A bicskei áldozatok ügyvédje: Az első gondolatom nekem is a miszlikbe aprítás

Harmadik hete tematizálja a magyar közéletet a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezető kegyelmi döntés. Az utóbbi napokban – az első sokk után – sorra jelentek meg a sajtóban és a közösségi médiában azok a vélemények, hogy a most zajló botránynak annyi haszna talán lehet, hogy ráirányítja a társadalom és a döntéshozók figyelmét a gyermekvédelmi rendszer hiányosságaira.

Mint ismert, a konkrét esetben a gyerekek már 2011-ben jelezték az abúzust, tudott róla a gyámhatóság, a rendőrség, az ombudsman, az intézmény igazgatója, V. János mégis még évekig – egészen 2016-ig – pozícióban maradhatott, sorozat-bűncselekményét folytathatta, és ez idő alatt még kitüntetéseket is kapott.

Gál András, a gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények áldozatainak ügyvédje az Index megkeresésére arról beszélt: a jelenlegi helyzetben biztos, hogy születnek majd reformintézkedések, még akkor is, ha úgy véli:

Hangsúlyozta azt is: az elmúlt évtizedben ugyan voltak komoly előrelépések a területen – mind a jogszabályok szintjén, mind a gyakorlatban –, ezek leginkább csak szándékként testesültek meg, kevésbé az eredményekben. Véleménye szerint itt nem szabad megállni, hiszen ilyen típusú intézkedéseket mindig sokkal könnyebb és olcsóbb megtenni, mint megfelelő létszámú, képzett és rendesen megfizetett gyermekvédelmi rendszert vagy nyomozó hatóságot létrehozni és üzemeltetni. Megkockáztatja azt is, hogy jelenleg sokkal kevesebb baj van a jogszabályi környezettel, mint a gyakorlattal.

„Biztos vagyok benne, hogy ez a lépéskényszer érdemi döntéseket eredményez majd, és ezek között lesznek kifejezetten hasznos és jó lépések is. Kár lenne találgatnom, hogy ezek mik lesznek, abban bízom: jelentősen megerősítik ezt a területet, és nem csak írott jogszabályokkal, mert az csak felszínkapargatás és a probléma gyors letudása, illetve látszatelhárítása. Az első gondolatom nekem is a miszlikbe aprítás, de jogászként tudni kell továbblépni az első kósza gondolattól” – fogalmazott az ügyvéd, aki az alábbi változásokat tartaná fontosnak:

• Biztonságot és hatékony eljárást kellene biztosítani a hatalmi viszonyrendszerekben elkövetett bűncselekmények áldozatainak: ne fordulhasson elő, hogy a jelzést nem veszik komolyan, hogy folytatódhat az elkövető bűncselekménye, hogy az elkövető értesül az eljárásról, mielőtt eljárás alá vonnák, de meg kellene akadályozni azt is, hogy a tanúkat vagy a sértetteket megfélemlítse.
• A legnagyobb problémának azt tartja: a jelzőrendszer tagjai rendszeresen negligálják a kötelességüket. Az áldozattá vált gyerekek leggyakrabban nem képesek maguktól beszámolni arról, hogy mi történt. Erre szolgál a jelzőrendszer, ami viszonylag részletesen szabályozott gondozói kötelességeket fektet le. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek felügyeletével megbízott minden dolgozónak gyanús jelek esetén – legyenek azok észlelhetők a viselkedésben vagy a magatartásban – jelentenie kell az erre kijelölt szakmunkatársnak, aki utánajár, hogy ennek az oka csak a kémiaegyes, vagy olyan dolog, ami rendőrségi hatáskör. Ha az utóbbi, akkor lép.

• Az áldozatoknak többféle és gyors segítséget kellene kapnia, mert jelenleg, átgondolva azt, hogy mi vár rájuk, bele sem vágnak a procedúrába, és így az elkövető leleplezetlen marad.
• Sokkal jobban kellene figyelni az áldozatoknak az eljárásban való kíméletére, mely már a jogalkalmazók képzésének a kérdésköre. Az eljárások időtartamának nagyságrendekkel kellene rövidebbnek lennie. A jelenlegi több év helyett néhány hónap elég lenne, ehhez paradigmaváltásra lenne szükség. Ez utóbbi átvezet a jogalkalmazók létszámproblémájára, ami továbbvisz a forráshiányra és a politika prioritáskezelésére.

