Úgy kaphat pofont az ellenzék, hogy védekezni sem tud

Az Állami Számvevőszék arról tájékoztatta a korábbi hatpárti összefogás szereplőit, hogy a külföldről érkező támogatás ügyében indított vizsgálatban az első, 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak találták – számoltunk be tegnapi cikkünkben. Az összeget egyenlő arányban oszthatják el a pártok között, ami körülbelül 43,5 millió forintot jelent, de ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatarthatják az adott pártnak járó állami támogatásból. Ezt erősíti meg a DK lapunknak küldött válasza, amelyben elárulták: „A Demokratikus Koalíció nem kért, nem kapott és nem használt fel külföldről származó pénzügyi támogatást, ennek ellenére végeredményben közel 90 millió forintos ÁSZ-bírságra számíthatunk”.

Gyurcsány Ferenc pártelnök ezzel kapcsolatban csütörtök délután bejelentette: támogatási kampányt indítanak, amelyben várják szimpatizánsaik adományait. 

Az Állami Számvevőszéktől megtudtuk, hogy „a 2022. évi országgyűlési képviselő-választási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése folyamatban van. Az Állami Számvevőszék az eljárás részeként küldte meg 15 napos észrevételezésre a részjelentés nem nyilvános tervezetét az érintett pártok részére. A részjelentés egészéről, annak részletes megállapításairól az Állami Számvevőszék a pártok észrevételeinek beérkezését és értékelését követően, a részjelentés nyilvánosságra hozatala után ad tájékoztatást”.

Az ÁSZ egyúttal tisztázta: „A sajtóhírekben megjelentekhez képest szükséges leszögezni, hogy az ellenőrzés eredményeképpen az Állami Számvevőszék – hatósági jogkör híján – bírságot, büntetést nem szab ki, mérlegelési jogköre nincs, az ÁSZ által megállapított tiltott támogatás összegéhez a vonatkozó jogszabályok rendelik hozzá – az ÁSZ által a részjelentésben rögzített – jogkövetkezményt”.

„Hagyományos értelemben véve nincs jogorvoslati lehetőség”

Ligeti Miklós lapunk kérdésére kifejtette:

Az Állami Számvevőszék döntéseire úgy kell tekinteni, mintha a parlament által hozott döntések lennének, tehát a hagyományos értelemben véve nincs jogorvoslati lehetőség, nem lehet bírósághoz fordulni. Ugyanakkor az ÁSZ nem maga hajtja végre döntéseit, hanem az Államkincstár és az adóhatóság révén. A végrehajtás során így már van lehetőség panasszal, beadvánnyal élni, de a végrehajtó hatóságnak nincs túl nagy mozgástere, a fizetési kötelezettség megállapítása szabályosan és törvényesen történik, ezért nincs mérlegelési joga a végrehajtónak.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója példaként említette: a börtönbüntetést sem a bíróság, hanem a büntetésvégrehajtási szervezet hajtja végre, utóbbinál pedig már felesleges az elítéltnek az ártatlanságát bizonygatva panaszkodni, mert a börtönnek nincs mérlegelési jogköre.

Lapunknak küldött válaszában a Jobbik kifogásolta a büntetés tényét, azt állítva, hogy a párt nem tudott a vizsgált pénzmozgásokról: „Méltánytalan és igazságtalan, hogy noha a Jobbik semmit sem tudott az MMM, vagyis Márki-Zay Péter és Karácsony Gergelyék közötti pénzezgetésekről, mégis közösségünkön csattan az ostor”. Az LMP is hasonlóan vélekedett, amikor jelezte: „Az ellenzéki pártoknak most olyan hibákért kell büntetést fizetni, mely hibákat nem a pártok követték el, hanem a miniszterelnök-jelölt és a mögötte álló emberek”.

Ligeti Miklós ezzel kapcsolatban leszögezte:

Ezt majd a pártoknak kell igazolnia az ÁSZ felé. A számvevőszéket nem tiltja semmi attól, hogy a jelentéstervezeteire tett észrevételeket figyelembe vegye, és újragondolja a jelentést. Nagyon egyszerű, háztartási matematika mentén osztották fel a fizetési kötelezettséget, gyakorlatilag valamennyi érintett közrehatását egyenlő mértékűnek tekintik. Ehhez joga van az ÁSZ-nak, létezhet egy olyan módszertan, amivel ezt alátámasztják.

A jogász szerint a szűken vett technikai kérdéseknél súlyosabb dilemmák is felmerülnek. Ligeti Miklós úgy fogalmazott, „ha az ÁSZ szabálytalanságokat észlel az ellenzéknél, akkor a CÖF esetében hogyan nem veszi észre ezeket? Az ÁSZ nehezen tudja kivédekezni azt, hogy újfent részrehajlóan jár el, ahogy tette azt évekkel ezelőtt a Jobbikkal is, amikor egy plakátsorozat miatt a listaárból elfogadott kedvezmény formájában megnyilvánuló tiltott támogatást állapított meg, miközben a hatalom pártjainál nem észlelt ilyet”.

A Párbeszéd-Zöldek a jelentéstervezet ügyében feltett kérdésünkre elárulta, hogy a párt „az Európai Bizottsághoz fordul az ellenzék jövő évi választásokon való indulásának ellehetetlenítése miatt”.

Ligeti Miklós ezzel kapcsolatban elmondta, „ha lenne az Európai Uniónak, az Európai Bizottságnak, vagy az Európai Unió Bíróságának hatásköre a magyar választási finanszírozással kapcsolatban, már rég hozzájuk fordultunk volna. Nem tudok róla, hogy ez hatékony jogorvoslatot eredményezhetne”.

(Borítókép: Kanász-Nagy Máté, Donáth Anna, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes és Jakab Péter 2022. február 17-én. Papajcsik Péter / Index)