A magyar politika régóta próbálja listázni a vélt ellenfeleit

listázás
2024.06.11. 19:26
Az elmúlt években is előfordult, hogy egy-egy politikai szereplő listákat állított össze: a Schmidt Mária által vezetett XXI. Század Intézet kiadványban listázta a média szuverenitására nézve veszélyes médiumokat, Gyöngyösi Márton tíz éve az Országgyűlésben dolgozó zsidó származású politikusokat akarta összeírni, tegnap pedig Magyar Péter hozta nyilvánosságra az őt meghívó atv-s munkatársak vallási hovatartozását.

Hétfő este nagy balhé lett abból, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke kivonult az ATV Egyenes beszéd című műsorából, miután a műsorvezető, Rónai Egon szembesítette azzal, hogy valótlan állításokat tett a csatornáról. A kivonulást követően Magyar Péter a Facebookon az ATV több munkavállalójának felekezeti hovatartozására vonatkozó adatokat publikált. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója a Media1-nek az eset után arról beszélt, hogy munkatársaikat megilleti a személyes adatok védelméhez fűződő jog, a televízió egyes munkatársainak felekezeti hovatartozásának nyilvánosságra hozatalát a büntetőtörvénykönyv is szankcionálja. Szerinte rossz történelmi időket idéz Magyar Péter listája. 

Magyar Péter erre válaszul azt írta, hogy

senkit nem neveztem meg. Viszont akár meg is tehettem volna, mert minden érintett büszkén vállalta a nagy nyilvánosság előtt, hogy a Hit Gyülekezete nevű »egyházhoz« tartozik. 

Az ügyben megszólalt Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke is, aki a Media1-nek arról beszélt, hogy amit Magyar Péter tett, az szerinte törvénytelenség. Nyilatkozata azért is meglepő, mert az egyik helyettese, Vicsek Ferenc egy olyan posztot tett közzé, amelyben azt írta, hogy 

ha a főszerkesztőnek baja van az éppen legerősebb ellenzéki párt vezetőjének korábbi nyilatkozatával, akkor azt biztos, hogy adáson kívül kell megbeszélnie a politikussal. A tv-t nem használhatja erre. Lépre csalni a politikust, lekutyakomédiázni a nyilatkozatát, és a cég sértettségét a választási siker kapcsán aktuális kérdések elé helyezni, lemondani a kérdezés lehetőségéről, az önmagában az újságírói pozíció feladása. Nem egyenes beszéd…

Hont András publicista álláspontja szerint, amit Magyar Péter csinált, az listázás: 

Amint látom, az új Megváltó aktuális szórakozása, hogy felekezeti alapon listázza az ATV munkatársait. Szerintem ne álljon meg itt, hanem az ilyenkor szokásos ritmusnak megfelelően a faji regisztrálással folytassa. Velem ne kelljen fáradnia, segítek neki: én zsidó vagyok.

– írta a közösségi oldalán.

A listázásnak múltja van idehaza

1992. augusztus 20-án jelent meg Csurka István Néhány gondolat a rendszerváltozás első két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című tanulmánya. A Magyar Fórumban megjelent dolgozat szerint túl sok a zsidó származású személy a magyar közéletben, az előző rendszer emberei megakadályozták a valódi rendszerváltást, és az MDF vezetése is felelős a hatalmukat átmentő kommunisták térnyerésében. A Magyar Fórumban a szerinte zsidó írók neve dőlt betűvel volt szedve. 

2012-ben pedig Gyöngyösi Márton, az azóta néppárti fordulatot vett Jobbik országgyűlési képviselője az alábbi – náci időkre emlékeztető – beszédet mondta az Országgyűlés plenáris ülésén:

Itt lenne az ideje annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak

– hangsúlyozta Gyöngyösi Márton, aki azóta is a magyar ellenzék egyik ismert politikusa, jelenleg a Jobbik elnöke.

2013 elején nagy port kavart, amikor azonnali vizsgálat indult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) az esetleges hallgatói listák ügyében. Az egyetem hallgatói önkormányzata (HÖK) ugyanis éveken át összeírást készített az elsőéves hallgatókról világnézetük és pártszimpátiájuk alapján. 

A Figyelő 2018-ban tett közzé egy listát, amely „Soros magyarországi zsoldosainak“ nevét tartalmazta. 

A LISTÁN OLYAN EMBEREK IS SZEREPELTEK, AKIK ÉVEKKEL A LISTA NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁT MEGELŐZŐEN MEGHALTAK. 

Azóta az ügyben bírósági ítélet született, amely kimondta, hogy a felperesek jó hírnevét sérti az a tényállítás, amely őket Soros György bármilyen akaratának végrehajtójaként, különösen a negatív jelentéstartalmú „zsoldosként” állították be. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közéleti vitában Soros György az ország ellenségeként jelenik meg, így az, hogy a felpereseket az ő személyével összefüggésbe hozták, ráadásul valótlan tényállításokon keresztül, mindenképpen jogsértő. Nem fogadta el a bíróság a Figyelő védekezését, amely szerint a cikk a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik.

2023 márciusában Veszélyben a médiaszuverenitás – címmel jelent meg a XXI. Század Intézet Trend címmel elindított kiadványának első száma, amely a külföldről finanszírozott médiával foglalkozik. A kiadvány egyik alcíme rámutat, hogy kik a külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai. A lapban felsorolták azokat a médiumokat, amelyeket veszélyesnek tartanak a magyarországi média szuverenitására, és jelezték, hogy ezek összesített éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban külföldről finanszírozottak.

(Borítókép: Németh Emília / Index)