Átlátszó: A kerületi Fidesz-irodák gyűjthették a nyilatkozatokat Vitézy Dávid fellebbezéséhez

Talán senki sem gondolta volna, hogy 2024-ben Budapest történetének leghosszabb főpolgármester-választási kálváriájára kerül sor, és hetekig bizonytalan lesz az új városvezető kiléte. Bár a június 9-ei főpolgármester-választást a szavazatszámlálás alapján Karácsony Gergely nyerte 324 szavazattal, a választások levezénylését követően egyes szavazatszámlálók arról számoltak be, hogy a számlálás közben nem ment minden zökkenőmentesen.

A félreértést az adta, hogy a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra a választás hetén visszalépett a megmérettetéstől, így neve szerepelt a már kinyomtatott szavazólapokon. Ugyan a Fidesz jelöltjét kihúzták, többen mégis X-et helyeztek el a neve mellett, így állítólag több kettős szavazat is érkezett. Ez okozott bizonytalanságot egyes szavazókörökben, mivel nem voltak biztosak abban, hogy ezeknek a szavazatoknak mi a helyes megítélése. A jogszabály azonban egyértelműen fogalmaz, hogy ilyen esetben érvényes a szavazólap.

A választások után azonban az Átlátszó arról számolt be, hogy a birtokukba került fellebezés szerint gyakran egy formanyomtatvány kitöltésével, többnyire szó szerint megegyező szöveggel nyilatkozott úgy több mint kétszáz szavazatszámláló bizottsági tag a fővárosban, hogy a szavazókörükben érvénytelennek nyilvánították a Vitézy Dávidra és a szavazólapokról kihúzott Szentkirályi Alexandrára leadott kettős szavazatokat.

A lap szerint a Fővárosi Választási Bizottságnak benyújtott fellebbezés mellékletében szereplő nyilatkozatokról néhol még a tanúk is lemaradtak. A nyilatkozatok másik szépséghibája, hogy nem derül ki mindegyikről, melyik párt delegáltja volt a nyilatkozattévő, ám ha mégis, ott a Fideszt nevezik meg. Mint írják, a gyanús körülmények ellenére a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mégis mindenféle ellenőrzés nélkül elfogadta ezeket a bejelentéseket, és ezekre alapozta az újraszámolásról szóló döntését.

A nyilatkozatok fele valótlan volt?

Az érvénytelen szavazatok újraszámolására június 14-én került sor. A lap szerint bár valóban találtak olyan szavazatokat, melyeket tévesen érvénytelennek ítéltek, az a választás eredményén nem változtatott. Az újraszámlálás azonban rávilágított egy fontos tényre, mégpedig, hogy a Vitézy Dávid által leadott 226 nyilatkozatnak több mint fele valótlan volt.

Az Átlátszó arról ír, hogy „legalább 47 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították a szavazatszámlálók, hogy azokat a szavazólapokat, ahol Vitézy és Szentkirályi neve mellett is volt X, az adott szavazókörben érvénytelennek minősítették – ám az újraszámláláson kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen ilyen típusú tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt”.

Emellett legalább 67 olyan nyilatkozat volt, melyben azt állították, hogy azokat a szavazólapokat, ahol bármely jelölt és Szentkirályi neve mellett is volt X, érvénytelennek minősítették – ám az újraszámláláson szintén kiderült, hogy az adott szavazókörben egyetlen tévesen érvénytelennek minősített szavazat sem volt

– írják, hozzátéve, hogy ezekről a szavazatszámlálóknak tudniuk kellett, amikor aláírták a nyilatkozatokat, hiszen pár nappal azelőtt ők maguk voltak jelen az egyes szavazókörökben.

A Fidesz íratta alá a nyilatkozatokat?

A lap szúrópróbaszerűen választott ki néhány szavazatszámláló biztost azok közül, akik nyilatkozatot adtak Vitézy Dávid fellebbezéséhez, és a nyilatkozat aláírásának körülményeiről érdeklődtek.

„A 226 nyilatkozatból 55 esetben volt megjelölve a nyilatkozattévő, hogy a Fidesz párdelegáltjaként vett részt a szavazatszámláló bizottság munkájában (közülük 33 nyilatkozata bizonyult valótlannak), a többi 171 nyilatkozaton viszont nem tüntettek fel pártkötődést” – írja a lap.

Az Átlátszó olyan számlálóbiztosokat választott ki és hívott fel, akik a nyilatkozatukban nem jelölték meg, hogy pártdelegáltak voltak a szavazatszámláláson, és akiknek a szavazókörében az újraszámláláson nem találtak hibásan érvénytelenített szavazólapokat a főpolgármester-választáson, így „büntetőjogi felelősségük tudatában” valótlanul nyilatkoztak a kérdésről.

Közülük csak néhányan ismerték el, hogy a Fidesz delegálta őket, a többség csupán annyit árult el, hogy pártdelegáltként voltak jelen a szavazókörben. Amikor a lap a nyilatkozat aláírásának körülményeiről érdeklődött, szinte valamennyien utalást tettek a Fidesz szerepére. Kiderült, hogy a kormánypárttól keresték meg a számlálóbiztosokat és íratták alá velük a sablonszöveget, vagy egyenesen be kellett menniük a kerületi Fidesz-irodába, és ott írták alá a nyilatkozatokat, amelyeket aztán Vitézy Dávid a fellebbezéséhez használt fel.

