcot is vállalva csodát alkottak.

Egy kis ország Európa közepén megmutatta a világnak, hogy igenis dacolni lehet, és meg lehet mutatni a megszálló hadaknak és kommunista kiszolgálóiknak, hogy Magyarország nem lehajtott fejjel nézi a saját sorsát, hanem bátran, valamint büszkén áll ki a függetlenségéért, szuverenitásáért, és a magyar nép mindenki számára egyértelművé tette, hogy a saját útját akarja járni

– tette hozzá a frakcióvezető.

Kiemelte, ezzel a lelkülettel és akarattal kell ma is, az állandóan változó környezetben kiállni önmagunkért, a magyarok jogaiért és érdekeiért.

„Egy békés, kiszámítható és rendezett jövőért kell küzdenünk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is továbbvihessék a lángot, amelyet a pesti srácok lobbantottak fel a legnagyobb elnyomás évtizedeiben” – zárta a közleményt Simicskó István.

Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a 32. Testőrezred, a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály és a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepségen katonai és állami szervezetek képviselői is jelen voltak, a Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os lyukas zászlók lengtek.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

Indul az Index percről percre frissülő hírfolyama az október 23-i nemzeti ünnep megemlékezéseiről és legfrissebb eseményeiről.

Tartsanak velünk, és értesüljenek elsőként a legfontosabb eseményekről!