Befejeződött Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő kétórás tájékoztatója.
Uniós jogot sértett az Európai Tanács jogi szolgálata szerint Orbán Viktor békemissziója soros elnökként. A Financial Times felvetését, amely állítólag egy zárt ajtók mögötti tanácskozáson hangzott el, Bóka János határozottan cáfolta.
A magyar vonatok is jelentős késéseket hoznak össze, nem csak a légitársaságok. Rájuk is lesz kiszabva fogyasztóvédelmi bírság? Gulyás Gergely szerint a MÁV-nak is pontosabban kellene működnie, de a jelenlegi hőségben előfordulnak vis maior esetek. Ráadásul a MÁV-nál nem szervezés miatt adódnak a jelentős késések. Egyébként most is van visszafizetés a vasúttársaságnál a késések miatt.
Hogyan érinti a hőség a gazdaságot, mezőgazdaságot, építőipart? A mezőgazdaságot igen rosszul érinti a hőség. Az öntözési rendszereket még kell fejleszteni.
Az Index kérdésére, hogy hány százalékát adja a Lukoil beszállítása a Molnál felhasznált összmennyiségnek, Gulyás Gergely nem tudta pontosan megmondani, hogy ez mekkora, talán 50 százalékosra tette. Mindez azért volt fontos, mert felmerült, hogy esetleg más keretszerződésekből pótolhatná a Mol a kieső részt. Gulyás szerint ugyanakkor nem mindegy, hogy azokhoz milyen áron jutna hozzá a társaság. A szót ezután átvette az európai ügyekért felelős miniszter.
Bóka János hozzátette, Ukrajnának nemzetközi kötelezettsége, hogy átengedje a most leállított kőolajszállítmányokat az országán. Magyarországnak nem a kőolaj pótlásán kellene törnie a fejét, hanem rámutatnia arra, hogy Kijev megszegi nemzetközi vállalásait, és ezzel hoz kínos helyzetbe több uniós államot.
Egyelőre a békemisszió első szakasza lezárult, a miniszterelnök mindenkivel találkozott, aki érdemben hozzá tudna tenni ahhoz, hogy béke legyen Ukrajnában. Az Egyesült Államok, Kína, Ukrajna és Oroszország vezetőivel találkozott.
Gulyás Gergely szerint a kínai hitel nem tekinthető „gigahitelnek”. Ha kedvező kamatok mellett lehet felvenni beruházási hitelt, akkor később is vesznek majd fel.
A magyar egészségügy helyzetével kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott, hogy a meleg miatt elmaradt műtétek aránya alig egy százalék volt. Vannak olyan kórházak, ahol meghibásodtak a klímák, ezek speciális szerkezetek, nem egyszerű javítani, kicserélni őket. A 38-40 fokra pedig a magyar hálózat sincs felkészülve, sok klíma egyszerűen nem tud 12 foknál lejjebb hűteni, azaz 40 foknál is még 28 fokot tud csak beállítani. Akut műtét egyébként nem maradt el.
A műtők és kórtermek klimatizálásában egyébként jól áll Magyarország, a magyar kórházak. Gulyás több mediterrán országot hozott fel példaként, amik számokban sokkal rosszabbul állnak hazánknál.
A magyar kormány álláspontja nem változott, továbbra is elítélik az orosz agressziót Ukrajnában. Ugyanakkor ha csak ezt hangoztatnák, akkor nem valószínű, hogy béke lenne. Gulyás Gergely szerint nem reális egyébként, hogy Oroszország kivonuljon a megszállt területekről, ha csak ezt követelnék, akkor sosem lenne béke. Előbb fegyverszünetre van szükség, majd tárgyalásokra. Béke csak így lesz.
Az RTL kérdésére, hogy az üzemanyagárakban megjelenik-e a Lukoil-ügy, Gulyás elmondta, szeptemberig vannak források, utána pedig alternatív források után kell nézni, ha nem rendeződne addig a helyzet. Akkor lehet várni, hogy megjelenik az árakban. Addig viszont meg kell oldani, többek között az Európai Bizottság segítségével. Magyarország egyébként képes lenne más országoktól energiát beszerezni, hiszen Szlovénia kivételével minden szomszéd felé van csővezeték.
A kínai hitel jobb, mint az uniós hitel, igaz, nem kamat szempontjából, hanem a felhasználhatóság alapján. Gulyás szerint ugyanis az uniós hitelt erősen megkötik, mire költheti el az állam. Kína ilyet nem tett, így érdemes volt felvenni.
