Mr. Beant emlegetve estek egymásnak a képviselők a parlamentben

Kanász-Nagy Máté azzal nyitotta a napirend előtti felszólalásokat, hogy november 30-án kezdődik a klímacsúcs, de egyre messzebbre kerülünk a párizsi klímacéloktól.

Nagy kérdés, hogy a kormány hogyan gondolkodik, illetve cselekszik ebben a kérdésben. Ha van szuverenitási kérdés, akkor ez az. Jelenleg ez a legfontosabb szuverenitási kérdés

– mutatott rá az LMP képviselője, hozzátéve: a rendszerváltás szintjéhez képest csökkent a károsanyag-kibocsátásunk, de ez nem a Fidesz-kormánynak köszönhető, hanem a KGST összeomlásának. A 2014-es szinthez képest viszont növekedett a károsanyag-kibocsátás.

Kanász-Nagy Máté az Energiaügyi Minisztériumot „környezetszennyezési minisztériumnak” nevezte, és önálló klímavédelmi minisztérium létrehozását szorgalmazta. Az ellenzéki képviselő szerint a fosszilis energiahordozóktól meg lehet szabadulni, például országos szigetelési programmal, szélerőművek építésével, valamint a napenergia lakossági felhasználását korlátozó intézkedések feloldásával.

„Hova tűnt Lantos Csaba? A magyar kormány részéről ki képvisel minket a dubaji klímacsúcson? Hogyan védenek meg minket a klímaválságtól?” – sorolta kérdéseit Kanász-Nagy Máté.

Válaszában Koncz Zsófia közölte,

képviselő úr is tudja, hogy a magyar kormány számára mennyire fontosak a környezetvédelmi és klímapolitikai célok. Olyan dolgokba próbál belekötni, ami már inkább a politikai hangulatkeltés részét képezi.

Az államtitkár hangsúlyozta, büszkék arra, hogy a gazdaságot úgy tudták növelni, hogy közben csökkentették a károsanyag-kibocsátás. „Hazánk tavaly az uniós tagországok között a negyedik helyre került az egységnyi energia előállítására jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.” A napenergia részarányát tekintve a villamosenergia-mixben is a legjobbak között van az ország.

Koncz Zsófia szerint a jövő kérdése a zöldenergia tárolása lesz, erre is kiemelt figyelmet fordítanak. A magyar gazdaság jövőjét is a zöldenergia biztosíthatja, ebben inkább szövetségesnek kellene lennie az LMP-nek.

Szuverenitásvédelem és digitális állampolgárság

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője arról beszélt: nem szereti a hazaárulás/hazaáruló szavakat mindig mindennel kapcsolatban elmondani, mert mindennapossá vált a közbeszédben, és könnyen bárki megkaphatja ezt a bélyeget. Azt azonban nehéz másnak nevezni, amit Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és a balliberális pártok elkövettek.

Emlékeztetett rá, hogy maguk vallották be: legkevesebb 4 milliárd forintnyi dollárral támogatták meg a választási kampányukat, ezt „a magyar politika Mr. Beanje fedte fel” (Márki-Zay Péterre utalt), ezért hivatkozhat erre a Fidesz a szuverenitásvédelmi törvénnyel összefüggésben, miközben Toroczkai László szerint valójában a kormányoldal sem védi meg a szuverenitást.

Toroczkai László azt is kijelentette: a Fidesz álságos, mert ki akarják szolgáltatni a magyar emberek adatait a WHO-nak, a Mi Hazánk hiába gyűjtött ellene aláírást.

Az ellenzéki politikus szerint a szuverenitásvédelmi törvényben elrejtették a külföldi érdekeknek való kiszolgáltatottság csíráját a digitális állampolgársággal összefüggésben is. Azt is kritizálta, hogy a Meta (Facebook, Instagram) ellen sem lép fel a kormány, nem tesz semmit sem az óriásvállalatok ellen. A kormányt az sem érdekli, hogy a Meta jogerős bírósági ítéletet sem tart be, amikor nem állítják vissza a Mi Hazánk politikusának Instagram-oldalát. Toroczkai László megjegyezte: „ne csodálkozzanak, ha beleesik a Pesti Srácok is a cenzúrába”.

