A püspök, aki nem most kért először bocsánatot

Múlt héten került először a figyelem középpontjába Balog Zoltán református püspök, aki az első beszámolók szerint közvetítő szerepet játszhatott a kegyelmi botrány kirobbanása után Orbán Viktor és a később lemondott Novák Katalin között. Ezt követően Kibeszélő című műsorunkban felvetődött, hogy a kegyelmi ügynek volt egy református szála. A Direkt36-nak több kormányközeli forrás állította egybehangzóan, hogy Balog Zoltán volt az a személy, akinek a lobbizására Novák Katalin a kegyelem megadása mellett dönthetett (miközben Varga Judit tárcája – a nyilatkozó források szerint – nem javasolta ezt).

„Egyházunk már jóval korábban, 2004-ben kiadott egy állásfoglalást, amely a Biblia és a hitvallási irataink alapján kifejti, mit gondolunk házasságról, szexualitásról, homoszexualitásról, a gyermekek védelméről. A homoszexuális hajlamot nem minősítjük, a homoszexuális kapcsolatot viszont nem tudjuk elfogadni. Az Úristennek és tanítványainak gyűlölniük kell a bűnt, de szeretniük kell a bűnöst” – mondta Balog Zoltán egy interjúban fél évvel azután, hogy a püspökjelölti kritériumok megváltoztatásával püspökké választották. Szavainak különös fénytörést ad, hogy bevallottan támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Lehet, hogy a bűnösök szeretetét akarta a gyakorlatba átültetni? Friss nyilatkozatából akár ezt a következtetést is levonhatjuk.

Egy másik püspöki nyilatkozata újabb kétségeket vethet fel Balog személyével összefüggésben. Kognitív disszonanciát okozhat, mert támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének aláírását. 

A gyermek Isten ajándéka, így kell tekinteni rá, ugyanakkor mindez kötelezi a szülőt, az iskolát, az államot, az egyházat is, hogy az illetéktelen beavatkozással szemben megvédjék a gyermeket 

– mondta az Orbán-kormány korábbi minisztere, aki a kegyelmi ügyre vonatkozó bejelentésében elismerte, hogy tévedett és hibázott. De vessünk egy pillantást Balog Zoltán eddigi életútjára!

Orbán Viktor tanácsadója, majd minisztere, aki államosította a tankönyvpiacot 

Az 1958-ban Ózdon született Balog Zoltán 1976-ban érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. 1978-tól 1983-ig teológiai stúdiumot folytatott Debrecenben és Budapesten, 1980-ban pedig teológiát tanult Kelet-Berlinben, az Egyesült Protestáns Egyház vendéghallgatójaként. 1981–1983 között négy szemesztert töltött Hallében, a Luther Márton Egyetem Teológia Tanszékén. Aktívan részt vett az NDK evangélikus egyházának békeakcióiban. Összekötő szerepet játszott a keletnémet „békefolyamat“ és a budapesti Dialógus-békecsoport között. Első lelkészi diplomáját 1983-ban szerezte meg a Budapesti Református Teológiai Akadémián. 2002-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakember képesítést szerzett.

A nyolcvanas években a Püspökszentlászlói Katolikus Szociális Otthonban dolgozott egy évet. 1983–1987 között református lelkész volt Maglódon és öt szórványgyülekezetben. 1989 szeptemberében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából a Kelet-Németországból menekültek lelkészeként működött a csillebérci menekülttáborban. 1989 és 1991 között óraadó tanár volt a Budapesti Református Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékén, emellett 1996-ig hittant oktatott a Budapesti Német Iskolában.

2002 és 2003 között a Köztársasági Elnök Hivatalában a Társadalompolitikai Főosztály vezetője volt. A Fidesz választási vereségét követően a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kurátora és főigazgatója lett, amely megbízatása 2007 áprilisában szűnt meg. A 2006-os országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot, amivel párhuzamosan bejelentette, hogy lelkészi szolgálatát szünetelteti, és a lelkészi címet sem használja.