A születések száma a családtámogatási intézkedések ellenére mélyponton van Magyarországon. Vitályos Eszter szerint azonban az eddigi támogatási rendszer nélkül egy Győr városnyi gyermek hiányozna Magyarországon. A születésszám-csökkenés annak is köszönhető, hogy egyre kevesebb a szülőképes nő, és a termékenységi ráta is alacsony.
Éppen ezért bővíteni kell a családtámogatási rendszert.
Ez pedig még ebben a ciklusban is megtörténhet, akár látványos intézkedésekkel is.
Felvetésre, hogy túlzottdeficit-eljárás indul Magyarország ellen, és emiatt októberben egy hiánycsökkentési tervet kell benyújtanunk Brüsszelnek, akkor hogyan tudjuk az amerikai elnökválasztás novemberi dátumához igazítani a magyar költségvetés elfogadását, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az amerikai elnökválasztás olyan mértékben befolyásolja a magyar költségvetést, hogy azt csak novemberben tudják beadni és decemberben elfogadni, de remélhetőleg ez egyszeri gyakorlat lesz.
Gulyás szerint tudják a hiánycélt, ennek leszorítása tervben van, és ha ez sikerül, akkor a túlzottdeficit-eljárásnak semmilyen konkrét hátránya nem lesz Magyarországra nézve.
Bóka János elmondta, hogy az Európai Bizottság elnökétől már megérkezett Budapestre a biztosi felkérés, amelynek határideje augusztus vége. A biztos személyére kellő időben a kormányfő, Orbán Viktor fog javaslatot tenni.
Ukrajna azért zsarolja Magyarországot, hogy Budapest hagyjon fel a békepárti politikájával. Erre jött a kérdés: a budapesti kormány tehát nem tesz meg mindent, hogy a háború befejeződjön?
A Lukoil kiesését kitől vásárolt kőolajjal pótoltuk? – hangzott a kérdés. Gulyás Gergely szerint ezt a kiesést most más, hosszú távú szerződésekből tudjuk pótolni, ha erre szükség lesz. Jelenleg ez még nem érződik semmiféle ellátászavarban.
Elvennék a soros elnökség státuszát Magyarországtól. Ez Orbán Viktor moszkvai látogatására lenne válasz külföldi sajtóhírek szerint. Gulyás Gergely szerint ennek a feltételezésnek semmi köze nincs a valósághoz.
Az augusztus végi informális találkozót Magyarország helyett Brüsszelben rendezik meg, ezt Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője javasolta a békemisszió miatt. Bóka János szerint az lenne a legmegfelelőbb válasz erre, ha Szijjártó Péter külügyminiszter „elküldene egy homokozólapátot a főképviselőnek”. 13 tagállam ragaszkodik egyébként a magyarországi helyszínhez, öt ellenzi, nyolc pedig nem alkotott véleményt. Magyarországot nem kérdezték meg az ügyben, ezzel egyértelmű többség lenne.
Egy ukrán lap szerint a Lukoil után a többi orosz olajszállító engedélyét is megvonhatja Kijev – vetette fel egy újságíró –, és ennek nyomán mit tenne a kormány? – hangzott a kérdés. Gulyás Gergely megismételte, hogy Magyarország felkészült mindenféle energiaellátási anomáliára.
Az amerikai nagykövetség közösségimédia-kampányát – amely a még mindig meglévő orosz olajfüggőségre hívta fel a figyelmet – érdemben nem kommentálta a miniszter, mert ez szerinte a mindenről véleményt mondó kormányzó amerikai Demokrata Párt véleménye csak.
Az uniós források lehívásával jól állunk – erősítette meg Gulyás Gergely. Ebből a szempontból kiegyensúlyozott pénzügyi politikának nevezhető, ha máshol, máshonnan is próbál hitelhez jutni. Összességében a kínai hitel és az uniós források esetleges elapadása között nincs összefüggés.
Hogyan lehet elkerülni a 2015-öshöz hasonló migrációs jeleneteket? Gulyás szerint a helyzet az, hogy két miniszternek is mandátumot adott a kormány, hogy az Európai Bizottsággal tárgyaljanak, és legyen egy olyan megállapodás, amely mindkét félnek elfogadható. A bírósági döntés erre szűk mezsgyét hagyott. A miniszter kiemelte: a magyar állampolgárokat a kormány megvédi a migránsoktól, de a németeket és az osztrákokat már nem biztos, hogy meg tudják, de senkire senkit nem szeretnének ráengedni.