A kormányoldal új plakátkampányát is bírálta, hazugságnak nevezte; rámutatott: a kormánypártok is megszavazták, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke. Azt is kormány szemére vetette, hogy az izraeli–palesztin háborúval kapcsolatban a kormány a DK-val és a Momentummal van egy platformon. Ugyanakkor Toroczkai László hozzátette, hogy a Mi Hazánk is örül a tűzszünetnek és a fogolycserének.

Dömötör Csaba miniszterhelyettes azt mondta: elég ritkán éri a kormányt az a vád, hogy a DK-val együttműködik. Elmondta: a kormány és az árnyékkormány között egyeztetésre még nem került sor, és nem is fog, komolytalan felvetés.

De az már nem, hogy elképesztő összegek érkeztek külföldről a baloldali pártoknak a választási kampányban, noha némelyik párt folyamatosan megpróbálja ezt letagadni. Dömötör Csaba szerint nem csupán befolyásolásról van szó, hanem arról is, hogy az ellenzék szakpolitikai álláspontjaiba is beépültek a dollárok.

A digitális állampolgársággal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy szeretnék megkönnyíteni az ügyintézést; nem igaz, hogy bármilyen adatok bárhova mennének; az állam nem kezel több adatot ahhoz képest, mint eddig, és az adatvédelem ügyében szigorú szabályozások az irányadóak. Dömötör Csaba szerint inkább a baloldaltól kell félteni az emberek adatait. Azt is mondta, sajnálja, hogy politikai okokból támadják a digitális állampolgárságot.

Karsai Dániel is szóba került

Szabó Rebeka azt kérte, csukják be a szemüket, és képzeljék el, hogy a fekvő helyzetből történő felkelés akár fél órába is telhet, hogy egy bögrét megfogni és a szájukhoz emelni csak a jobb napjaikon képesek, és azt is tudják, hogy semmi esélyük a gyógyulásra. „Évente több ezer honfitársunknak és szeretteiknek ezzel kell megküzdeniük. Köztük Karsai Dániel alkotmányjogásznak is.”

Rendkívül súlyos kérdésről beszélünk, Európában csak néhány országban engedélyezett az aktív eutanázia. A vita alapvető világnézeti kérdéseket is érint. A mi álláspontunk egyértelmű: teljes szívvel állunk Karsai Dániel mellett, és a szabad döntés, az emberi méltóság mellett

– fogalmazott a Párbeszéd-Zöldek társelnöke.

Szabó Rebeka megjegyezte, hasznos lenne ha a „Brüsszel-ellenes” nemzeti konzultáció helyett ilyen kérdésekkel keresné még a kormány az embereket, végül parlamenti politikai vita lefolytatását javasolta.

Válaszában Répássy Róbert együttérzését fejezte ki Karsai Dániel irányába.

Ön jól idézte, hogy Magyarországon az aktív eutanázia nem megengedett. Ez következik Magyarország Alaptörvényéből, és az Alkotmánybíróság több döntéséből. Amikor a kormány benyújtotta a védekezését, akkor nem tett mást, mint a magyar jogrend szabályaira hivatkozott

– húzta alá az államtitkár.

Répássy Róbert meggyőződése, hogy Magyarországon az aktív eutanázia továbbra sem lehet megengedett.

Migráció és vendégmunkások – Mi a magyar érdek?

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-Konzervatívok képviselője „Mennyire fontos Önöknek a magyar emberek biztonsága?” címmel arról beszélt, hogy pártja politikai nyilatkozata egybecseng annak a nemzeti konzultációnak az eredményével, amellyel pár éve a magyar emberek a migráció ellen foglaltak állást. A Jobbik szerint azonban az ázsiai migránsmunkásokkal kapcsolatban a kormány változtatott az álláspontján, pedig 200 ezer álláskereső magyar van, akik az EU-ban Magyarországon a legszűkmarkúbb ellátási rendszerrel szembesülhetnek.

A Jobbik álláspontja az, hogy ingyenes átképzésekre van szükség, de a költségvetés csak néhány ezer álláskeresővel számol, tömegesen nem segíti őket a kormány, ugyanakkor mindent megtesz a szabályok enyhítése érdekében, hogy több migránsmunkás jöhessen be az országba.

