Miért évülnek el a bűncselekmények?

Mint arról az Index is beszámolt, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője május 22-én köztörvényes bűnözőnek nevezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt egy földvásárlással kapcsolatos ügyben. A politikus az ügy dokumentumait átadta az ügyészségnek. Sulyok Tamás közben jelezte, törvénybe ütköző szerződés megkötésében sosem vett részt, és megteszi a szükséges jogi lépéseket. Az ügyről megkérdezett jogászok egybehangzóan úgy nyilatkoztak, miután a történtek óta két évtized telt el, az állítólagos bűncselekmény elévülése miatt a törvény értelmében az ügyészségnek el kell utasítania a feljelentést.

Mi az elévülés, és minek?

Az elévülés egy büntethetőséget megszüntető ok, ami azt jelenti, hogy – néhány kivételtől eltekintve – bizonyos idő eltelte után, ha nem történik semmi, az elkövetett bűncselekményért nem lehet büntetést kiszabni. A hatályos büntető törvénykönyv az elévülést a büntethetőséget megszüntető okok között szabályozza, méghozzá az elkövető halála, a kegyelem, a tevékeny megbánás és a törvény különös részében meghatározott egyéb okok mellett.

Az elévülés szempontjából a bűncselekményeket két nagyobb csoportra lehet osztani:

1. egyes cselekmények meghatározott idő elteltével elévülnek, míg
2. más bűntetteknél az elkövető élete végéig felelősségre vonható marad.

Az elévülés legfőbb indoka az idő múlása. Horváth Eszter egyik tanulmányában erről így ír: „A büntethetőség elévülésének törvényi szabályozása annak a jogalkotói szándéknak a kifejeződése, hogy az állam az egyes, a büntető törvénykönyv különös részében meghatározott bűncselekmények tekintetében lemond-e, és ha igen, mennyi idő elteltével és milyen feltételek mellett a büntetőjogi igénye érvényesítéséről. Bár a bűnüldöző és igazságügyi szerveknek a legális keretek között mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a bűncselekményeket elévülési időn belül felderítsék és az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják, mégis vannak és mindig is lesznek olyan ügyek, amelyekben hatósági késedelem, emberi mulasztás vagy önmagában az idő múlása miatt az elkövető felderítésére, illetve megbüntetésére az elévülési időn belül már nem kerül sor.”

A viszonylag csekélyebb súlyú bűncselekményeknél az elkövetővel szemben hosszú idő elteltével büntetés kiszabása igazságtalannak és méltánytalannak tűnik.

További indok az elévülés mellett, hogy az elkövetéstől számított hosszabb időtartam elteltével a bizonyítási eljárás lefolytatása, a tényállás felderítése akadályokba, illetve nehézségekbe ütközik, amely sok esetben bizonyítottság hiányában az eljárás megszüntetéséhez, illetve a vádlott felmentéséhez vezetne.

Egyre szigorúbb a szabályozás

A második és a harmadik Orbán-kormány több lépcsőben is jelentősen szigorított az elévülés szabályozásán:

1. Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvényben megszüntették az elévülését azoknak a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos bűntetteknek, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
2. A 2013. július 1-jén hatályba lépett új büntető törvénykönyv szigorított az elévülés általános szabályain: minimum öt év lett az elévülési idő, ami a régi, 1978-as Btk. szerint csak három év volt. Az öt éven túli büntetéssel fenyegetett bűntetteknél a büntethetőség elévülése a büntetési tétel felső határához igazodik, ami azt jelenti, hogy egy kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűneset elévülési ideje nyolc év, egy öttől tíz évig terjedőé pedig tíz.
3. Ugyancsak az új Btk. alapján már nem évül el az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége, jóllehet a régi Btk. ezeknek a bűntetteknek az elévülési idejét egységesen húsz évben állapította meg.
4. 2014. december 21-e óta hatályos az a szabály, amely alapján nem évülnek el azok az ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, amelyeket tizennyolc év alatti személy sérelmére követnek el.

Életfogytig üldözhető bűntettek

Az imént említett kommunista bűncselekmények és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények mellett nem évülnek el az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények sem.

Az emberiesség elleni bűncselekménynek minősül például a népirtás, a rabszolgaságba szorítás, az apartheid, a deportálás és a faji, vallási üldözés is.

A háborús bűncselekmények közé olyan cselekedetek tartoznak, mint a civilek és sebesültek célzott támadása, kínzás, szexuális erőszak, etnikai tisztogatás és más, a háborús körülmények között elkövetett súlyos jogsértések.

Ez azt jelenti, hogy az elévülést félbeszakítják bizonyos eljárási cselekmények. A félbeszakítás napján az elévülés ismét elkezdődik. Továbbá nem számít bele az elévülési időbe a felfüggesztés, próbaidő, próbára bocsátás tartalma, továbbá az sem, amikor valakinek mentelmi joga áll fenn, és emiatt az eljárás nem indítható meg. Bizonyos bűncselekményeknél pedig nem kezdődik el az elévülési idő, amíg a sértett be nem tölti a huszonegyedik életévét.

Nem csak a büntetőjogban van

A szabálysértési törvény alapján a szabálysértések az elkövetéstől számított hat hónapon belül elévülnek.

A polgári jogban is van elévülés. Az egyik alapvető szabály szerint a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése során mind a jogosultnak, mind a kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogyan az tőle elvárható.

Az idő múlása – hasonlóan a büntetőeljáráshoz – a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, megnehezítve a valóságnak megfelelő igényérvényesítést. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)