Nincs összefüggés az uniós bírság és az augusztustól életbe lépő NAV- és rendőrségi bírságok megemelése között. Gulyás szerint ez utóbbira azért volt szükség, hogy kevesebb áldozat legyen az utakon. Ugyanakkor van olyan adónem, amelynek mértéke kevesebb lenne, ha nem lenne az uniós bírság. Ezt elsősorban külföldiek fizetik be az államkasszába.
Bóka János emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottságnak alapvető feladata együttműködni a tagállamokkal. A bizottság hozzáállása nem befolyásolja a soros elnökség munkáját és sikerességét. A soros elnökség dönti el, hogy milyen rendezvényeket kezdeményez, milyen témákban, és az eddigi rendezvények sikeressége ezt bőven alátámasztja. Tehát nem igaz az, hogy ezek sikertelenek lesznek, ha nem képviselik ezen magas szinten magukat a tagállamokat.
Gulyás Gergely szerint Orbán Viktor kormányfő saját kezdeményezésére tehet és tett lépéseket a háború befejezésére, de ezt nem a soros elnök személyeként tette meg, és a kettőt nem szabad összekeverni.
Azokkal az országokkal vettük fel a kapcsolatot, amelyek – magyar vélemény szerint – tenni tudnak a béke érdekében. Idetartozik az Európai Unió mellett az USA, Kína és Ukrajna.
Ki dönthet arról, ki kell-e fizetni az uniós bírságot, nem lehet fellebbezni ez ellen? A kérdésre Gulyás Gergely válaszolt: mint elmondta, a bíróság döntése ellen nem áll jogorvoslati lehetőség rendelkezésre. A napi bírságot be tudja szedni az állam úgy, hogy a magyar adófizetők ne érezzék meg, de nem fizetni nem lehet, mert akkor levonják.
Tesz-e valamit a kormány a ferihegyi leállások, fennakadások ellen? Gulyás ismertette, hogy több mint egy tucat eljárás van folyamatban, többek között a „pofátlan fapados légitársaságok ellen”, döntések még nem születtek. A miniszter reméli, hogy kellő bírságot szab majd ki a fogyasztóvédelem, mert nem elfogadható, hogy 30 perces időablakot adjanak egy kipakolásra, bepakolásra, ez pedig többórás késéseket eredményez.
Hogy lesz több hazai étel a magyar asztalokon? Gulyás szerint a termelői piacokat kell bővíteni, de már az elmúlt években is jelentős előrelépések történtek az ügyben.
Bóka János szerint nem érthető, hogy Ukrajna a védelmi klauzuláját miért használja arra, hogy diszkriminatív intézkedéseket hozzon más államokkal szemben. Jelenleg a magyar kormány arra vár, hogy kérésére mit mond Brüsszel, ennek fényében várhatók a magyar kabinet további lépései.
Gulyás Gergely szerint a menekültügyben hozott bírósági döntés ügyében valóban kaptunk felszólítást, hogy fizessünk, de ezt vagy kifizeti az ország, vagy levonják tőlünk. A fizetési felszólítás határideje augusztus végén jár le, tehát addig még eleget is tehetünk neki. A miniszter szerint csak az ítélet meghozatala után számítva kell 1 millió eurót naponta fizetnünk – késedelem esetén –, és emellett 200 milliós bírságot megfizetnünk.
Annak lehetőségét, hogy lesznek-e, lehetnek-e még további uniós pénzbüntetések, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem zárta ki.
Amíg az olajzárlat nem szűnik meg, addig blokkoljuk-e az ukrán csatlakozási folyamatot? – hangzott a kérdés. Bóka miniszter felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna vállalt bizonyos magatartást és bizonyos szabályok betartását a csatlakozási folyamat során. Ha ezeket Kijev megsérti, annak bizony lehetnek következményei.
Gulyás Gergelyhez intézték a kérdést. Ő úgy mondta, erről a Pénzügyminisztériumnak kellene tájékoztatást adni, mármint a részletekről, így a kamatszint sem derült ki most. A pénzt egyébként infrastruktúrára fordítják. Gulyás szerint ez normális ügymenet, az állam vesz fel hiteleket és vissza is fizet hiteleket. Bővebben nem ment bele a témába.
