Politológus: Orbán Viktor egy nemzetközi sztár lett, akit mutogatnak

A köztársasági elnökök ritkán mondanak le, még Magyarországon is, pedig hozzá vagyunk szokva, hogy különös dolgok zajlanak – kezdte Lakner Zoltán a Szabad Európa Elemző című podcastjében, ahol többek között a kegyelmi ügy részleteit vitatták meg a műsorvezetővel, és szóba került Orbán Viktor március 15-i nagygyűlése is, valamint az Orbán–Trump-találkozóról is értekeztek. 

A politológus leszögezte, hogy a botrány teljes szerkezetét ma sem ismerjük, mert az újságírók kezéből elfogytak az eszközök, nincsenek új információk, nem állnak rendelkezésre források, holott sok a kérdés. Lakner Zoltán szerint az ügy rávilágít arra, hogy létezik egy olyan hatalmi hálózat, amely „képes nemcsak pénzeket szisztematikusan kiszivattyúzni, hanem arra is, hogy utánanyúljon embereknek, kimentse őket, vagy éppen odalökje őket, ha erre szükség van”. 

A kegyelmi ügy véget ért

Lakner Zoltán szerint azonban a kegyelmi ügy véget ért, bár az a meglátása, hogy

van egy összekötő kapocs a régi és az új államfő között, mégpedig az, hogy nem mondanak igazat. 

Lakner Zoltán úgy látja, az egész „Magyar Péter-jelenség” is ebből a kegyelmi botrányból nőtt ki. A politológus rávilágított, hogy Novák Katalin akkor nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a kegyelmi döntést azért nem hozhatta nyilvánosságra, mert jogszabályi kötöttségek akadályozták abban. Lakner állítja, nem voltak ilyen jogszabályi kötöttségek. Sulyok Tamás pedig szerinte a családtörténetét illetően állított valótlanságot. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. 

Az ellenzék nem jól lovagolta meg a kegyelmi ügy keltette hullámokat

A szakértő azt is vizsgálta a beszélgetésben, hogy van-e közös kormányváltó és rendszerkimozdító stratégiája az ellenzéknek a kegyelmi ügy hatására, vagy kizárólag az egymás közötti rivalizálás a cél továbbra is.

Úgy véli, a botrány éppen alkalmas lett volna arra, hogy kimozduljon a politikájuk a rendes kerékvágásból, de ez nem történt meg.

„Az lesz, hogy egy nap kijön tíz darab sajtóközlemény, és egy kicsit mindegyik másról szól majd. És kerülik azt is, hogy együttműködjenek, hogy közösen lépjenek fel, mondjuk, egy elnökjelölt megnevezése kapcsán, aminek, én máig azt gondolom, lett volna szimbolikus jelentősége, ha az ellenzék tud mutatni valamit” – mondta, hozzátéve, hogy az ellenzék megtehette volna, hogy ellenjelöltet állít, de nem tette. A politológus szerint az ellenzéki pártok – bár országgyűlési határozatokhoz módosító javaslatokat adnak be – most azt állítják, hogy ez egy színjáték, így véleménye szerint következetlenek, hiszen akkor az egész parlamenti tevékenységük is az.

Pont abból maradnak ki, amivel valamilyen víziót tudnának mutatni arról, hogy hogyan képzelik el ezt az országot, kit látnának szívesen az élén

– fejtette ki.

A DK stratégiája „lekicsinylő”

Az ellenzékről szólva kijelentette, hogy a választópolgárok egy jelentős részének a kiábrándultsága reális politikai helyzetmegítélésből adódik, „hiszen azt látják, hogy van egy tucat párt, amelyek nem működnek együtt, egyenként biztosan nem tudnak érdemleges változást előidézni, következésképpen minek forduljanak feléjük”.

Ráadásul ahhoz hasonlóan, ahogyan tíz évvel ezelőtt „Felcsúti Maradonának” kiáltották ki Orbán Viktort, úgy a mostani plakátkampány is lekicsinylő. Ami rossz stratégia, hiszen, ha a Fidesz mégis újból győz, kellemetlen helyzetbe kerülnek, ha pedig ők nyernének, akkor is nagyobb lenne a dicsőség a lekicsinylés nélkül.

