Meg akarták rengetni Orbán Viktor rendszerét, de sikerült?

A Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Varga Judit volt igazságügyi miniszter, országgyűlési képviselő, leendő EP-listavezető lemondásához vezető kegyelmi ügy kirobbanása óta egymást érik a tüntetések: február 9-én még Novák Katalin lemondását követelték a Sándor-palotánál. A köztársasági elnök bejelentésének napján is demonstrálók vonultak a hivatalhoz.

Február 13-án a Mi Hazánk Mozgalom fáklyás felvonulást tartott Bicskén, a gyermekotthonnál, ahol momentumos ellentüntetők fogadták őket. A Momentum február 14-én demonstrált a Karmelita kolostornál. Az elmúlt időszak legnagyobb megmozdulását február 16-án tartották, amelyet influenszerek szerveztek.

Február 21-én fáklyás felvonulás volt a fővárosban, majd február 25-ére a DK, az MSZP, a Momentum, valamint a Párbeszéd – Zöldek szervezett demonstrációt a Kossuth Lajos térre.

Közvetlen és közvetett következmények

Mikecz Dániel lapunk kérdésére kifejtette, tüntetésekkel több szinten lehet nyomást gyakorolni a döntéshozókra: helyi, önkormányzati, valamint kormányzati szinten egyaránt. Ennek az eredménye és a demonstrációkra adott reakció különböző mértékű, „de összességében 2010 óta is láthattunk olyan megmozdulásokat és témákat, amelyek eredményhez vezettek”.

A Semmit rólunk nélkülünk – Tüntetések, politikai aktivizmus az Orbán-rezsim idején című könyv szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszeresen példaként hivatkozott netadó elleni megmozdulások idején pontosan lehetett azonosítani a célt, a napirendre került jogszabályváltozás megakadályozását.

A politológus szerint a kegyelmi ügyet követő, a Hősök terén zajlott tömegtüntetésnek is volt következménye, „még ha nem is olyan könnyen beazonosítható, mint a netadós megmozdulások idején. Egy ekkora méretű demonstráció képet ad arról, hogy mekkora a felháborodás, és felszínen tartja az ügyet. A pedagógustüntetéseknek is ehhez hasonló, az ügyet felszínen tartó hatása van, és ha nem is teljesült minden követelés, a béremelést nem halogatta tovább a kormány”.

A Hősök tere receptje

Mikecz Dániel arra a kérdésünkre, hogy miért pont a Hősök terére szervezett influenszertüntetés lehetett az elmúlt időszak legnagyobb, kormánykritikus rendezvénye, úgy vélekedett, hogy „olyan témáról volt szó, amely mindenki számára érthető, és erős morális felháborodást váltott ki. Emellett olyan szervezők hirdették meg, akikkel könnyebb azonosulni, mint a pártpolitikai szereplőkkel. A morális felháborodás, a feszültség jellege azt is lehetővé teszi, hogy közvetlen érintettség hiányában is azonosulni tudjon a demonstráció témájával a választó”.

A több ellenzéki párt által a Kossuth térre szervezett demonstráción a Hősök terén tartott eseményhez képest látványosan kevesebb tüntető volt. A politológus ezzel kapcsolatban elmondta:

A vasárnapi tüntetés egy olyan értelmezési közegbe került, hogy sokan összehasonlították az influenszerek eseményével. Ez a jellegű összehasonlítás nem tesz jót a pártoknak, magyarázkodásra készteti őket a létszámot és a mozgósítási képességet illetően. Azt ugyanakkor látni kell, hogy Magyarországon alapvetően nem a pártok szoktak tüntetéseket szervezni – egyébként ez máshol sem annyira jellemző –, nekik sokkal intézményesítettebb hatásuk van a politikára. Ettől függetlenül az utcai aktivitás is egyre inkább megjelenik a pártok politikai eszköztárában.

Mikecz Dániel úgy látja, a vasárnapi párttüntetésen hiányzott egy olyan bejelentés, amely megmutathatta volna, hogy akár az influenszerekhez képest milyen más eszközökkel rendelkeznek a pártok, amikkel folytathatják az ügyet.

„Nem fogalmaztak meg olyan cselekvést, amely után azt gondolhatnák a választók, hogy rendben, kevesebben voltak a Kossuth téren, de látják a következő lépést. Hogy tudnak-e profitálni az elmúlt időszakból az ellenzéki pártok, az majd a kutatási eredményekből derül ki, de ahogy azt korábban, például a magas inflációs időszakban láthattuk, a kormánypártok táborának lemorzsolódása nem jelent magasabb támogatottságot az ellenzéki oldalon” – fogalmazott Mikecz Dániel, hozzátéve: más kérdés, hogy önkormányzati szinten milyen következményei lehetnek a kegyelmi ügynek, „a Fidesz ellen induló jelöltek helyi szinten megfogalmazhatnak olyan programot, amely segítheti a kiszolgáltatott helyzetben lévőket, ez pedig a botrány után vélhetően könnyebben vezethet erősebb választói támogatáshoz”.

(Borítókép: Tüntetők a Hősök terére szervezett influenszertüntetésen 2024. február 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)