„Sántít a kormány által bejelentett szigorítás”

Arról, hogy a konkrétumok szintjén mit tervez a kormány, egyelőre nincs sok információ.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: azt szeretnék, hogy a gyermekvédelmi intézmények élére történő kinevezésnél a kritériumok sokkal szigorúbbak legyenek, mint eddig, javaslatuk szerint pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak, kiterjesztett megbízhatósági vizsgálatnak és környezettanulmánynak is rendelkezésre kell majd állnia. Gál András szerint ez rendben is van, fontos előrelépés lehetne, de még fontosabb lenne, hogy minden pedagógus, ha gyanúra okot adó jelet lát, ne fordítsa el a fejét, és vállalja fel, hogy igenis végig kell csinálni a macerás ügyet, mert a gyerek érdekében nincs más, aki ezt megteszi. 

Visszatérve a kormány elképzeléseire: Orbán Viktor az évértékelő beszédében arról beszélt: azon dolgoznak, hogy megerősítsék a gyermekvédelmi rendszert, egészen az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig. Mint ismert, a kormányfő a kegyelmi ügy kirobbanása után egy olyan Alaptörvény-módosítást is bejelentett, amelynek lényege, hogy a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövetők ne kaphassanak kegyelmet.

Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus ezt az intézkedést úgy értékelte lapunknak: „Ha ezt alaptörvénybe foglaljuk, akkor járjunk el így a Biblia összes tanításával és egyéb morális kérdésekkel is? Ezek büntetőjogi kérdések, nem alaptörvényiek.”

Gál András arra a kérdésre, hogy neki mi a véleménye az Alaptörvény-módosításról, jelent-e ez bármilyen előrelépést, kiemelte: kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény sokféle lehet.

„Lehetnek morálisan elfogadhatatlanok, például amilyenek Bicskén történtek, és lehet olyan is, amivel a társadalom megengedőbb. Kiskorú sérelmére elkövetett zsebtolvajlás esetén nem lehet majd kegyelmet adni, míg sorozatgyilkos esetében nem lesz korlátja az államfőnek. Sántít ez a szigorítás, az áldozatok vagy a gyerekáldozatok jövőjét ez nem érinti” – mutatott rá.

A kegyelmi döntés hosszabb távú hatása

Felvetésünkre, hogy a botránynak lehet-e elrettentő ereje, Gál András egy egyértelmű nemmel felelt, kijelentését azzal indokolta: ilyen hajlamú emberek mindig voltak és mindig lesznek is.

Álláspontja szerint abban lehet előre lépni, hogy az egyes elkövetők évtizedekig, rengeteg áldozatot maguk mögött hagyva követik-e el a tetteiket, vagy hatékonyan ki lehet őket szűrni, megvédve ezzel a gyerekeket – csakúgy, mint a nőket a férjeiktől, a sportolókat az edzőiktől, a színészeket az igazgatótól/rendezőtől/producertől, a rendvédelmi szervezetek alá-fölé rendeltségi viszonyrendszerében dolgozó munkatársait – attól, hogy áldozatokká váljanak. Az ügyvéd úgy véli: igenis van lehetőség az elkövetők kiszűrésére, de csak abban az esetben, ha nem fordítjuk el a fejünket, „ez ilyen egyszerű”.

A kegyelmi döntés nem fogja növelni az önbizalmát az ilyen elkövetőknek, hiszen akkora társadalmi elutasítottságot látnak maguk körül, hogy inkább óvatosabbá, körültekintőbbé válik esetleg az elkövetésük

– nyomatékosította.

Lapunk több ízben, még jóval a kegyelmi döntés előtt foglalkozott azzal, hogy a szexuális bűncselekmények áldozatai jellemzően csak nagyon nehezen beszélnek a történtekről. Emiatt érdeklődtünk Gál Andrásnál arról is: hogy látja, mit hozhat a kegyelmi döntés rájuk nézve. Megeshet, hogy az érintettek még olyan arányban sem szólalnak majd fel a bántalmazás ellen, mint amennyien azt eddig megtették, és ezáltal több ügy maradhat titokban? – kérdeztük.

