Orbán Viktor: Ukrajna EU-tagságának tárgyalása ne is kezdődjön meg

„Magyarország nem vétózik. Olyan, hogy vétó nincs, Magyarország meg fog akadályozni döntéseket” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban.

A kormányfő ezt a Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt levelével kapcsolatban mondta, hozzátéve: ennek a nemzeti függetlenség szempontjából van jelentősége. „Mi nem ellene vagyunk a döntéseknek, csak nem értünk egyet a többi tagállammal” – fogalmazott Orbán Viktor.

Ha egyetértünk, van uniós álláspont, ha nem, akkor nincs. Nem szabad engedni, hogy belekényszerítsenek minket abba hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen azért, mert nem értünk valamiben egyet

– jegyezte meg a miniszterelnök, aki egyúttal azt is kijelentette, hogy Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalása nem áll Magyarország érdekében, ezért nem szabad napirendre tűzni.

Orbán Viktor úgy látja: akkor szabad napirendre tűzni a kérdést, ha már megtörtént annak megvitatása, és sikerült egyezségre jutni.

A miniszterelnök elmondta, hogy az erre vonatkozó javaslat nincs előkészítve, mindenkivel tárgyalni kell, az érdekeket össze kell hangolni, és azután kell előterjesztést tenni. A csatlakozásról szóló tárgyalásnak emiatt meglátása szerint még nem is szabad megkezdődnie.

Számos kérdés van, amire nem tudjuk a választ: Ukrajna háborúban áll, és másként működik a jogrendje, mint egy békés országnak

– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ezért sem lehet megmondani, mekkora Ukrajnának az a területe, amelyet fel akar venni a soraiba az Európai Unió. Egy részét ugyanis Oroszország katonailag a fennhatósága alatt tartja.

„De még azt sem lehet tudni, hogy ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor mennyi pénzt kell a fejlesztésére költeni, illetve azt a pénzt honnan vesszük el. Mert így az uniós tagállamok forrást veszíthetnek” – jegyezte meg Orbán Viktor.

A miniszterelnök álláspontja szerint az Európai Uniónak előbb stratégiai partnerséget kellene kötnie Ukrajnával, de ez csak hosszú évek múlva lenne esedékes. Ezzel közelebb hoznák Ukrajnát a közösséghez – vélekedett.

Százmilliárd eurót odaadtunk az ukránoknak, de ha ezt Európa fejlesztésére fordítottuk volna, akkor a gazdaságok jobb állapotban lennének. Most emelkedtek a rezsiárak, nagyobb a munkanélküliség

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve, ha mégis finanszírozni akarjuk a háborút, akkor az EU-nak el kell döntenie, honnan szerez pénzt ehhez.

A miniszterelnök elmondása szerint támogatná egy közös uniós alap létrehozását, ahová minden tagállam beteszi a saját részét, és azt küldik el Ukrajnának. „Ha Ukrajnának pénzt akarunk adni, az a költségvetésen kívül történjen, és legyen transzparens” – fűzte hozzá.

„Néhány perc a hazára”

A nemzeti konzultációval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: „Mindenki azzal főz, amije van. Mindenki olyan mankókat használ, amelyet az életében összegyűjtött.”

Elmondása szerint a magyar kormány harcolni fog, mindenkire szükség van, akinek fontos Magyarország szuverenitása, egyúttal arra kérte az embereket, hogy „szánjanak néhány percet a hazára”, és töltsék ki a kérdőívet.

Van egy történelmünk, aminek két fő tanulsága van: az első, hogy körülöttünk mindig nagyobb birodalmak voltak, amelyeknek nagyobb az étvágya, mint nekünk, és ők belénk akartak harapni. Mi azt a taktikát választottuk, hogy minden területen ott tudjunk lenni. A második az, hogy itt vagyunk egy kis területen, és 1100 év alatt bebizonyítottuk, hogy ezt a területet hogyan kell berendezni, kultúrával, politikával, gazdasággal. Nincs szükségünk arra, hogy megmondják nekünk, hogy milyenek legyünk

– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ez a szuverenitás legfőbb lényege, vagyis, hogy nem akarjuk, hogy beleszóljanak az életünkbe.

A miniszterelnök szerint nem kell messzire menni a történelemben, hogy lássuk: voltak olyan időszakok, amikor belülről próbálták meg szétzilálni az országot. Felidézte azt is, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon nyugati pénzekkel próbálták hátráltatni a kormányzást, de ezt most már a törvény bünteti.

Vágyálom helyett elérhető lehetőség

Orbán Viktor a gazdasággal kapcsolatban elmondta: ha ránézünk 2023-ra, ez volt a legveszélyesebb év. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy a magyar emberek mindent megtettek az idén azért, hogy ez az év ne legyen még rosszabb.

A miniszterelnök 2024-et reményteljes esztendőnek nevezte, és mint mondta:

Azért fogunk dolgozni, hogy ne legyen rosszabb. Ez nem csak egy vágyálom, hanem elérhető lehetőség.

Orbán Viktor a minimálbér-emeléssel kapcsolatban azt mondta, az mindig jó hír, emellett a kormány a nyugdíjakat mindenképp hat százalékkal emeli majd, még akkor is, ha ötszázalékos az infláció.

Szavai szerint az áremelkedést meghaladóan történnek majd a béremelések Magyarországon. Elhangzott, hogy a garantált bér mértékét nem a kormány határozza meg, hanem a szakszervezetek és a vállalatok megállapodása, amit később a kabinet meghirdet.

A csok pluszról megemlítette, hogy a 40 év alatti magyarok több mint 75 százalékának van már saját otthona, ami a miniszterelnök szerint komoly teljesítmény. Orbán Viktor emellett leszögezte, hogy a kormány ki tudja majd fizetni februárban a megemelt tizenharmadik havi nyugdíjat.

Orbán Viktor azon vélemények is hangot adott, miszerint Magyarország elfoglalta a helyét a világban az utóbbi 20-30 évben. Ugyanakkor úgy látja: jobban nézne ki az ország, ha a kommunizmus nem lett volna.

De már a Nyugat része vagyunk, és most gazdasági szempontból arra kell törekednünk, hogy megállapodásokat kössünk, ne zárkózzunk el a világtól

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint Magyarország, mivel nem egy 100 milliós lakosságú ország, nem engedheti meg magának a bezárkózást.

Az is elhangzott, hogy Magyarországnak elemi érdeke a keleti gazdaságokkal való együttműködés.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 1-jén a Kossuth rádió stúdiójában. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)