Megszólalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf a köztársaságielnök-jelöléséről

Az Index információi szerint múlt csütörtök óta több potenciális személy népszerűségi és ismertségi indexét kezdték el telefonos lekérdezésekkel mérni. A jelöltek alapján a kormány nem szeretné a véletlenre bízni a választást, hiszen eddig három általuk jelölt elnökből kettő megbukott.

 Úgy tudjuk, hogy a kérdőíven

• Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter,
• Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter,
• valamint Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerepel.

A lehetséges jelöltek között van az első Orbán-kabinet Miniszterelnökségét vezető miniszterének, Stumpf István a neve is, aki 2019-ig alkotmánybíróként tevékenykedett, valamint Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter, aki jelenleg a Fidesz EP-képviselője.

Szalay-Bobrovniczky Kristófot kedden az RTL Híradó kérdezte arról, hogy felkérték-e formálisan vagy informálisan köztársasági elnöknek. 

Én vagyok a legboldogabb ember, hogy honvédelmi miniszter lehetek. Tele van a kezem feladatokkal, ahogy önök is látták

– fogalmazott a honvédelmi miniszter. 

Forrásaink szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyisége, alkata és eddigi közéleti tevékenysége alapján alkalmas lehetne államfői szerepkör betöltésére. Mellette szólhat továbbá, hogy a „veszélyek korát éljük”, ahogy hangoztatta mostanában többször is Orbán Viktor, a szomszédban az orosz–ukrán háború dúl, a védelmi miniszter jól illeszkedhet a képbe. Ellenérvként említették, hogy a honvédelmi miniszter az üzleti világból érkezett a politikába, ezért a múltjának lehetnek olyan fejezetei, amelyek miatt később támadhatják őt.

Az ellenzéki pártok szerint közvetlen államfőválasztásra van szükség

Az ellenzéki pártok abban egyetértenek, hogy közvetlen államfőválasztásra van szükség, de közös jelöltjük nem lesz. Novák Katalin lemondása után elsőként a Mi Hazánk Mozgalom jelentette be, hogy Csath Magdolna professzort jelölik köztársasági elnöknek. 

Donáth Anna, a Momentum elnöke újságírói kérdésre elsőként három nevet említett, majd jelezték, hogy végül nem vesznek részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint az embereknek kellene dönteniük arról, hogy ki legyen az új köztársasági elnök. A Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Momentum és a Jobbik – Konzervatívok is aláírásgyűjtésbe kezdtek – külön-külön – a közvetlen államfőválasztás érdekében. 

Az ellenzéki pártok köztársaságielnök-választásról adott reakcióit korábbi cikkünkben részletesen is összefoglaltuk.

Legkorábban március végén léphet hivatalba az új államfő

Novák Katalin köztársasági elnök szombati bejelentése után, hivatalosan is benyújtotta lemondását, így államfői pályafutásáról ezek után az Országgyűlés fog dönteni. Várhatóan már a következő, azaz a legelső tavaszi ülésnapon napirendre tűzhetik az erről való szavazást.

Amennyiben megszavazzák az országgyűlési képviselők, akkor hivatalosan is megszűnik megbízatása, ami után ideiglenesen az új elnök megválasztásáig Kövér László házelnök látja majd el az államfői feladatokat.

A Novák Katalinnal kapcsolatos további cikkeinket ide kattintva találja.

(Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond Tatán 2024. február 13-án. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)