Romló tendenciát mutat a magyar tinik egészségmagatartása

Az Egészségügyi Világszervezet által dedikált nemzetközi Health Behaviour of School Aged Children (HBSC) kutatáshoz Magyarország 1986-ban csatlakozott, azóta hazánkban is négyévente mérik fel az 5., 7., 9. és 11. osztályos gyerekek egészségmagatartását. Az alkalmanként hatezer tanuló életmódját vizsgáló kutatás reprezentatív, így a projektben részt vevő csaknem 50 ország eredményeivel is összevethető. 

Mint a kutatócsoport megjegyzi, a serdülőkorban kialakult viselkedésmódok felnőttkorban is folytatódhatnak, és olyan dolgokat befolyásolhatnak, mint például a mentális egészség, az egészségügyi panaszok kialakulása, a dohányzás, a táplálkozás, a fizikai aktivitás szintje és az alkoholfogyasztás.

Egészségükre megy a kütyühasználat

Az étkezési szokásokkal kapcsolatban friss felmérésük arra világított rá, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. A napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás a fiataloknak kevesebb mint harmadára jellemző. Bár egyre kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, a túlsúlyosak száma folyamatosan nő.

A diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal), ugyanakkor hétköznapokon keveset, átlagosan 7,5 órát alszanak. Elmondható az is, hogy az átlagos alvásidő jelentősen csökkent az elmúlt 8 évben.

A szerhasználók aránya nő

Az egészséget veszélyeztető magatartási formák közül a dohányzási és alkoholfogyasztási arányok a korábbi tendenciákkal ellentétben ismét növekedést jeleznek az elmúlt négy évben. Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek életükben. Az elektromos cigarettát kipróbálók aránya meghaladja az egyharmadot.

A tiltott szerek használatának arányai stagnálnak. A leggyakoribb a marihuánafogyasztás: a középiskolás diákoknak mintegy 17 százaléka próbálta már ki életében, a többi szer prevelanciája 5 százalék alatti. Problémás közösségimédia-használónak a tanulók 13 százaléka, problémás videójáték-használónak 18 százaléka bizonyult. A kutatásból az is kiderült, hogy a középiskolás diákok 45 százalékának volt már szexuális kapcsolata nagyrészt 15-16 éves kortól, de negyedük már 14 évesen vagy azelőtt megkezdte a nemi életet. 

Szoronganak az iskolában

Az egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent, és még soha nem volt olyan alacsony, mint 2022-ben (19 százalék). Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet (például fejfájást vagy fáradtságot) is tapasztal, ez főleg az idősebb serdülő lányokat érinti. A tanulók háromnegyede szereti iskoláját, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya jelentősen nőtt, mintegy 12 százalékra, míg ez 2014-ig stabilan csak 6 százalék volt.

A kortárskapcsolatokat illetően az iskolai bántalmazás kérdésére is kitértek, minden tizedik tanuló felelt úgy, hogy volt része ebben, online zaklatást pedig minden ötödik tapasztalt már. A jelentésben rámutatnak: a rendszeres bántalmazást elszenvedők aránya 2002 óta folyamatosan emelkedik, de az életkor előrehaladásával csökkenő tendenciát mutat. 

A nemzetközi jelentésből is az derül ki, hogy az európai országok harmadában a 2014-es évhez képest növekszik azoknak a tinédzserek aránya, akik számára nyomasztó az iskola, és egyre kevesebben szeretik ezt a közeget. Főleg az idősebbek érzik kevésbé támogatónak az osztályközösséget, túlterheltségről számolnak be. 

Több ponton rosszabbul állunk

Nemzetközi viszonylatban a magyar fiatalok a táplálkozási szokások és a túlsúlyosság, a dohányzás és alkoholfogyasztás, az online bántalmazás, a saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek gyakorisága tekintetében kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál, más tekintetben átlag körüliek, például fizikai aktivitásban vagy a marihuána-használatban. Társas kapcsolataik értékelésében – családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszony – a nemzetközi átlagnál inkább kedvezőbben nyilatkoztak a felmérésben.