Az ügyvéd – aki egyébként a mai napig laza kapcsolatot tart néhány általa képviselt áldozattal – kifejtette: ilyesmitől nem tart, nem a kegyelem lesz az oka, hogy egy érintett nem szólal meg vagy nem időben szólal meg. Tapasztalatai alapján inkább az okoz számukra nehézséget ebben, hogy a saját szégyenüknek érzik azt, ami történt velük, és nem bíznak abban, hogy segítséget kapnak, sőt attól kell tartaniuk, tovább romlik a helyzetük a bejelentéssel, valamint le kell esetleg mondjanak a vágyaikról, életcéljaikról abban az esetben, ha kiállnak magukért.

Ettől függetlenül az ügyvéd lehetségesnek tart egy, a kérdésben megfogalmazott hatást is, de abban bízik: lesznek olyan intézkedések, amelyek ezt ellensúlyozzák.

„Az a kérdés, hogy ez hiú remény lesz, vagy valódi előrelépés” – szögezte le.

„Olyat írtak alá, amiről nem tudták, mi az”

Ugyan a Sándor-palota Novák Katalin lemondása után azt közölte, hogy a volt államfő bocsánatkérésével és távozásával a botránynak vége, és volt olyan elemző is, aki az Index megkeresésére arról beszélt: a jelek szerint az ügy lezárható, a valóságban a helyzet egészen másképpen fest. A közelmúltban újabb és újabb részletek láttak napvilágot a kegyelmi döntésről és annak körülményeiről, ezek az információk azonban nem hozták el a vágyott megértést és megnyugvást.

Gál András első reakciója az volt, hogy a kegyelmi döntés egyenlő az évtizeden át harcoló áldozatok arculcsapásával, a sértetti képviselet értelmetlenné válásával.

Azóta, rengeteg új információ birtokában még jobban meg vagyok döbbenve. Szó nincs arról szerintem, hogy az igazságügyi miniszter és az államfő többéves, drágán felépített gyermek- és családvédő imázsukat hirtelen sutba dobva fontosabbnak láttak volna egy bicskei tornatanárt, mint a saját arcukat, becsületüket. Arról van itt szó sajnos, hogy olyat írtak alá, amiről nem tudták, mi az

– jelentette ki, majd hozzátette: a tömegfelháborodás pedig abból lett, hogy amikor az ügyre véletlenül fél évvel később fény derült, akkor érthető magyarázat helyett értelmezhetetlen jött. Úgy véli: az, hogy miért írták alá mégis, szinte lényegtelen, és pontosan sosem fogjuk megtudni.

„Félreinformálták vagy megkérték őket, vagy mindkettő együtt. Mindegy” – egészítette ki.

Olyat még senki nem kért államfőtől, mint K. Endre

Ahogy arról szintén írtunk, Novák Katalin – még a lemondása előtt – egy sajtótájékoztatón azzal próbálta menteni a menthetőt, hogy kijelentette: „természeténél fogva minden kegyelmi döntés megosztó”.

Gál András szerint ugyan nem lehet az egyes kegyelmi döntéseket egymással összehasonlítani – mivel azok 99 százalékát nem ismerjük –, de abban egészen biztos, hogy az esetek legnagyobb része K. Endréhez képest sokkal nagyobb büntetésrész elengedéséről szólt.

A reintegrációs őrizet elengedése érdekében biztos, hogy még senki nem fordult kegyelmi kérvénnyel az államfőhöz, azt már csukott szemmel, fél lábon is ki lehet húzni a börtönhöz képest

– jelezte az ügyvéd, utalva arra, hogy K. Endre esetében amit a kegyelem eltörölt, az mintegy 8 hónap reintegrációs őrizet volt, vagyis még ennyi ideig kellett volna kötelezően otthon tartózkodnia egy jeladóval a bokáján, úgy, hogy napközben azért elmehetett volna ide-oda. Semmissé váltak továbbá a hátrányos jogkövetkezmények is, azaz akár visszamehet dolgozni gyerekek közé is.

„A döntés azért durva, mert K. Endrét azért ítélték el, mert a társadalom számára legelfogadhatatlanabb bűncselekményt próbálta leplezni. Amit viszont a kegyelem valójában eltörölt, az K. Endre büntetésének az a része volt, ami már szinte érdektelen ahhoz képest, amit letöltött, ezért értik meg nehezen az emberek, hogy ennek mi értelme volt” – fejtette ki Gál András.

Mint ismert, K. Endrét, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét jogerősen 3 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélték, míg az igazgató, V. János nyolc év fegyházbüntetést kapott.

(Borítókép: Gál András ügyvéd beszél a Fővárosi Törvényszéken 2015. szeptember 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)