Kiderült, hogyan támad és miről hallgat Orbán Viktor

Mráz Ágoston Sámuel az Index kérdésére úgy vélekedett Orbán Viktor évértékelőjének Novák Katalin lemondására vonatkozó részéről, hogy

hiányérzet maradt volna a jobboldali közösségben és a baloldali kritikusoknál is, ha a miniszterelnök nem beszél a témáról. A szándéka nemcsak az ügy lezárása volt, hanem meg is köszönte és el is ismerte a köztársasági elnök munkáját, erős cáfolatot kaptak azok az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint a kormányban a lemondásnak bárki örülne, és azt is üzente, ettől nem gyengül meg a jobboldal, sőt a helyes döntés hatására még erősödhet is, ahogy azt a korábbi válsághelyzetekben látni lehetett.

A Nézőpont Intézet vezetője a beszéd kulcselemei közé sorolta, hogy Orbán Viktor nemcsak a közelmúltat, hanem a 2023-as nehéz évet is lezárta, miközben 2024-re a 2019-esre jellemző gazdasági növekedést tűzte ki célul. Meglepően hosszan beszélve róla kiemelte a zöldátállást, a napenergiától kezdve egészen az autógyártásig.

„A másik kulcskérdés a szuverenitás volt. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a szuverén Magyarország toleranciaajánlatát előbb-utóbb elfogadják a nagyhatalmak. A kormányfő drukkolt Donald Trumpnak a béke érdekében, és új, európai jobboldali alternatíva felépítését ígérte. Hangsúlyos, hogy nem Európa alternatívájáról, hanem európai alternatíváról van szó, ami összecseng Orbán Viktor korábbi szavaival: Brüsszelt nem elhagyni, hanem elfoglalni szeretnék. Ennek egyik lépése az európai konzervatívokhoz történő csatlakozás lehetőségének február eleji bejelentése” – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.

A kulcs ezzel kapcsolatban a gyermekvédelmi törvény szigorításának bejelentése volt. A nemzeti konzultációban erre erős felhatalmazást kapott a kormány, és az elmúlt napok eseményei is ebbe az irányba mutatnak. A vita megfordítható, a jobboldal a szigorítási vitában nem defenzívában, hanem offenzívában van, a baloldal korábban elutasította a gyermekvédelmi törvényt. A Fidesz és a jobboldal identitásának egyik alapja a gyermekvédelem, Orbán Viktor pedig jelezte, hogy az Alaptörvény módosításától kezdve a gyermekvédelmi intézményekre vonatkozó jogszabályokon át egészen a rendeletekig át kell tekinteni ezt a területet

– fejtette ki a politológus arra a kérdésünkre, hogy a kegyelmi ügyet követő hullámok után a beszéddel újra Orbán Viktor kezében van-e a kezdeményezés.

Horn Gábor: Semmi új nem hangzott el

„Az első tíz percen kívül, amikor Orbán Viktor legalább reflektált a Fidesz egyik legnagyobb válságát jelentő kérdésre, nem hangzott el semmiféle kritikus gondolat. Sőt, az érintettek felmentése történt a beszédben” – összegezte az Indexnek Horn Gábor. Majd a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy

„Az igényt sem láttam a miniszterelnöktől, hogy a kegyelmi üggyel kapcsolatban szeretné tudni, mi történt itt valójában.” Az Indexnek Horn Gábor leszögezte, a miniszterelnök a jogszabály-változtatásokra ugyan kitért, de az esetleges további forrásokról a gyerekvédelemhez és a kiszolgáltatott gyerekek megvédéséhez, valamint a szociális munkásokról és a pszichológusokról egy szót sem ejtett.

Horn Gábor arra is reflektált, hogy bár Schmitt Pál ott volt az első sorban, Varga Judit és Novák Katalin nem. Továbbá „lényegében az eddigi is ismert szövegeket ismételte a miniszterelnök”.

Semmi önkritika, semmilyen kitérés a valódi, létező problémákra. Magyarország a tavalyi évben Európa egyik legrosszabbul teljesítő országa volt, a legmagasabb inflációval, majdnem 1 százalékos negatív GDP-vel. Európa második legszegényebb országaként éljük napjainkat. Erről a miniszterelnök mintha nem hallott volna. 

Horn Gábor szerint arról már sokkal több szó esett, hogy a Nyugattal sok baj van, és már a végét járja. „A rothadó Nyugatról megint kiderült, hogy húsz év múlva nem is lesz, sőt addigra talán már a demokrácia is a múlt martalékává válik a miniszterelnök szerint” – összegezte a szombati beszédet Horn Gábor, aki szerint továbbra is megmaradt a retorikában a

• „Brüsszel-ellenesség”, talán a szokásosnál is erőteljesebben;
• a Trump-pártiság;
• valamint az – ami Horn Gábor szerint morálisan vállalhatatlan –, hogy a szomszédunkban dúló háború két szláv nép konfliktusa. „Orbán szerint nem arról van szó, hogy az oroszok elfoglalták Ukrajna majdnem 20 százalékát.”

A Republikon Alapítvány elnöke szerint a miniszterelnök óriási kudarcokat vallott a külpolitikában, ennek ellenére győzelmi jelentést mondott el az évértékelőjében. Horn Gábor értelmezése szerint Svédország NATO-csatlakozásához már nem is kell az, hogy a svéd miniszterelnök Magyarországra látogasson.

Orbán Viktor európai reformjai

Orbán Viktor szerint Brüsszel magára hagyta az európai embereket, ezért „Brüsszelben változás kell”. És hosszasan kitért arra, hogy Európának halaszthatatlan teendője, hogy megreformálja önmagát. A miniszterelnök szerint változást csak a jobboldal hozhat. Ezzel kapcsolatban Horn Gábor leszögezte, hogy

ez a gondolat tőle nem új keletű. Ugyanakkor az európai közvélemény-kutatások azt mutatják, szó sincs jobboldali áttörésről. És arról elfeledkezik a miniszterelnök, hogy őt finoman szólva nem várják olyan lelkesen a konzervatívok. Azonban nagyon is nyitott kérdés, hogy egyáltalán melyik az a szélsőjobboldali vagy jobboldali pártcsalád, ahol szívesen látják. 

Horn Gábor szerint az egyetlen új elem a miniszterelnök beszédében az volt, hogy a V4-ekről nem ejtett szót. Majd aláhúzta,

„Megint elmondta azt az idétlen példáját, hogy Brüsszel olyan, mint a Szovjetunió. Az is kiderült, hogy a kommunizmus tulajdonképpen nem a szovjet birodalomból jött Magyarországra, hanem nyugatról. Ez elég sajátos értelmezés.”

Végezetül a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc nevét Orbán Viktor ebben az évértékelő beszédében nem ejtette ki, „nem nagyon foglalkozott, egy-két kiszóláson túl, az ellenzékkel”.

A beszédet az Index gazdasági fókuszú társkiadványa, az Economx élő műsorban elemezte ki szakértőkkel, amely itt megnézhető.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)