A választás másnapján megkeresett a választókörzetemből egy fideszes politikus (…) Kimentem, és egy A4-es papírt adott oda, hogy írjam alá, és erősítsük meg, hogy találtunk tizenvalahány szavazólapot, ami nem volt érvényes. Megmondom őszintén, hogy van az a helyzet, hogy a halálos ítéletet is aláírná az ember, nem olvastam el, de valóban aláírtam

– mondta az egyik szavazatszámláló, aki elismerte, hogy a Fidesz delegáltja volt.

Négy másik szavazatszámlálót is idéztek, akik ugyancsak hasonló történetet meséltek el az Átlátszó munkatársainak. Ugyanakkor az általuk megkeresettek között akadt olyan számlálóbiztos is, aki azt mondta, hogy nem írt alá semmilyen nyilatkozatot. Ellenzéki párt által delegált nyilatkozattévővel nem sikerült beszélniük.

Az újraszámlálás utólagos hibáknak ad lehetőséget?

A Nemzeti Választási Bizottság egyik tagja azt mondta nekik, hogy amennyiben tényleg a kerületi Fidesz-irodák gyűjtötték ezeket a nagy arányban valótlannak bizonyult nyilatkozatokat, akkor „valótlan tartalmú nyilatkozat írásba foglalására bujt fel szavazatszámlálókat a kormánypárt, akik ezt meg is teszik”.

Szerinte „az újraszámlálás kinyitja a lehetőségét olyan utólagos hibáknak, amelyek az egész választás megismétlésére adhatnak okot, főleg ha a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe betagozódó szervek így akarják. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után az eredmény érdemben nem változik, de az Alkotmánybíróság még a jogerős eredményt is érvényteleníti, aminek hatására a Kúria nettó jogellenesen a Nemzeti Választási Bizottságot kijelöli maga helyett, hogy valamennyi szavazatot számoljanak újra, megintcsak lehetőséget adva arra, hogy olyan utólagos hibák csússzanak be, amik a voksolás megismétlésére adhatnak okot”.

 A Fidesznek mint felbujtónak az erkölcsi felelőssége a legnagyobb, őket követik az ebben részt vevő szavazatszámlálók, és ha a folyamat kapcsán őt magát nem tévesztették meg, akkor a nagy részben hamis nyilatkozatokat az újraszámolás kicsikarásához felhasználó Vitézy Dávid

– fogalmazott az NVB neve elhallgatását kérő tagja.

Vitézy is reagált, Karácsony-pártisággal vádolja az Átlátszót

Nem sokkal a megjelenése után Vitézy Dávid hosszú Facebook-posztban reagált a leírtakra. „Az Átlátszó impresszumában máig szerepel Tordai Csaba, a lap volt résztulajdonosa, aki 2019 óta mindmáig Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója. Tordai Csaba a főpolgármester-választás jogorvoslati folyamatának érintettje, ő volt Karácsony Gergely jogi képviselője a teljes választási jogorvoslat során…” – hívta fel a figyelmet a volt főpolgármester-jelölt.

Vitézy Dávid szerint amikor ez a probléma felmerült, akkor sorban kerestek meg szavazóköri delegáltakat, de sokan maguktól is jelentkeztek. Elmondása szerint a számlálóbiztosok arra emlékeztek, hogy voltak viták a téma tisztázatlansága miatt, de arra már nem mindenki emlékezett pontosan, hogy végül milyen döntés született ezekről a szavazatokról. Felhívta a figyelmet, hogy ez elegendő a jogorvoslathoz.

A szűk határidőre tekintettel nyilatkozatmintákat küldtünk ki azoknak, akik segítséget kértek egy jogi szakszöveg megírásában, amit természetesen tetszésük szerint módosíthattak. Ezt sokan meg is tették. Sokan saját dokumentumokat használtak. Mindenki saját belátása és döntése szerinti tartalommal nyilatkozott

– fogalmazott.

Szerinte az érvénytelen szavazatok újraszámlálása bizonyította, hogy a hibás szavazatszámlálás valószínűsítése alapos volt, az összes érvénytelen szavazat 2,3 százaléka, azaz minden ötvenedik volt tévesen érvénytelenné nyilvánítva, miközben valójában érvényesek voltak.

Elmondása szerint a valódi problémát a jelenlegi rendszerben az jelenti, hogy ennyire szoros eredménynél nem automatikus az újraszámolás, hanem ilyen alátámasztásra, nyilatkozatok begyűjtésére van szükség. „Ezt utólag is alátámasztja az, hogy mind az érvénytelen, mind az érvényes szavazatok újraszámolásánál a két főpolgármester-jelölt közötti szavazatkülönbség sokszorosát kitevő szavazat minősítése változott meg, összesen mintegy 2000 szavazat minősítését módosították az újraszámlálások, miközben a különbség 41 és 324 között mozgott, végül 293 lett” – állapította meg.

(Borítókép: Vitézy Dávid 2024. június 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)