Újabb magyar Nobel-díjasunk lehet a közeljövőben – mondta az államtitkár

Emlékezetes, hogy a tavaly Karikó Katalin és Krausz Ferenc is elnyerte a rangos díjat. Ugyanakkor üröm volt az örömben az, hogy egyikük sem Magyarországon vált elismert kutatóvá, hanem külföldön sikerült elérniük a díjat eredményező tudományos áttörést. 

Hankó Balázs az Origónak nyilatkozva szintén arról beszélt, hogy a hazai tudományos helyzetről „talán a két tavalyi Nobel-díj mondja el a legtöbbet”. Kitért arra is, hogy „az elmúlt évtizedben tudatos építkezés zajlott” a tudomány területén, és szerinte ezáltal sikerült elérni azt, hogy „a magyar innováció 2023-ban szintet lépett”.

A feltörekvő innovátor kategóriából feljebb léptünk, és huszonegyedikek vagyunk az európai, és harmincharmadikok a globális mezőnyben, míg az egy főre jutó GDP-ben 49-ik helyen állunk, azaz már ma sem teljesítünk rosszul az innovációban. A tervünk, hogy az innovációs teljesítményünket tovább emeljük és 2030-ra a globális Top 25-ben, 2040-re pedig a Top 10-es mezőnyben álljon az ország és Európában már 2030-ra legyünk benne a Top 10-ben

– mondta erről az államtitkár. 

Hankó Balázs azt is elárulta az interjúban, hogy szerinte leginkább „az orvos-egészség tudományok, a digitalizáció és a zöld átállás, illetve agrár-fenntarthatóság azok a területek, amelyekben világviszonylatban is élmezőnyben járnak a magyarok. Megjegyezte azt is, hogy szerinte az egyetemi modellváltás sikerét bizonyítja, hogy „amíg öt éve még csak hét, addig tavaly már tizenkét egyetemünk szerepelt világviszonylatban az egyetemek legjobb öt százalékában”.

Az a célunk, hogy 2030-ig legalább egy egyetemünk kerüljön be a világ első száz legjobb egyeteme közé, és legalább három pedig a legjobb európai százba

– mondta, hozzátéve: céljuk az is, hogy 2030-ra „a külföldi hallgatók létszáma elérje a 100 ezer főt a magyar egyetemeken (ahol jelenleg 43 ezer külföldi tanul). Továbbá kitért arra is, hogy „idén 10 milliárd forint keretösszegből biztosítjuk nyolcezer magyar diák részére a világ vezető egyetemeire való kijutást, amelyek között éppúgy megtalálható a Harvard, mint a MIT, vagyis a Massachusettsi Műszaki Egyetem, amely a világ egyik legrangosabb tudományos műhelye”. 

Magyarországon dolgozó Nobel-díjas, közel egy évszázad után? 

Az államtitkárt az interjú végén arról is megkérdezték: várható-e az, hogy előbb-utóbb ismét lesz olyan magyar Nobel-díjasunk, aki magyarországi tudományos műhelyben kutatva éri el ezt az eredményt (amire az interjú készítője szerint legutóbb az 1937-ben díjazott Szentgyörgyi Albert esetében volt példa).

Hankó Balázs erre azt mondta: „Úgy gondolom, hogy az orvos-egészségtudományokban, a matematikai és hálózattudományi alapokon nyugvó mesterséges intelligenciához fűződő kutatásokban, a kvantumtechnológiában, az önvezető járművekhez kapcsolódó fejlesztésekben, valamint a lézertechnológiai kutatásokban feltétlenül figyelemre méltóak a magyar kutatók eredményei, nemzetközi összehasonlításban is.  Számos olyan új kutatóhely alakult a közelmúltban, amelyekben a világ élvonalát jelentő színvonalú tudományos munka folyik”. Majd megjegyezte azt is:

Nagyon jelentős tudományos és technológiai potenciált látunk mások mellett Roska Botond kutatásaiban, amelyek célja a látás helyreállítása, valamint Vellai Tibor genetikus kutatásaiban, amelyek fókuszában az öregedés folyamatának megértése és befolyásolása áll. Ezek a világszínvonalú kutatások bizakodásra adnak okot, hogy talán a nem túl távoli jövőben újabb magyar tudóst köszönthetünk a Nobel-díjasok körében!

A 2019-ben Szent István-renddel díjazott Roska Botond említett kutatásáról részletesen írtunk korábban ebben a cikkben. Vellai Tibor pedig tavaly ősszel vendége volt az Index kibeszélő című műsorának, ahol részletesen beszélt a kutatásáról.