Z. Kárpát Dániel kiemelte: a vendégmunkás-toborzással kapcsolatban fenntartásaik vannak. És ha mindenki megkapná az átképzés lehetőségét az álláskeresők körében, akkor több tízezerrel kevesebb migránsmunkás behozatalára lenne szükség. A Jobbik szerint a kormány nem tesz meg mindent a szülőföldön való boldogulásáért, illetve nem tett semmit sem az elvándorlás ellen, Magyarország 7,5 milliós ország lesz az évszázad végére. Nem szabad erre az útra lépni, normális bérek és ingyenes átképzési programok kellenek. Magyarországon mindig a magyarnak kellene az elsőnek lennie – szögezte le a jobbikos politikus.

Rétvári Bence miniszterhelyettes elmondta: a Jobbik sokféle politikai nyilatkozatot tett már az utóbbi években. Idézte Gyöngyösi Mártont, a párt jelenlegi elnökét, aki szerinte korábban azt nyilatkozta, hogy segíteni kell a menekülteket, harcolni kell a populizmus ellen. Rétvári azt a következtetést vonta le, hogy ez azt jelenti: az EU tollba mondott migrációs politikáját támogatja a Jobbik. Azt is felidézte, hogy Gyöngyösi Márton szerint „visszataszító” a kerítés, ami védi a déli határt; a migrációs paktumot is megszavazta. Rétvári szerint nem volt olyan migrációpárti javaslat, amit a Jobbik ne támogatott volna; a magyar parlamentben a kormány azonban nem számíthatott a baloldalra a migráció ellen.

Rétvári Bence elmondta: a kormány átképzési programokat indított a foglalkoztatás érdekében, rekordmagas a foglalkoztatás, 75 százalék környékén van. A baloldalról csak gúnyolódtak a közfoglalkoztatáson, pedig több 10 ezer embernek segít.

A következő hetekben a parlament elé kerülő szigorított idegenrendészeti szabályozás szerint senki nem kerülhet hátrányba a külföldi vendégmunkások miatt, a magyar emberek biztonsága az elsődleges, csak az az álláshely tölthető be külföldi vendégmunkás által, amelyre magyar munkavállalót nem találnak. Rétvári Bence arra kérte az ellenzéket is, hogy támogassa majd a szabályozást.

„Botrányos, hogy ebben a kampányban önök nyakig benne vannak”

Gelencsér Ferenc a szuverenitásvédelmi törvényt megfélemlítési törvénynek nevezte. A Momentum is úgy látja, veszélyben van hazánk függetlensége, különösen Oroszország és Kína irányából, de a kormányt „nem érdekli hazánk valódi szabadsága”.

Hazánk szuverenitása tényleg komoly veszélyben van, Önök miatt. Megfélemlítési törvényt akarnak keresztülnyomni, orosz mintára

– fogalmazott a Momentum elnöke, hozzátéve: vélhetően „Európa szégyenpadjára” ültetik Magyarországot a törvényjavaslat miatt, ami az uniós pénzek hazahozatalában sem segít.

A politikus úgy látja, arra költik az uniós forrásokat, hogy az unió ellen hangolják a magyarokat. „Magyarország az állampárt hibája miatt nem szuverén, önök az orosz és kínai érdekeket képviselik.”

Dömötör Csaba válaszában kifejtette: „Tisztázzunk valamit, teljesen másképp tekintünk az uniós forrásokra. Az ön megfogalmazásában ezek kegyelempénzek, jó szándékból adják, ha jól viselkedünk. Az uniós források a szerződések szerint járnak nekünk, kompenzáció azért, hogy megnyitottuk a piacainkat. A mostani helyzet tarthatatlan, mert az utolsó levelekből kiviláglik, a vitának semmi köze a jogállamisághoz, sokkal inkább ahhoz, hogy más politikai ügyekben képviselt álláspontunkat szeretnék megváltoztatni. Botrányos, hogy ebben a kampányban önök nyakig benne vannak".

Az államtitkár a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatról elmondta, annak az a célja, hogy ne tudjanak beavatkozni a magyar választásokba, valamint két választás között ne tudják eltéríteni a döntéshozatalt. Hozzátette: „a külföldi támogatási eszközök beépültek az önök politikájába”.

Dömötör Csaba megjegyezte,

az Európai Parlament plenáris ülésén mószerolták Magyarországot, a kormányt és a konzultációt. Jellemzően nem azt mondták, hogy Magyarország, hanem azt, hogy az egyik tagországunk. Milyen identitástalapzatról tekintenek a saját országukra?

