Hideget és meleget is kapott a nemzetis botrány után Dúró Dóra, de lájkokra nem tudta ezt váltani

Erősen tematizálta az október végi, november eleji híreket a Magyar Nemzeti Múzeum körül kialakult politikai ütésváltás, amelynek végül meg is lett az eredménye, hiszen november 6-án, ha nem is váratlanul, de némileg meglepő módon menesztette Csák János kulturális és innovációs miniszter L. Simon Lászlót, az intézmény főigazgatóját.

Mint ismert: a menesztést az váltotta ki, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese és pártja kezdeményezte, hogy 18 év alattiak ne mehessenek be a World Press Sajtófotó kiállításra, mert az sérti a gyermekvédelmi törvényt. A parlamenti párt szerint az a baj, hogy a tárlaton a 2022-es év legfontosabb eseményeként jelenítik meg az „LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot”, emellett a „meleg idősotthont” ábrázoló képsorozaton tekinthetik meg az odalátogatók például azt, hogy női ruhába és tűsarkúba öltözött férfiak rúzsozzák magukat.

Az ügy jelentős társadalmi vitát váltott ki, amely november 6-án csúcsosodott ki, amikoris Csák János miniszter végül menesztette L. Simont. Az ügy az Országgyűlésben is komoly indulatokat kavart aznap, ellenzéki képviselők estek neki nemcsak a kormánynak, de Dúró Dórának is. Sokan például értetlenkedtek, hogy miért kellett a kormánynak a radikális párt felé ilyen gesztust gyakorolnia, ráadásul egyik „megbízható emberüket” áldozták be az ügy érdekében. 

„Óriási különbségek”

A politikusnő az Index megkeresésére, hogy miként csapódott le ez az ügy az ő és a pártja számára, elmondta: „A gyermekek védelmének ügye sokkal szélesebb konszenzust mutat, mint a Mi Hazánk szavazótábora, ez a tavalyi népszavazáson is megmutatkozott, számos baloldali szavazó is egyetért ezzel, és átérzi a gyerekekre leselkedő veszélyeket. Óriási különbség volt tapasztalható tehát aközött, amit a balliberális média közvetített, és aközött, ami a szavazóktól érkezett”.

A statisztikákkal foglalkozó oldalak szerint a botrány körüli időben erősen megugrott az úgynevezett „talking about” mérőszáma a képviselőnő oldalának, ez azt mutatja, hogy az adott oldal vagy személy neve hányszor szerepel bejegyzésekben, illetve hány reakciót kap a posztokra lájkok vagy kommentek formájában. E mérőszám alapján Dúró Dóra oldala több mint 8 ezerrel több reakciót generált egy hét alatt, október végén és november elején, és összességében napi húszezer fölé növekedett ez a statisztikája. Ennél magasabb számot csak júliusban és januárban tudott elérni, azaz ez egy kiemelt időszak volt az oldal történetében. 

Alpári stílus

Dúró Dóra lapunknak úgy fogalmazott, hogy számos csatornán érkeztek a párthoz gratulációk, illetve „csalódott kormánypárti szavazók levelei”. Ezzel kapcsolatban az elnökhelyettes asszony állította: „Arra is volt példa, hogy valaki állítása szerint eddig a Fidesz és a Mi Hazánk között nem tudott dönteni, és ennek hatására állt mellénk”. Kérdésünkre ugyanakkor megjegyezte, hogy a gratulációk mellett – elmondása szerint – „LMBTQ-aktivistáktól” alpári stílusú üzeneteket is kapott.

Elmaradt lájkok

Bár a közbeszédben tehát sokszor szerepelt Dúró Dóra neve, ez a követésekben mégsem látszik meg. A Mi Hazánk elnökhelyettesének van az egyik legnagyobb követőtábora a Magyarországon a politikusok közül: az itthon még mindig rendkívül népszerű közösségi oldalon, a Facebookon összesen 315 ezren követik posztjait. Az elmúlt hetekben viszont a tábor növekedése lelassult, ami épp az említett felkapottság miatt furcsa.

Ha összehasonlítjuk az év első felével vagy a nyári hónapokkal, akkor az látszik, hogy a heti több százas, akár ezer feletti növekedés is elérhető volt Dúró számára. Pedig a politikus most is rendkívül aktív, naponta többször is posztol.

Ezzel kapcsolatban Dúró Dóra lapunknak úgy vélekedett, hogy „a Facebook algoritmusának működésére semmilyen logikus válasz nem adható, az egyáltalán nem átlátható, és a jogállami normákat teljesen figyelmen kívül hagyja”. Pártja, a Mi Hazánk Mozgalom pedig azt sietett leszögezni, hogy „Dúró Dóra oldala a legnagyobb a női politikusok között Magyarországon, az összes politikus közül az ötödik, és a 2022-es választás óta is folyamatosan nő a követőtábora”.

(Borítókép: Németh Emília / Index)