Bóka ismertette, hogy pontosan mit írt Brüsszel Magyarországnak nemrégiben annak a 78 milliárd forintnak megfelelő eurónak a befizetéséről, amit amiatt róttak ki Magyarországra, mert a kormány nem hajtotta végre a menekültügyben az Európai Unió Bírósága által kiszabott ítéletet.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint az Európai Unió Bírósága döntése nincs összhangban sem az unió, sem pedig Magyarország érdekeivel. Hozzátette, ha az Európai Unió Bírósága azt várja el tőlünk, hogy bírságot fizessünk azért, mert Magyarország védi Európa külső határait, akkor annak következményei lesznek.
Bóka János szerint a kormány szeptembertől egyeztet ez ügyben a bizottsággal.
Gulyás Gergely szerint az ukrán döntés megoldása lehet, hogy Kijev mérlegeli két uniós tagállam ellen hozott döntését és azt, hogy Ukrajna előbb-utóbb szeretne csatlakozni az EU-hoz.
Az Origo szintén a Patrióták helyzetéről kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy amennyiben itthon ilyen történne, indítana-e kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen. Gulyás szerint az EP egy speciális parlament, ott nincs klasszikus kormánypárt és ellenzék, de most kialakulóban van. A tárcavezető szerint figyelmen kívül hagyták a korábbi hagyományokat.
A Tisza Párt alelnökéről is kérdezték Gulyást. A miniszter szerint Magyar Péter már korábban is rendre ellentmondott a korábbi kijelentéseinek. Gulyás szerint az sem meglepő, hogy a Tisza abba a Néppártba lépett be, amely mindent megtesz, hogy ne kapja meg Magyarország a törvény szerint járó forrásokat.
A Patrióták Európáért frakció nem kapott vezetői posztot az Európai Parlamentben, emiatt bíróságra is vinnék az ügyet. Gulyás Gergely ezt úgy kommentálta, hogy az EP-ben van egy kiszámítási mód, melyik frakciónak milyen tisztség jár, ezt szerinte megszegték. Gulyás szerint ez mutatja, hogy a politikai kultúra hiányzik az EP-ből, itthon például ilyen sosem fordulhatna elő, hogy egy ellenzéknek járó pozíciót ne szavaznának meg a kormánypártok.
A kínai elektromos autók adóztatásával kapcsolatban Bóka János úgy fogalmazott, hogy a döntést az Európai Tanácsnak is meg kell erősítenie. A tagállamok között komoly vita zajlik szerinte, a döntéssel ugyanis olyan területen szakítaná meg az unió kapcsolatát Kínával, amelyen az ázsiai ország vezető szerepet tölt be. Ha az európai zöldipar nem erősödik meg, akkor a klímacélok illúzióvá válnak.
A Hír TV kérdésére, hogy várható-e a családtámogatások kibővítése, Vitályos Eszter úgy fogalmazott, nincs ilyen most napirenden.
A köztévé kérdésére, hogy az uniós vezetés miért nem siet kiállni Budapest és Pozsony mellett, Gulyás Gergely azt mondta, a jelenlegi helyzet a tartalékok magas szintje miatt nem okoz még problémát, de már keresik a megoldását. Ugyanakkor furcsának tartja a brüsszeli késlekedést a magyar és a szlovák kérés kivizsgálására.
Arra a kérdésre, hogy esetleg Kijev egyeztetett előzetesen a lépésről Brüsszellel, a miniszter azt válaszolta, hogy nem tud ilyesmiről, de nem tekinti logikátlannak a felvetést.
Vitályos Eszter kormányszóvivő ismertette, hogy az elmúlt néhány hétben több mint másfél milliárd forintért valósultak meg beruházások az országban. Taksonyban bölcsődét adtak át, Rózsaszentmártonon szintén egy új bölcsit kaptak a lakosok. Dunakeszin új mentőautót, Felsőtárkányon pedig a kisvasutat fejlesztették. Ma kezdődik az Olimpia, erre Vitályos úgy reagált, hogy egy ország szurkol a sportolóinknak.
A kormányszóvivő a felvételikre is kitért, mint elmondta: nőtt a felsőoktatásba felvettek száma idén, sokan 30 évnél idősebbek, azaz munka mellett is tanulnak. Vitályos Eszter szerint voltak anomáliák a pontszámításoknál, ez ügyben panasszal kell fordulni az Oktatási Hivatalhoz.