„Ami maguknak az egyik uniós tagország, az nekünk a hazánk, és meg fogjuk védeni, akár önök ellenében is” – szögezte le a kormánypárti politikus.

„Miért szórakoztatnak minket ilyen hülyeségekkel?”

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint a Fidesz továbbhalad a putyini úton, a propaganda dübörög, és egy Gestapóra hajazó szervezet létrehozását tervezik (a Szuverenitásvédelmi Hatóságra utalt). „Mitől félnek?” – tette fel a kérdést a kormányoldalnak, majd saját magának meg is válaszolta: „A néptől.”

A szocialista frakcióvezető a nemzeti konzultációt és a szuverenitásvédelmi törvényt kritizálta, ugyanakkor többek között azt kérdezte, hogy ezektől „Jönni fognak-e az uniós pénzek? Jobb lesz az emberek élete?” Tóth Bertalan szerint nyilván nem, de eloszlatnak minden kételyt afelől, hogy az ország demokratikus jogállam-e, vagy sem. „Miért szórakoztatnak minket ilyen hülyeségekkel?” – kérdezte Tóth Bertalan.

A Szuverenitásvédelmi Hatósággal kapcsolatban megjegyezte, hogy a dezinformáció, valamint az orosz propaganda miatt nem lenne a fideszes média és a közmédia helyében.

Tóth Bertalan kijelentette: lassan vége az évnek, és nincs semmilyen előrelépés semmilyen téren sem, elmegy mellettünk Románia, a gazdasági mutatókat illetően már csak Bulgária van Magyarország mögött. Válság van (oktatási, egészségügyi, gazdasági), válságban a jogállam és a demokrácia, miközben a kormány megszorításokat és adókat vezet be. Tóth Bertalan szerint a Varga–Matolcsy–Nagy Márton-trió zsákutcába vitte az országot. A nemzeti konzultációról azt mondta, hogy jóllakni nem lehet vele, de egyre jobban lehet émelyegni miatta. „Új rendszerváltásra, gondoskodó államra van szükség”.

„Önök aknamunkát végeznek Brüsszelben”

Menczer Tamás államtitkár egyetért azokkal a fideszes képviselőkkel, akik szerint leginkább az MSZP van válságban. Kritizálta amiatt Tóth Bertalant, hogy feleslegesnek tartja a háborús vészhelyzetet, pedig a szomszédunkban háború zajlik, magyarok halnak meg, „ne bagatellizálja el”. Az államtitkár hangsúlyozta: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség; roppant sajnálatos, hogy ezt az ellenzék nem támogatja, és inkább háborúpárti.

Az uniós pénzekre kitérve elmondta: az ellenzék furcsa testtartással áll hozzá, mert ezek a pénzek járnak az országnak, és elfogadhatatlan, hogy mindent megtesznek azért, hogy az ország ne kapja meg őket. Menczer Tamás elmondta: Brüsszel azért tartja vissza az uniós pénzeket, mert nem fogadják el a kormány álláspontját a háborúról, a migrációról és a genderről.

„Önök aknamunkát végeznek Brüsszelben” – szegezte az ellenzéknek Menczer Tamás. Azt is hozzátette, hogy a konzultációt támadják és lenézik, de valójában a magyar embereket nézik le, mert a kormány az ő véleményüket kérdezi meg. Az államtitkár szerint az ellenzék joggal fél a szuverenitásvédelmi törvénytől és a Szuverenitásvédelmi Hatóságtól, mert külföldről finanszírozzák az ellenzéki pártokat. Menczer Tamás kiemelte: a kormánynak a magyar érdek az első, az ellenzék számára pedig a dollárok és a külföldi érdekek kiszolgálása.

„Orbán Viktor miatt van bajban Magyarország”

Varju László úgy vélekedett,

Orbán Viktor miatt van bajban Magyarország. Mára szinte nincs olyan gazdasági vagy politikai ügy, amelyben ne a miniszterelnök okozta volna a gondjainkat, és ne hazudna róluk.

A DK-s képviselő példaként az inflációt, a munkabéreket, valamint a nyugdíjak értékét említette.

