Boldogabb a játékokkal elhalmozott gyerek? Mi van, ha nemet mond a szülő?

Több tízezer játék van a magyarországi piacon, természetes, hogy a gyerekek szeretnék megkapni a legtrendibbet, a legújabbat, ám a reálbérek értékének csökkenésével sok szülő egyre többször kénytelen nemet mondani ezekre. Labancz Dániel gyermekklinikai szakpszichológus ugyanakkor hangsúlyozta, sokkal fontosabb a szülővel kialakított kapcsolat, amin sem a vásárolt tárgyak minősége, sem mennyisége nem kompenzálhat. A kognitív fejlődést támogathatják ugyan, de a fantáziájukra jobban hagyatkozó gyerek kreatívabb lesz.

A digitális világból kiszakadni

Gyakori probléma, hogy a digitális világban szocializálódott gyerekeket nehéz kiszakítani a virtuális térből, ezért kevesebb időt töltenek a szabadban vagy valós játékokkal társaik között. Labancz Dániel Vekerdy Tamás pszichológust idézve azt mondja, hogy 5-6 éves korig gyakorlatilag nincs szüksége képernyőidőre a gyereknek, ugyanis ennek az időszaknak az alapvető értelme és célja a világ és saját maga megismerése, ez pedig alapvetően mozgásos tevékenységeken alapszik. Ez nemcsak a későbbi finommotorikát határozza meg, de kihat a későbbi tanulási képességekre is.

A gyerekek szocializációjában az egyik legerősebb hatás a mintakövetés, szüleik viselkedését fogják utánozni, illetve az határozza meg az érdeklődésüket, hogy milyen hatások érték őket a szüleiktől. Ha azt látják, hogy sokat ülünk a képernyő előtt, többet fogják a kütyüket nyomkodni, ha sok időt töltünk a szabadban, számukra is az lesz a természetes

– emelte ki a szakember.

Az akár már a korai életszakaszokban megjelenő részképességzavarok, idegrendszeri éretlenségből fakadó elmaradások fejlesztésére legtöbbször mozgásfejlesztést alkalmaznak – épp a fentebb említett okból. A pszichológus szerint az állandó kütyühasználat is közrejátszhat abban, hogy egyre több gyereket diagnosztizálnak ADHD-val (attention deficit hyperactivity disorder = figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar). Rámutatott: a mozgásfejlődés különösen érzékeny szakasza az első évtized, ha ez kimarad, vagy az idegrendszer nem a fejlődését a legjobban támogató mozgásos ingerekhez jut, később nem vagy alig pótolható, míg a digitális világ tanulására az idegrendszer később alkalmasabb.

Mindig vannak örökzöldek

Az immár tizedik alkalommal megrendezett Az ország játéka versenynek az a célja, hogy a szakemberek pszichológus, óvodapedagógus, védőnő által is zsűrizett, a boltok polcain elérhető játékok közül maga a célközönség, a gyerekek válasszák ki a november elején megrendezett Játszónapon kedvencüket. Idén 87 játékot lehetett kipróbálni a Groupama Arénában tartott családi napon, ami után online közönségszavazat útján választották ki korcsoportonként a legjobbakat. A kínálat idén a társasjátékokban bővült leginkább, amik között vannak kicsiknek, családoknak szóló, a kamaszoknak parti- vagy szerepjáték jellegűek.

Mindig vannak örökzöldek, klasszikus társas- és építőjátékok, babák vagy járművek, persze ezek új formában kerülnek piacra.

A gyártók valószínűleg azért veszik elő újra és újra ezeket, mert az újabb generációkban is rendre felkeltik a figyelmet

– magyarázta a szakmai zsűri tagja, Labancz Dániel. A gyermekpszichológus szerint az igazán jó játék lényege, hogy több módon használható, aminek a gyerek fantáziája ad értelmet, az a fontos, hogy szórakoztassa, bele tudjon feledkezni.

A szórakoztatás mellett ezek olyan mentális előnyökkel is járnak, mint a szorongásoldás. Terápiás, diagnosztikus jelleggel is használják a szakemberek, a foglalkozások fontos eszköze a játék arra, hogy megtalálják a közös nyelvet. „Feszültségoldás, trauma feldolgozására is alkalmas, ahogy a rajz és a mese is, amivel hozzá tudunk férni az ő élményanyagához, ahhoz, ahogy létezik a világban” – tette hozzá. A fantáziavilágon keresztül kapcsolatot lehet teremteni a gyerekkel, amellett, hogy ezáltal értik meg a való világot, aminek lereagálásában is fontos szerepet játszik.

Vannak olyan generációkon átívelő társasjátékok, amelyek az egész család számára minőségi időt, szórakoztató együttlétet jelenthetnek. „Ezekből sokféle szociális és érzelemszabályozási mintát is meg lehet tanulni: például nyerni és veszíteni, együttműködni, másokkal jól érezni magunkat, szabályokat betartani” – részletezte a gyermekpszichológus.

Ha nemet mondunk

Főleg az iskoláskorúaknál nyomás, hogy mindig a legújabb játékokat akarja a gyerek, amire a szülőknek gazdasági vagy egyéb okok miatt egyre többször kell nemet mondaniuk. Labancz Dániel szerint fontosabb, hogy a szülő eldöntse, hogy mit szeretne képviselni a gyereke felé egy-egy „nem”-mel: például arra, hogy nem lehet mindig mindent megkapni, differenciáltabb értékrendet vagy erősebb frusztrációtűrést adhat a későbbiekben – de csak akkor, ha a határszabás a gyermek számára is érthetővé válik.

„A lelki egyensúly szempontjából fontosabb az otthoni légkör, hogy mennyire szeretetteljes a családi közeg. Azt kell végiggondolni a szülőnek, hogy mi az, amivel egyet tudnak érteni, amire tényleg szüksége van a gyereknek, ami szolgálja jellemfejlődését” – tanácsolja a szakember. Szerinte az is a gyerek jellemfejlődését szolgálja, fejleszti szociális érzékenységét, ha arra buzdítja a szülő, hogy maga ajándékozza el a már megunt, számára fölöslegessé vált, de használható játékait rászoruló kortársainak. „Ez arra is nagyszerű alkalmat ad, hogy beszélgessünk a gyerekkel ezekről a témákról” – jegyezte meg.

A 2023-as Az ország Játéka nyerteseinek kihirdetése kapcsán Labancz Dániel elmondta: a zsűri minden kategóriában olyan játékot igyekezett győztesként kihozni, amely szakmailag is megállja a helyét. A legkisebbek számára csavarható, fűzhető építőt ítéltek a legjobbnak, a szerepjátékok közül többek között szerszámos öv nyerte el a szakértők tetszését, ahogy a digitális kisállat vagy a kamugépeket lebuktató humoros társas. A közönség retró mesés társast, gravírozót és Lamborghini-építőt talált a legjobbnak a 19 nyertes játék sorában. „Nem volt könnyű dolgunk, és azt reméljük, hogy az eredménnyel idén is tudunk hasznos támpontokat adni a szülőknek a játékválasztáshoz” – értékelte a gyermekpszichológus.

(Borítókép: Sebastian Gollnow / Getty Images)