Varga Juditnak a kegyelmi ügy volt az utolsó csepp a pohárban

A miskolci gyökerekkel rendelkező Varga Judit pályája egy ponton páratlan gyorsasággal ívelt felfelé. Rövid ideig tartó ügyvédi pályafutást követően három évig fogalmazóként dolgozott a Fővárosi és Pesti Központi Kerületi Bíróságon, amit egy sokkal hosszabb állomás követett, hiszen 2009-től 2018-ig a Fidesz brüsszeli képviselőinek tanácsadójaként tevékenykedett. 2018-ban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter felkérésére lett a tárca uniós ügyekért felelős államtitkára. Sokoldalúságát jól mutatja, hogy kiválóan hegedül, de igazolt labdarúgóként és kosárlabdázóként is megállta a helyét.

Sokan értetlenül álltak kinevezése előtt, mert több, Varga Juditnál tapasztaltabb politikus neve is felvetődött a Brüsszelbe távozó Trócsányi László lehetséges utódjaként, többek között a posztot már korábban is betöltő Navracsics Tiboré.

Anya, apa, a Pegasus és a jogállamiság

Minisztersége meglehetősen csendesen indult, főleg „Brüsszellel csatázott”, miközben a legnépszerűbb politikusok egyikévé vált a jobboldalon. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy az Európai Unió jogállamisági kritériumokhoz köti a támogatások és források kifizetését. Már államtitkárként is úgy fogalmazott, hogy Magyarország ellen koncepciós eljárás folyik. 

Nevéhez fűződik az Alaptörvény kilencedik módosítása, amely az alkotmányba foglalta, hogy az anya nő, az apa férfi, a közpénz pedig az állam bevétele, kiadása és követelése. Az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatot személyesen nyújtotta be. 

Az ügy lényege, hogy egy izraeli kémszoftver segítségével figyelhettek meg és hallgathattak le kormánykritikus újságírókat, ügyvédeket és vállalkozókat. A lehallgatott személyek száma 300 körül lehet. Varga Judit engedélyével naponta átlagosan ötször végezhettek titkos megfigyelést a szakszolgálatok. 

A botrány miatt felvetődött kérdések elől először szabályosan elmenekült, a Soros-szervezeteket emlegette, majd nem sokkal később a következőket nyilatkozta: 

Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni.

A közvélemény mind a mai napig nem kapott magyarázatot arra, hogy állambiztonsági szempontból miért volt szükséges az érintettek lehallgatása. Tavaly februárban a Pegasus és az azzal egyenértékű kémszoftverek használatának kivizsgálásával foglalkozó vizsgálóbizottság szeretett volna Varga Judittal is személyesen egyeztetni, de az akkor hivatalban lévő igazságügyi miniszter visszautasította a felkérést. A döntést a következőképpen magyarázta:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonság továbbra is kizárólagosan a tagállamok hatáskörébe tartozik. A PEGA-bizottság mandátuma azonban veszélyesen túlterjeszkedik az uniós és az intézményi hatáskörökön, ezt az Európai Bizottság vonatkozó nyilatkozatai is megerősítik.

Mivel a magyar kormány ellenzi az ilyen jellegű gyakorlatokat, ezért a jogállamiság védelme érdekében nem járul hozzá a PEGA-bizottsággal való együttműködéshez, ezért ő sem találkozik a küldöttséggel. „Nem kívánunk asszisztálni a magyar és európai baloldal Soros-dollárokból támogatott performanszához” – fogalmazott.

A legnagyobb korrupciós botrány

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botránya, a Schadl–Völner-ügy. A két fő érintett Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar egykori elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi államtitkára – tagadják bűnösségüket, a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak.

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki a másodrendű vádlottal, Völner Pál egykori igazságügyi államtitkárral. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.

Schadl hét társával megállapodott abban, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük. Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert. A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy 

továbbá mindkettőjüket tíz év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.

