Ha nem lesz megállapodás, munkabeszüntetéshez folyamodnak a pedagógusok
További Belföld cikkek
- Magyar Péter: Vogel Evelin nyakláncának a medáljában volt a lehallgatótechnika
- A havas tájakon kemény mínuszokra ébredhetünk
- Kigyulladt egy raktár a IV. kerületben, a tűzoltók megfékezték a lángokat
- Hadházy Ákos a Kelenföldi pályaudvaron ragadt, durva szavakkal támadt neki Lázár Jánosnak
- Kihúzták az Eurojackpot pénteki nyerőszámait
Az MTI-hez is eljuttatott dokumentum szerint „a közoktatásban dolgozók helyzete nem javult, sőt [...], az állami iskolákban mintegy 2500 dolgozó szüntette meg eddig közalkalmazotti jogviszonyát. [...] Drámai a szakemberhiány”.
A két szakszervezet közös, reprezentatív felmérése szerint a státusztörvény elutasítottsága meghaladja a 98 százalékot.
A törvényben garantált illetmények olyan csekély mértékben változnak a törvény és annak végrehajtási rendelete alapján, amelyek az Európában rekordszintű inflációt a legkevésbé sem kompenzálják
– írták. A levélben rögzített sztrájkkövetelések között szerepel a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény visszavonása, azonnali 50 százalékos béremelés a köznevelésben dolgozóknak, az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezések eltörlése, és Oktatási Minisztérium létrehozása. A két szakszervezet új bérrendszert is követel, melyben többek között az illetményalap a mindenkori minimálbér, továbbá minden túlmunka fizetett.
„Amennyiben 2024 januárjáig nem sikerül megállapodnunk, a szakszervezeti oldal számára nem marad más törvényes út, mint a munkabeszüntetések további szervezése” – áll a PSZ és PDSZ közös sztrájkbizottsága képviseletében Totyik Tamás (PSZ) és Nagy Erzsébet (PDSZ) által jegyzett levélben.
Tiltakozáshullám indult ősszel
A tanévkezdéssel párhuzamosan a diákok és a pedagógusok újabb demonstrációkat tartottak az oktatás helyzetének javítása érdekében.
A nemzetközi diáknap alkalmából például nem mindennapi akcióval álltak elő a változást szorgalmazó tanulók: a Belső-pesti Tankerülethez vonultak, hogy szóban is tájékoztassák az intézményt a hazai oktatási rendszer problémáiról, melyekről az állampolgárok október végén egy népszavazás keretein belül mondhatták el a véleményüket.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a vitatott törvény kapcsán elmondta, hogy
1205 PEDAGÓGUS, VAGYIS NAGYJÁBÓL EGY SZÁZALÉKuk NYILATKOZOTT ÚGY, HOGY NEM LÉP ÁT AZ ÚJ ÉLETPÁLYATÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ.
Viszont szeptember 16. óta 460 új pedagógus kezdte meg a tanítást állami iskolában, akik már az új életpályatörvény szerint létesítettek új jogviszonyt.
„A pedagógusok 99 százaléka az új jogállást választotta. Elmaradt tehát a felmondási hullám, amire a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat” – fogalmazott az államtitkár.