Azt sem tartja jó húzásnak, hogy annak ellenére, hogy a DK gondosan építi Dobrev Klárát mint az árnyékkormány vezetőjét, és vele egy kormányképes, nyugodt, tárgyalóképes politikus arculatát, ő mondott markáns beszédet az ellenzéki tüntetésen. 

Ki az a Magyar Péter?

Ki az a Magyar Péter, aki össze tud hívni egy nagygyűlést március 15-ére? – tette fel a kérdést a politológus Varga Judit volt férjéről, aki felbukkanása után pár héttel pártalapításba vág, és március 15-ére az Andrássy útra egy nagygyűlést hívott össze. Lakner Zoltán szerint Magyar Pétert a médiában láthatóan komoly lelkesedés övezi, és nagyon nagy nézettségeket produkál ott, ahol megszólal. 

Amiatt viszont nem irigyli, hogy a magyar állam hatóságai lendületbe jöttek, és legutóbb például az ügyészség is beidézte feljelentés elmulasztása miatt valamely korábbi ügyben. Ettől függetlenül az elemző úgy látja, hogy nem szabad lebecsülni valakit, aki kiáll a nyilvánosság elé „ilyen mondatokkal”. Ráadásul úgy véli, jogos igények merülnek fel Magyar Péter kijelentései nyomán a kiábrándult jobboldaliakban ideológiamentes pártok létrehozására. De, mint mondta, ezt már láttuk korábban Vona Gábortól, de a Márki-Zay-projekttel sok baj volt.

Ha Magyar Péter belép ebbe a térbe, akkor politikussá válik, és ez a legnagyobb kockázat minden ilyen szereplő számára, mert akkor elkezdenek megváltozni a vele kapcsolatos elvárások is

– mondta.

Orbán Viktor tömegversenye

Arról, hogy Orbán Viktor 2022. március 15-e óta nem mondott beszédet Budapesten az ünnep és a Békemenet „erődemonstrációja” alkalmával, most azonban újra a Nemzeti Múzeumnál hallhatjuk, elmondta: nincs kétsége afelől, „hogy spontán és nem spontán tömegek fognak feltűnni a múzeumkertnél”. Az elemző úgy látja, eddig sem azért nem tartott beszédeket, mert nem tudott volna Budapestre „tömeget összetrombitálni”, hiszen van bőven fideszes szavazó a fővárosban is, de vidékről is könnyű feljutni, mert ez nem a Szovjetunió. 

Valószínűleg egy tömegversenyt meg akar nyerni azon a napon Orbán Viktor

– véli Lakner Zoltán. 

Szóba került az is, hogy Orbán Viktor jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodik, és pénteken Donald Trump floridai birtokán tárgyal majd a régi-új elnökjelölttel. A politológus szerint Orbán Viktornak az a retorikája, hogy gyakorlatilag Trumpon múlik a világ sorsa, úgy tesz, mintha egy „jolly joker figura lenne, aki hogyha újra elnök lesz, akkor mindent azonnal megold”.

Az egyik a bevándorlásellenesség, a másik a liberális demokráciához való hozzáállás, a harmadik pedig az Oroszországhoz való viszony. Orbán Viktor és Trump is azt rebesgeti, hogy utóbbi visszatérése véget vetne a háborúnak. Szerinte, az érthető, hogy Orbán miért barátkozik a volt amerikai elnökkel, ugyanis jóval régebben még „udvariassági ötpercre sem fogadták” a magyar miniszterelnököt, most örül, hogy ez megváltozott. Arra pedig, hogy Trumpnak miért jó Orbán Viktor barátsága, azt felelte,

Orbán Viktor nemzetközi sztárja lett ennek a populista, radikális, szélsőjobboldali, magát konzervatívnak nevező politikai mozgalomnak, egy transzparense, akit mutogatnak. Ilyen értelemben Trump számára is hivatkozási pont Orbán

– fejtette ki.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump találkozója a korábbi amerikai elnök New Jersey állambeli bedminsteri birtokán 2022. augusztus 2-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)