Jelentősen megcsappant a felvételizők száma

Az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a 120 990-en adták be jelentkezésüket, ami 5459 fővel kevesebb, mint 2023-ban – derült ki az Oktatási Hivatal adataiból.

A Népszava emlékeztetett: 2010-2011-ben még 140 ezren akartak továbbtanulni az érettségit követően, majd folyamatos csökkenésnek indult az egyetemek, főiskolák iránti érdeklődés. A lap szerint ez az olyan intézkedések következménye, mint a  forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása.

A legkevesebb felvételiző 91 458 fővel a 2020-as évben volt, a 2011-es év óta először tavaly haladta meg a 120 ezret a jelentkezők száma. 

A minimumponthatárok, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét eltörlését követően indult emelkedésnek a pályázók száma.

A tavalyi évben újabb könnyítések jöttek: egyes vidéki egyetemekre rekord alacsony pontokkal is be lehetett kerülni. Ebben közrejátszik, hogy míg uniós szinten évről évre növekszik a diplomások aránya, addig Magyarországon a 25-34 éves korosztályban a 32 százalékos arány az EU harmadik legrosszabbja. 

Az Oktatási Hivatal kiemelte: idei változás, hogy a felsőoktatási intézmények alap- és osztatlan képzéseknél maguk határozhatják meg, hogy milyen eredményekért adnak plusz pontokat. 

Mint megírtuk, vannak olyan egyetemek, amelyeken azért adnak többletpontot, ha valamelyik családtag az egyetemen végzett:  a Dunaújvárosi Egyetemen ezért a 100 pontból 15 pontot jóváírnak,  a Tokaj Hegyalja Egyetemen ezért 10 pont jár. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jelentkezőknek azért jár többletpont, ha az érettségi előkészítőt legalább 60 százalékos eredménnyel az intézményben végzik, ami 60 plusz pontot jelent. 

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár tájékoztatása szerint idén is a gazdaságtudományi képzések bizonyultak a legnépszerűbbnek, majd a pedagógusképzések kerültek a második helyre 17 833 pályázóval, míg tavaly 18 673-an voltak. 

A területen a legtöbben gyógypedagógia szakon (4694-en) akartak továbbtanulni 2023-ban, és óvodapedagógusnak (4667-en). Az ötéves osztatlan tanári képzésekre már kevesebben 3357-en jelentkeztek, más tanári szakokra 3069-en, tanító szakokra 2523-an. 

Hankó Balázs a HírtTV-n úgy nyilatkozott, hogy idén 8,6 ezren jelentkeztek tanárnak vagy tanítónak, ami majdnem duplája a 2022-es adatoknak, de a tavalyi 5,8 ezres létszámot is jelentősen felülmúlja. A pedagógus szakszervezetek már akkor kijelentették, amellett, hogy a felvettek száma ennél alacsonyabb a tanulmányok alatt a lemorzsolódás is nagy, valamint a pályaelhagyás is jelentős, ezért a jelentkezők számát nem tartják megnyugtatónak. 

Az Oktatási Hivatal adatai is ezt támasztják alá, ugyanis a 2018-as évben a mostanihoz hasonlóan 17 800-an jelentkeztek pedagógusképzésre, de a diplomaszerzést követően a 2023/2024-es tanévben csak 2231 pályakezdő volt a köznevelésben. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!