2007. február 26-tól a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese, majd a kulturális kabinetjének vezetője lett. A 2010-es választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei területi lista 3. helyéről jutott be az Országgyűlésbe. Közel két évig államtitkárként segítette a második Orbán-kormányt, majd a ciklus közepén az emberi erőforrások minisztere lett.

Később ő maga ismerte el, hogy a kijelentés nem felel meg a történelmi tényeknek, és az áldozatok iránti tiszteletnek sem. Nem tehetett mást, akkor is bocsánatot kért. Miniszterségéhez fűződik az oktatás központosítása, a tankönyvpiac államosítása, a pedagóguséletpálya-modell bevezetése, miközben számos kritika érte az egészségügyben zajló folyamatokért is. 

Hatévnyi tárcavezetői tevékenység után visszavonult a politikától, saját bevallása szerint azért, hogy az egyházi szolgálatnak szentelhesse magát. 2020 végén választották meg a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspökévé, 2021 májusában szentelték fel. Ebben az évben rangos állami kitüntetést is kapott: a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal birtokosa lett.

Balog Zoltán és Novák Katalin kapcsolata

A kettejük kapcsolatára rálátással bíró források egybehangzóan állítják, hogy a köztársasági elnök és a református püspök viszonya rendkívül személyes és szoros. Novákot Balog Zoltán indította el politikai pályáján. 

A kegyelmi ügy miatt lemondásra kényszerülő államfő előbb a volt emberminiszter kabinetfőnöke, majd államtitkára. Balog hiába távozott a kormányból, hogy a református egyház vezetőjévé váljon, nem szakította meg a kapcsolatot Novákkal, akinek elnökké választása után az államfő tanácsadói testületének egyik vezető arca lett.

Az adófizetők pénzén több egzotikus utazáson is részt vettek együtt. Például Bogotában vagy a távoli Pápua Új-Guineában, ahová mint államfő és tanácsadója utaztak együtt.

A szerény élet

Kötődése a kormánypártokhoz kedvezett a Magyarországi Református Egyháznak. Éppen tavaly nyáron számoltunk be arról, hogy állami tulajdonban álló ingóságokat kapott meg a Balog által vezetett Dunamelléki Református Egyházkerület.

Ehhez képest Balog a szűk esztendők szükségességéről prédikált. A püspök azt mondta a tomboló infláció és más gazdasági nehézségek kellős közepén, hogy „adjunk hálát azért, hogy a hét szűk esztendő a hét bő esztendő után jön”. De arról is beszélt, hogy „a mi generációnk és a nyomunkba lépők még ismerik a vízmelegítés nyűgét, a büdös olajkályhát, amely mellett 18 fokban üldögéltünk”.

Balog szerint nem az anyagi jóléten múlik az ember boldogsága. 

Szerényebben éltünk, a hit mégis boldoggá tudott tenni bennünket. Nem a gyermekkor messzeségbe vesző szépsége miatt mondom ezt, hanem abból a közös keresztyén tapasztalatból, hogy nem kizárólag az anyagi jóléten múlik az ember boldogsága. Minden helyzetben lehet és kell hálát adni. Ez is segít a bajban. Adjunk hálát azért, hogy a hét szűk esztendő a hét bő esztendő után jön! Igaz, hogy újból szerényebben fogunk élni, de ez jót tehet majd nekünk is, a világnak is

– fogalmazott a református.hu interjújában Balog, aki a minap azt mondta, hogy a kegyelmi ügy rá vonatkozó következményeiről nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselők. Ők pedig már meghozták a döntést: Balog marad.

(Borítókép: Balog Zoltán református püspök a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hátrányos helyzetű és nevelőszülői hálózatban nevelkedő gyerekeknek ad át ajándékot Budapesten, a Hold utcai református templomban 2023. december 20-án. Fotó: Lakatos Péter / MTI)