Talán nem is kell hosszan taglalnunk, hogy a közvetlen helyettesét érintő korrupciós botrány magára az igazságügyi miniszterre is árnyékot vetett, az ellenzék a lemondását követelte, egy olyan vizsgálóbizottságot akartak felállítani, amely Varga Judit érintettségét boncolta volna. Meghökkenést keltett, amikor Völner Pál ügyvédje kezdeményezte, hogy a volt igazságügyi minisztert hallgassák meg a védence ellen zajló perben. 

Száműzetés

Nem lehet kétségünk afelől, hogy a Schadl–Völner-ügy jelentős terhet jelentett, befolyással bírt karrierjére. Lemondására 2023 júniusában került sor. A döntést azzal magyarázta, hogy a Fidesz EP-listavezetőjeként folytatja pályafutását, a feladat pedig egész embert, száz százalékos figyelmet kíván.

Ez a feladat viszont, ahogyan miniszteri teendőim is, egész embert kíván, ezért a miniszterelnök úrral már közöltem is a lemondási szándékomat július 31-ével. Azt hiszem, az a helyes, ha az igazságügyi tárca vezetését átadom olyannak, aki erre száz százalékban tud koncentrálni

– mondta, hozzátéve, hogy az EP-kampányra sokkal jobban fel kell készülni mint korábban, mert idén konzervatív fordulat jöhet az Európai Unióban. A kritikus hangok szerint Varga Juditot a miniszterelnök a Völner–Schadl-ügy árnyai miatt akarta Brüsszelbe száműzni. De borult a terepasztal, újratervezésre lesz szükség a kormányoldalon, mert robbant a kegyelmi ügy.

Az utolsó csepp és a teljes visszavonulás

Nyilvánvaló, hogy a kegyelemdöfést a kegyelmi ügy adta meg Varga Judit politikai pályájának. Február másodikán a 444 tett közzé egy cikket arról, hogy Novák Katalin 2023 áprilisában a pápalátogatásra hivatkozva kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit jogerősen ítéltek el 3 év 4 hónap szabadságvesztésre. Mivel K. Endre a kegyelmi kérvénnyel párhuzamosan harmadfokon is megpróbálta megtámadni a börtönbüntetését, a harmadfokú határozat szeptemberi szövegébe az áprilisi kegyelmi döntés is bekerült, amit Varga Judit igazságügyi miniszterként ellenjegyzett. 

K. Endrének, az intézmény egykori munkatársának amellett, hogy tudomása volt arról: főnöke, vagyis az igazgató gyerekeket molesztál, asszisztált is a tetteihez. Nyomást gyakorolt a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak, egyikük nevében egy hamis vallomást is megírt – melyet a későbbiekben megpróbált aláíratni az érintettel –, ebben a következő sorok szerepeltek: „Én kitaláltam, hogy közösen kivertük a nemi szervem, és hogy ilyet más gyermekkel is csinált már. Igazság az, hogy nem húzta le a nadrágom, és nem fogta meg, és nem verte ki.”

A kegyelmi ügy hatására lemondott Novák Katalin államfő, majd Varga Judit is bejelentette visszavonulását a közélettől. „A rendszerváltoztatás óta az elnök egyéni kegyelmi döntésének érvényességéhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges. Én folytattam azt a több mint 25 éves gyakorlatot, miszerint az igazságügyi miniszter tudomásul veszi az elnök kegyelmi döntését. Az elnök döntésének ellenjegyzéséért a politikai felelősséget vállalom. Visszavonulok a közélettől, lemondok országgyűlési képviselői mandátumomról és az EP-lista vezetéséről is. Mindenkinek hálásan köszönöm a munkáját, akivel az elmúlt években egy csapatban dolgozhattam. Magyarország a továbbiakban is számíthat rám nemzeti érdekeink és értékeink védelmében” – írta bejelentésében, amely nagy valószínűséggel Varga Judit utolsó közéleti megnyilvánulása volt.

(Borítókép: Varga Judit 2022. június 7-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)