Vietnámban nagy az érdeklődés a magyarországi munka iránt

Pham Minh Chính vietnámi miniszterelnök Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum elnökének meghívására érkezett az 54. davosi Világgazdasági Fórum januári konferenciájára. A kormányfőt egy kisebb delegáció is elkísérte útjára: a külügyminiszter, a tervezési és beruházási miniszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, az oktatási és képzési miniszter, a tudományos és technológiai miniszter, továbbá a Vietnámi Állami Bank elnöke.

Hagyományosan jó a viszony

Hazafelé – kihasználva az európai tartózkodás nyújtotta lehetőséget – Pham Minh Chính január 18. és 23. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon és Romániában.

A látogatás a politikai bizalom erősítésére és a két nemzet közötti tartós és baráti kapcsolatok újjáélesztésére irányul

– közölte Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa a vietnámi kormányfő budapesti látogatásával kapcsolatban. Az Index megkeresésére válaszolva elmondta: a látogatás igazi jelentősége, hogy az elmúlt hét évben ez az első miniszterelnöki szintű delegációcsere a két ország között.

Az Eurázsia Központ főmunkatársa emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor legutóbb 2017 szeptemberében látogatott Vietnámba.

Nguyen Phu Trong pártfőtitkár 2018-as hivatalos magyarországi látogatása a kétoldalú kapcsolatok átfogó partnerséggé emelését jelentette, így Magyarország immár Vietnám egyetlen átfogó partnere Közép-Kelet-Európában, ami tovább növeli Pham Minh Chính látogatásának jelentőségét, egyben kiváló lehetőséget nyújt a kapcsolatok elmélyítésére

– mutatott rá Klemensits Péter.

A magyar–vietnámi kapcsolatok több évtizedes múltra tekintenek vissza, a két ország hagyományosan jó viszonyt ápol egymással, amely a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködésre is kiterjed. A két ország 1950. február 3-án létesített diplomáciai kapcsolatokat.

„Magyarország az elsők között ismerte el Vietnám függetlenségét. Kezdetben Észak-Vietnám, 1975 után pedig az egyesült Vietnámi Szocialista Köztársaság számított Magyarország fontos partnerének a régióban. 1975-ben egy magyar kontingens fontos békefenntartó szerepet töltött be a délkelet-ázsiai országban, továbbá 3500 vietnámi tiszt képzéséhez is hozzájárult. 1990 után a politikai mellett a gazdasági kapcsolatok is megélénkültek. A két ország közötti teljes éves import-export forgalom három egymást követő évben – 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben – meghaladta az 1 milliárd dollárt. 2023 első 11 hónapjában a kétoldalú kereskedelem összértéke szintén meghaladta a 785 milliárd dollárt.

A kulturális kapcsolatok erősítéséhez hozzájárul a hazánkban élő körülbelül hatezer vietnámi állampolgár, és az is, hogy az oktatás területén a Stipendium Hungaricum keretében évi 200 vietnámi hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyar felsőoktatási intézményekben” – ismertette Klemensits Péter.

Számos kapcsolódási pont van

Alapvetően gazdasági okok állnak a két ország jó kapcsolatának hátterében. Az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa hozzátette: a keleti nyitás szempontjából Vietnám fontos ország, ahol komoly kapcsolati tőkével rendelkezik Magyarország, a hazai felsőoktatási intézményekben végzett vietnámi értelmiség megközelítően 4000 főt tesz ki. Magyarország főként gyógyszereket és gyógyszerészeti termékeket, valamint közúti járműveket és különféle feldolgozott termékeket exportál Vietnámba.

Klemensits Péter szerint a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére elsősorban az élelmiszeripar, a mezőgazdasági termékek és technológiák, a vízgazdálkodás, a gyógyszerek, az orvosi eszközök, az információ- és kommunikációs technológia, a környezetvédelem, a megújuló energia, illetve a különféle gépek és berendezések területén lesz lehetőség. A beruházást tekintve a magyar vállalatok számára ígéretes terület lehet a gyógyszeripar, az élelmiszer-feldolgozás, a takarmánygyártás, az integrált állattenyésztési rendszerek kialakítása, de az ingatlanfejlesztésben és a turizmusban is adódnak lehetőségek.