Varju László elmondta, a kormány azzal kampányolt, hogy aki Magyarországra jön, nem veheti el a magyarok munkáját, de „az elmúlt két évben 150 ezer ázsiai vendégmunkás kezdett dolgozni nálunk”.

A politikus megjegyezte azt is, hogy „ma a lakosság átlagosnak mondott fogyasztása felett a gázért a piaci ár sokszorosát kell megfizetni. 400 százalékos extraprofitot keresnek a lakosságnak eladott gázon”.

Válaszában Tállai András közölte, hogy

kicsit hangos és erősen túlzó felszólalásával szemben nézzük a valóságot.

Az államtitkár elismerte, hogy az infláció magasra szökött, de a kormány háborút és szankciókat sem akar, miközben szerinte az ellenzék mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kapjuk meg az uniós pénzeket.

„Az inflációval szemben sikeres gazdaságpolitikát folytat a kormány, ez akkor is igaz, ha önöknek nem tetszik. Az a cél, hogy egy számjegyű lesz az infláció év végére, már októberben teljesült” – hívta fel a figyelmet az államtitkár, hozzátéve: reálbércsökkenés volt Magyarország, de ez a tendencia azóta megváltozott, a nyugdíjak értéke pedig megmaradt. „Amit a rezsicsökkentésről mondott, nevetséges, az emberek tudják, hogy a kormány fenntartotta a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig”.

„Nem akarunk bevándorlást, ne erőltessék ránk”

Latorcai János, a KDNP képviselője a nemzeti konzultációval összefüggésben arról beszélt: az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban is látható, hogy a közel-keleti térségből kontroll nélkül érkező bevándorlók exportálják a konfliktusaikat; Nyugat-Európában bevándorlók ünnepelték az Izrael elleni terrortámadást.

Emlékeztetett rá, hogy a 2015 májusában indított nemzeti konzultáció keretében Magyarország kimondta: az ellenőrizetlen migráció nem vezet jóra, Brüsszel politikáján változtatni kell. Európa vezetése azonban nem változtat, Brüsszel azon dolgozik, hogy kvótákra és a migránsok befogadására kényszerítsék Magyarországot. A 2015-ös konzultáció kellően erős felhatalmazás volt a kormánynak, most ismét fontos, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket az egyre kritikusabb migrációs válsághelyzetben. Latorcai János szerint egyértelművé kell tenni a magyarok akaratát, a konzultáció kitöltésére buzdított: „Védjük meg együtt közösen elért eredményeinket.”

Dömötör Csaba miniszterhelyettes azt mondta: az történt, amire számítani lehetett, az ellenzék gáncsolja az emberekkel való párbeszédet, majd kifejtette, hogy miért aktuálisak a konzultációs kérdések. „Nem akarunk bevándorlást, ne erőltessék ránk, erős határvédelmet akarunk” – jelentette ki Dömötör Csaba.

„2022-ben olyan történt, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie”

Varga Judit arról beszélt, hogy

2022-ben olyan történt, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie a magyar demokráciatörténetben, az ellenzéket külföldről finanszírozták. Véleményem szerint mindez nemcsak a hatályos jogszabályi környezet megkerülése volt, hanem a tisztességes, jó ügyekért síkra szálló valódi civil társadalom elárulása is.

A volt igazságügyi miniszter azzal folytatta, hogy a szuverenitásvédelmi csomagra kísértetiesen hasonló javaslatok megjelentek az uniós döntéshozatali tervezetek között is, de a nemzetközi civil szervezetek felháborodtak azon, hogy a finanszírozásukat ellenőrizni lehessen. Azóta sem tudható, hogy a javaslatból lesz-e előterjesztés.

Zsigmond Barna Pál válaszában úgy fogalmazott, „súlyos támadások veszélyeztetik a magyar szuverenitást, de rossz hírünk van a baloldali elvtársak és a brüsszeli bürokraták részére: nem engedünk Magyarország szuverenitásából”.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament többsége eltörölné a vétó intézményét az uniós szavazásoknál, „pedig a konszenzusos döntéshozatal volt az Európai Unió működésének gerince”. A kormánypárti politikus kiemelte, nem ilyen Európát álmodtak az uniós csatlakozáskor, ma is az európai nemzetek szabad együttműködésében érdekeltek.

(Borítókép: Toroczkai László 2023. november 27-én. fotó: Kovács Attila / MTI)