Robert Fico ma biztosan otthon hagyja gépfegyveres testőreit budapesti látogatásán

Kacskaringós utat járt be a magyar–szlovák diplomáciai kapcsolat az elmúlt másfél évtizedben. Ma már például barátként érkezik Budapestre Robert Fico szlovák kormányfő, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozzon. Korántsem volt azonban így 15 évvel ezelőtt, amikor Fico egy emlékezetesen botrányos látogatáson vett részt Magyarországon.

2009 őszén ugyanis a magyar–szlovák kapcsolatok igencsak mélyponton voltak. Az akkor rendkívül magyarellenes kijelentéseiről – és a rendőrségen keresztül a magyar szurkolókkal szembeni tetteiről is – ismert pozsonyi vezetés és az élén álló Fico a felháborító és abszurd nyelvtörvény életbe léptetése, illetve Sólyom László akkori köztársasági elnök nem kevésbé botrányos kitiltása után néhány hónappal látogatott el Magyarországra, Szécsénybe, hogy Bajnai Gordon akkori kormányfővel találkozzon.

A látogatás azonban már a legelején emlékezetesre sikerült: Fico testőrei ugyanis nyitott kocsiajtókkal, gépfegyvereiket fenyegetően markolva hajtottak át a határon.

Magán a találkozón aztán már jóval barátságosabb hangnemet ütött meg Fico – még ha voltak is odamondogatásai, amikre Bajnai akkori tudósítások szerint szintén nem igazán reagált –, a magyar kormány pedig mindkét pontban sikert könyvelhetett el. A szlovák kormányfő ugyanis sajnálatát fejezte ki Sólyom László kitiltása miatt, és a nyelvtörvényben is engedékenynek tűnt, később pedig meg is szavazták Pozsonyban a törvény puhítását. Bár a kérdésben voltak ugyan súrlódások az elmúlt másfél évtizedben, igazán komoly atrocitás nem történt és fokozatosan enyhült később a helyzet.

A 2010-es magyarországi kormányváltás után bár rövid ideig még maradt a fagyos viszony, 2012-ben sikerült a nagy békülés, Orbán Viktor és Fico egymás tenyerébe csapott. A magyar kormány azután sem engedte el Fico kezét, hogy 2018-ban lemondott posztjáról, tavaly ősszel pedig Budapest elsők között üdvözölte a Smer vezetőjének újbóli hatalomra jutását. Ez elsősorban a közös politikai célok miatt történhetett így, de Fico és Orbán azóta is számos nemzetközi kérdésben egyetért, mint például az illegális migráció kapcsán mutatott felelőtlen brüsszeli politika.

De más kérdésekben is egy követ fúj Pozsony és Budapest, például az ukrajnai helyzetben, illetve a Kijevnek nyújtandó támogatásokkal kapcsolatban is egyetértés van, még ha nem is annyira szorosan. Ennek látványos bizonyítéka volt decemberben, hogy Fico végül mégsem állt ki Orbán mellett, hanem megszavazta a pénzügyi csomagot Brüsszelben azon az ülésen, ahonnan Orbán végül Olaf Scholz javaslatára kivonult a teremből.

A már említett témák pedig várhatóan mind szóba is kerülnek majd a mai találkozón, de emellett más kérdéseket is érintenek majd. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – aki sajtótájékoztatót is tartott Ficóval közösen akkor, amikor még meg sem választották miniszterelnöknek – már előre közölte, milyen kérdésekben tárgyalnak majd a felek. Így szóba kerül majd az egyik fő napirendi pontként, hogy a határ menti közlekedés újragondolásával hogyan segítsék a felek a határ két oldalán élőket. A miniszter azt is említette, hogy van három olyan vasúti átkötés Szlovákia és Magyarország között, ahol van vasútvonal, de nincs vasútközlekedés. „Itt a vonatközlekedés újraindításával teljesen új életminőséget lehetne teremteni” – vélekedett Szijjártó Péter.

Feltételezhetően Fico a magyar EU-elnökség miatt is akar egyeztetni Orbánnal, hiszen ez Pozsonynak is fontos téma.

Szintén nagyon fontos téma lehet a V4 helyzete is, amely az ukrajnai háború miatt gyakorlatilag a szétesés szélére jutott: Lengyelország és Csehország teljesen ellentétes véleményt képviselt eddig, mint Magyarország, amely mellett most Szlovákia is felsorakozhat. Politikai elemzők szerint ezzel a szövetség vagy kétpólusúvá válik, vagy éppen ellenkezőleg: Pozsony közvetítésével létrejöhet egy „új kiegyezés”. Igaz, a cseh kormányfő némileg másként látja a helyzetet.

(Borítókép: Orbán Viktor és Robert Fico az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. október 26-án. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)