Vitályos Eszter beszélt arról, hogy fókuszban volt a családtámogatási programokhoz való hozzáférés lehetősége a mezőgazdasági őstermelők és katások számára. Mint mondta, a cél az, hogy a speciális adózást választók könnyen hozzájussanak a hitelhez, jelenleg ugyanis a hiteligénylés nehézkes, és nem a teljes jövedelmüket veszik figyelembe. A kormány lehetővé tenné, hogy bevételük legalább 50 százalékát vegyék figyelembe a jövőben, valamint azt is, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyból elég lesz 1 év, és nem kell két év.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter részletesen is ismertette az eddig megtartott ülések témáit és célkitűzéseit.
Bóka miniszter szerint máris vannak eredményei a magyar soros elnökségnek. Az európai védelmi ipari munkacsoportot állandó csoporttá tudta tenni Magyarország a soros elnökség során. Ősszel is hasonló energiával folytatja az elnökség a munkát, november 7-én lesz a következő csúcstalálkozója az Európai Politikai Közösségnek Budapesten, másnap pedig informális európai tanácsülés lesz, amelyen a tervek szerint az új EU-s versenyképességi paktumot is elfogadhatják.
Bóka János elmondta: eddig 30 hivatalos eseményt szerveztek Budapesten és Brüsszelben a magyar soros elnökség keretében. A munka további része augusztus végén folytatódik majd, informális külügyminiszteri üléssel, illetve az általános ügyek kérdéseiről egyeztetnek majd a szakminiszterek.
Ukrajna a társulási megállapodást számos intézkedésével megsértette – ezt már Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter mondta a tájékoztatón. A társulási megállapodás értelmében három nap lenne a tárgyalásra a konzultációról szóló bizottsági döntés után (ez a magyar kormány reményei szerint hamarosan megszületik), ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet választott bíróságra vinni az ügyet. Bóka János szerint vizsgálják azt is, hogy Ukrajna döntése sérti-e az uniós energiachartát.
Gulyás Gergely ezután beszélt az EU Bíróságának migrációs ügyben meghozott ítéletével kapcsolatban. A kormány a lehető leggyorsabban szeretne megállapodni Brüsszellel, de ez nem változtat azon, hogy ez az ítélet vérlázító. A tárcavezető szerint az ítélet indoklása alapján soha nem látott ellenszenvvel találkozhatunk Magyarországgal szemben, miközben hazánk a schengeni határt védi csak.
Ha Brüsszel a határok megnyitását akarja kierőszakolni, akkor a migránsok százezrei Ausztria és Németország felé fognak megindulni Gulyás szerint. Hozzátette, Magyarország 2 milliárd eurónyi saját forrást fordított eddig a határvédelemre, amiből mindössze egyszázaléknyit állt az unió. Tűrhetetlen, hogy ezenfelül még meg is bírságolnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A kormány üléséről Gulyás Gergely elmondta, hogy ismét szó volt a háborúról és annak következményeiről. Ezúttal arról volt szó, hogy Ukrajna a kőolajszállítás leállításával zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. A Mol partnere a Lukoil, amely hozzánk szállít, és nem szerepel egyetlen uniós tiltólistán sem. A Lukoil szlovák kitiltás alá került. Mindez ellentétben van a 2022. nyári uniós döntéssel, amikor Magyarország mentességet kapott az orosz olajimport tilalma alól.
Ha a helyzet nem oldódig meg, üzemanyaghiány is lehet, de pánikra semmi ok, vannak tartalékok, de azok biztonsággal szeptemberig garantálhatók, addig megoldást kell találni. Ukrajnába rajtunk keresztül megy a földgázimportjuk 10 százaléka és az elektromosáram-importjuk 40 százaléka. Magyarország továbbra is betartja az ukrán–magyar szerződésekben vállaltakat. Ezért fordult a magyar kormány az unió vezetéséhez.
Csütörtökön megjelent sajtóértesülések szerint újabb Magyarországnak járó támogatásokat függeszthet fel az Európai Bizottság (EB) a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A brüsszeli testület szerint a jogszabály aláássa a civil tér működését. Feltehetően ez is szóba kerül a mai Kormányinfón, emiatt is lehet ott Bóka János.