A politika, az egyház és civilek is követelik, de még mindig nincs magyarázat a kegyelmi döntésre

„Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette. A gyerekek és a családok védelme mellett voltam, vagyok és leszek. Államfőként ma utoljára szólok önökhöz, lemondok a köztársasági elnöki tisztségről” – február 10-én többek között ezekkel a szavakkal búcsúzott a köztársasági elnöki széktől Novák Katalin.

Ezzel egy időben Varga Judit – aki még igazságügyi miniszterként hagyta jóvá a K. Endre ügyében meghozott kegyelmi döntést – is közölte, hogy lemond országgyűlési képviselői mandátumomról és az EP-lista vezetéséről.

Ezen a ponton az események nemcsak hogy nem értek véget, de fénysebességre kapcsoltak, és egy olyan ember került célkeresztbe, akiről az elmúlt években messze nem cikkeztek annyit, mint a mögöttünk álló néhány napban.

Reflektorfényben Balog Zoltán

Közvetlenül Novák Katalin lemondása után több politikus, ismert személy állt ki a volt köztársasági elnök mellett. Az egyik – mára megsemmisült – kezdeményezés élharcosa Balog Zoltán volt, aki az elmúlt néhány évtizedben számos pozícióban megfordult. Dolgozott többek között Orbán Viktor főtanácsadójaként, míg 2012 és 2018 között az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette – ahol Novák Katalin először a kabinetfőnöke volt, később a családügyeket vitte. Hatévnyi tárcavezetői tevékenység után azért vonult vissza a politikától, hogy egyházi szolgálatot teljesíthessen. 

Megválasztása után nem sokkal, 2021 májusában szentelték fel a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspökévé, de ezzel együtt a politikától sem szakadt el teljesen: a kezdetektől fogva meghatározó alakja volt a most lemondott államfő tanácsadói testületének – és ez itt a lényeg.

Kormányközeli forrásokra hivatkozva elsőként a Direkt36 és a Telex írt arról, hogy Balog Zoltán volt az a személy, akinek a lobbizására Novák Katalin a kegyelem megadása mellett dönthetett, miközben a nyilatkozó források szerint Varga Judit tárcája ezt nem tartotta jó ötletnek. Ez utóbbival kapcsolatban a Demokratikus Koalíció részéről Kálmán Olga – igazságügyi minisztériumi forrásokra hivatkozva – azt közölte, hogy maga Orbán Viktor volt az, aki arra szólította fel Varga Juditot, hogy adja meg a kegyelmet.

Gulyás Gergely a pénteki Kormányinfón ez ügyben azt mondta, a kormány nem vizsgálja azt, hogy Varga Judit miniszterként először miért nem javasolta a kegyelmi döntést, és aztán miért ellenjegyezte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor jelezte azt is, ő tudja, mi történt, de nem mondja el, mert a lemondások miatt szerinte már nem elegáns megszólalnia; ha Varga Judit akar nyilatkozni, akkor elmondja.

Visszatérve Balog érintettségére, az az Index Kibeszélő című műsorában is felvetődött, hogy az ügy hátterében meghúzódhatott egy református szál. 

Ezt támasztotta alá a 444 hétfői cikke is, amelyben azt állították: 2023. április 23-án – négy nappal a kegyelemadás előtt – Balog Zoltán megszervezett egy találkozót Novák Katalin és K. Endre felesége között. A lap azt is írta, hogy a történtek miatt Orbán Viktor felelősségvállalást vár Balog Zoltántól – ezt az állítást ugyanakkor Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hírlapi kacsának minősítette.

Furcsa bocsánatkérés, majd lemondás

Ugyan Balog eleinte számos részletet hazugságnak nevezett, politikai és egyházi szinten is egyre többen magyarázatot vártak tőle. A tisztázás végett kedden össze is ült a Magyarországi Református Egyház legfőbb törvényhozó testülete, az ülésen a tisztségviselők négyötöde vett részt. A tanácskozás egy titkos szavazással ért véget, melyen a jelenlévők 86 százaléka bizalmáról biztosította Balog Zoltánt. Ezt követően a református püspök Youtube-on tett nyilatkozatot, ahol az érintettségéről azt mondta: 

Másokkal egyetemben az én véleményemet is kikérték. Az előzetes vélemények, és a rá és életére vonatkozó információk alapján egyetértettem azzal, hogy kegyelmet kapjon. Tévedtem, és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek. Döntést nem hoztam, a pedofília bűnének egyértelmű elutasítása számomra soha nem képezte vita tárgyát, és nem is fogja. A református egyházban ebben is egyek vagyunk

– fogalmazott, hozzátéve, hogy nem azért kell bocsánatot kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt, hanem azért, mert ez az ügy a református egyháznak kárt okozott. 

Mint ahogyan arra számítani lehetett, sokan ezzel a bocsánatkéréssel nem elégedtek meg. Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője sajnálattal vette tudomásul, hogy a beismerés ellenére a püspök nem mondott le.

„Nos, ezek után nekem semmi keresnivalóm nincs a pedofil védelmezők vezetése alatt álló Magyar Református Egyház közösségében, ezennel egyházközségi tagságomat felmondom” – jelentette be a politikus még a hét közepén. Mások mellett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is megszólalt az ügyben, ő szintén a távozás megfontolását javasolta.

Balog Zoltán végül február 16-án mondott le a lelkészi elnöki tisztségéről, mely a Magyarországi Református Egyház törvényei szerint csak a következő Zsinat döntésével válik hatályossá. A távozó lelkészi elnöki beszédében, imádságában úgy fogalmazott: „Bocsáss meg, hogy nem voltam elég éber és körültekintő, s nem láttam, milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre. Bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!”

Balog Zoltán lemondását követően a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd – Zöldek is azt közölte: „Ez még nem elég”, illetve: „Ez még csak a kezdet”.

További lépéseket szorgalmaznak a civilek 

A kegyelmi ügy hátteréről és az érintettek motivációjáról szóló nyilatkozatokkal a politikai szereplők mellett a civilek sem érték be. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus lapunknak arról beszélt, hogy Novák Katalin köztársasági elnökként igen, de emberként még nem tisztázta magát, mert máig nem adott magyarázat arra, hogy miért döntött a kegyelem mellett, kinek akart ezzel megfelelni, mi volt a legfőbb motivációja, és főleg: hogy kit véd a hallgatásával.

Hasonlóképp ítéli meg a helyzetet az a kilenc ismert tartalomgyártó, akik péntek estére a Hősök terére hirdettek demonstrációt. Az Osváth Zsolt, Pottyondy Edina és Baukó Attila (Azahriah) által is jegyzett közös nyilatkozatban előzetesen úgy fogalmaztak: „Oldalaktól függetlenül fontosnak tartjuk, hogy civil emberként felemeljük a hangunkat az áldozatok védelme, az átláthatóság, az emberi tisztesség és az őszinte társadalmi párbeszéd érdekében.” Arról, hogy végül mi mindent hangzott el a tüntetésen, itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Tüntetés Novák Katalin ellen 2024. február 9-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)