„Vietnám a történelmi kapcsolatokat figyelembe véve számít Magyarország aktív gazdasági jelenlétére a délkelet-ázsiai régióban, miközben a közép-kelet-európai piacon is szeretné megerősíteni jelenlétét. A Magyarországra irányuló vietnámi export különösen az alábbi területeken meghatározó: híradástechnikai készülékek, a villamos gépek, műszerek, illetve a közúti járművek. A vietnámi kormány szerint az együttműködés megerősítésére a katonai biztonság, a hadiipar, a turisztika, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar területén is van lehetőség” – magyarázta lapunknak az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.

Még több vietnámi jöhet dolgozni?

A Vietnámból érkező munkaerőimportra is kitért: 2022-ben Magyarországon 3587 munkavállalási engedélyt adtak ki vietnámiak számára, ezzel 6699-re nőtt a hivatalosan Magyarországon munkát vállaló vietnámiak száma.

A vietnámi kormány azonban érdekelt a további munkaerőexportban

– jegyezte meg Klemensits Péter.

Azzal kapcsolatban, hogy mi várható a budapesti találkozón, milyen témákról eshet szó, illetve milyen megállapodások születhetnek, elmondta: a tervek szerint a vietnámi miniszterelnök megbeszéléseket folytat majd a magyar vezetőkkel, mindenekelőtt Orbán Viktorral, és felkeres településeket, egyetemeket (a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen előadást is tart pénteken), kutatóközpontokat, vállalkozásokat, a magyarországi vietnámi baráti társaságot, valamint találkozik az országban élő vietnámi közösség képviselőivel.

„A megbeszélések során várhatóan nagy hangsúlyt kapnak a hagyományos együttműködési területek, mint a gazdaság, a kereskedelem, a munkaerő, a kultúra, az oktatás és a humánerőforrás-képzés új szakaszba emelése, hogy megfeleljenek az egyes országok fejlesztési igényeinek” – nyilatkozta Klemensits Péter, aki szerint szóba jöhet még az együttműködés előmozdítása a potenciális és erős területeken, mint a tudomány és technológia, az információ és kommunikáció, a gyógyszeripar és az innováció. Úgy véli, hogy új megállapodások is születnek majd ezeken a területeken.

Az Index kérdésére az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa arról is beszélt, a tárgyalásokon nagy hangsúlyt kaphat, hogy még több vietnámi vendégmunkás érkezzen az országba. Klemensits Péter szerint Magyarországnak érdeke nagyobb létszámú vietnámi vendégmunkáscsoportnak az országba csábítása. A kormányzati politikát a vendégmunkások ügyében az ellenzéki parlamenti pártok, eltérő hangsúllyal, de mind vitatják.

„A vietnámi kormány részéről már 2023 őszén elhangzott, hogy felgyorsítanák a tárgyalásokat Magyarországgal annak érdekében, hogy megállapodást írjanak alá a vietnámi munkavállalók kiküldéséről és fogadásáról hazánkba. Vietnámban jelenleg huszonöt cég folytat munkaerő-toborzást, miközben nagy az érdeklődés a magyarországi munka iránt” – hívta fel a figyelmet az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa. Hozzátette: a vietnámi munkavállalók számos ágazatban dolgoznak Magyarországon, többek között az építőiparban, a feldolgozóiparban, a fafeldolgozásban, a mezőgazdaságban, valamint a vendéglátásban.

Csábító a számukra, hogy jó fizetést és szociális ellátást kapnak

– állapította meg Klemensits Péter. Mint arra rámutatott, a Magyarországon kiadott munkavállalási engedélyek listájának élén évek óta a vietnámi munkavállalók állnak, és a magyarországi vállalatok is szívesen fogadják a vietnámi munkaerőt.

Általában is politikai viták tárgya, hogy szükség van-e külföldi vendégmunkásokra Magyarországon, de éppen a vietnámi kormányfő érkezése előtt egy nappal tájékoztatott arról a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy vizsgálatot indít, mert sajtóhírek szerint a dél-koreai Bumchun Precision Hungary Kft. elküldte kölcsönzött magyar munkavállalóit, hogy helyettük vietnámiakat alkalmazzon. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az ügyben nyilatkozott az Indexnek, és a kormány részéről szigorú fellépést ígért.

(Borítókép: Chinh Pham Minh vietnámi miniszterelnök beszédet mond 2023. december 2-án. Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / Getty Images)