Niedermüller Péter: Sikeres lenne a bulinegyed szabályozása, ha a rendőrség rendet tudna tartani a közterületeken

A VII. kerület kiváló elhelyezkedése és gyönyörű, műemléki jellegű épületei miatt hamar a turisták kedvelt célpontja lett, aminek következtében elszaporodtak a vendéglátóhelyek, ez pedig még több turistát és szórakozni vágyó fiatalt vonzott a kerületbe. Így alakult ki a ma már bulinegyedként ismert terület. Az öngerjesztő folyamat hamar kezelhetetlenné vált, a kerület vezetése pedig nem volt felkészülve ekkora népszerűségre. Emiatt a szabályozások csak lassan vagy semennyire nem követték a változásokat, ami elkerülhetetlenné tette a helyi lakosok és a szórakozóhelyek, valamint a szórakozni vágyók közötti ellentéteket.

2019-ben a Demokratikus Koalíció egykori EP-képviselője, Niedermüller Péter közös ellenzéki támogatással nyert az önkormányzati választásokon, szoros küzdelemben. Programjában többek között a rövid távú lakáskiadás, valamint a vendéglátóhelyek nyitvatartásának szigorúbb szabályozását ígérte a választópolgároknak, és célul tűzte ki egy olyan Erzsébetváros megteremtését, ahol „nem a mértéktelen bulik jelentik a fő vonzerőt”. A nyári választások alkalmával a kerület lakossága ismét bizalmat szavazott a polgármesternek, akit arról kérdeztünk, hogyan értékeli az elmúlt ciklusban a bulinegyed megszabályozására irányuló törekvéseit.

A belső-erzsébetvárosi vendéglátóhelyek féktelen növekedése évtizedes hagyaték, az abból fakadó problémák mérséklése hosszú folyamat

– szögezte le Niedermüller Péter, aki a 2019-es választások után még azt nyilatkozta, hogy a helyiek bárkire szavaztak volna, csak ne a fideszes jelölt nyerjen, idén viszont szerinte ennyi kevés lett volna a győzelemhez, szükség volt hozzá az elmúlt öt év teljesítménye is.

„2019 óta olyan fejlesztéseket indítottunk el, amelyek a következő 20-25 évre szólnak, és lehetővé teszik, hogy Erzsébetváros a gyermekeink, unokáink számára is élhető otthon maradhasson. Ehhez kértem és kaptam az erzsébetvárosiaktól felhatalmazást, amit itt is köszönök” – fogalmazott a polgármester, aki maga is elismerte, hogy a vendéglátóhelyek szabályozására való törekvések még nem tökéletesek, és „az elmúlt évek tapasztalatai, az ez idő alatt lefolytatott ellenőrzések és az önkormányzathoz folyamatosan érkező lakossági észrevételek alapján szükséges újra és újra felülvizsgálni, ahol pedig kell, ott beavatkozni a szabályozásba”.

Éjféli nyitvatartás

Az új rendszerben a vendéglátóhelyek reggel 6 és éjfél között lehetnek nyitva, kivéve ha rendelkeznek külön engedéllyel. Ez azért is fontos, mert az önkormányzat a legtöbb kritikát pont a vendéglátóhelyekkel való, az éjfél utáni nyitvatartásról szóló egyeztetések miatt kapta, amelynek eredményeképpen a vendéglátóhelyeket tömörítő – az öt legnagyobb helyi szórakozóhely-tulajdonos által alapított – Közös Erzsébetvárosért Egyesülettel kötöttek megállapodást. Az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselője, Garai Dóra szerint a kerületben ma már csak az a szórakozóhely kaphat éjfél utáni nyitvatartási engedélyt, amelyik belép az egyesületbe, és fizeti annak tagdíját, ez pedig felveti a kartellezés gyanúját.

„Fontos tisztázni, hogy kizárólag az önkormányzat hatósági irodája adhat ki éjfél utáni nyitvatartási engedélyt. A hatósági iroda munkájára semmilyen befolyással nincs külső szereplő, a törvényeket/rendeleteket betartva járnak el a kollégák. A rendeletből kiderül, hogy csak azok a vendéglátóhelyek kaphatnak 24 és 6 óra közötti nyitvatartásra vonatkozóan külön engedélyt, amelyek üzemeltetői Erzsébetváros köztisztaságának és közbiztonságának minőségi javítása érdekében, az önkormányzattal ezen feladatok ellátására szerződéssel rendelkező civil szervezet tagjává válnak. Azaz a rendelet nem ad kizárólagosságot egyetlen civil szervezetnek sem. Bármelyik vendéglátóhely bármelyik másik vendéglátóhellyel szabadon alakíthat ilyen egyesületet, és jelentkezhet az önkormányzatnál. Az első ilyen szerződést a Közös Erzsébetvárosért Egyesülettel kötöttük meg, nem az egyetlent, más egyesületekkel ugyanilyen tartalmú szerződést kívánunk kötni. A megállapodás célja, hogy közös takarítás és járőrözés legyen a kerületben azért, hogy tisztábbak és biztonságosabbak legyenek a városrész utcái” – szögezte le a polgármester, aki maga is tudja, hogy nem ez az ideális megoldás.

Közbiztonság

A kritériumrendszer a vendéglátóhelyeken belül folyó tevékenységet szabályozza. Az utca rendjének fenntartása elsősorban a rendőrség feladata, és a fő problémák is az utcán keletkeznek.

Akkor tartanám teljes sikernek a szabályozást, ha a rendőrség képes volna rendet tartani a közterületeinken

– tette hozzá.

Erre volt is törekvés a kormány részéről, amikor május 15-én egy kormányrendelet utasította a nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg egy új rendőrőrs létesítésének lehetőségét Belső-Erzsébetváros területén, a belügyminiszter pedig biztosítsa ehhez a szükséges rendőri erőt.

„Mi azonnal felajánlottuk a segítségünket, de a belügyminiszter elzárkózott a párbeszéd elől, Nagy Márton miniszter pedig csak annyit közölt, hogy kijelölték a megfelelő ingatlant a »rendőrségi pont« számára. Azt azonban már nem osztotta meg, hogy hol, melyik épületet, sem azt, hogy mit jelent a »rendőrségi pont« kifejezés” – értékelte a kormányrendeletet Niedermüller, majd hozzátette, hogy azóta szó sem esett az új rendőrőrsről, és bár a kerületi rendőrkapitányság státuszainak száma 13 új nyomozói és vizsgálói hellyel bővült, azt nem tudni, hogy „ez valóban több rendőrt jelent vagy újabb 13 betöltetlen pozíciót”.

Ezek alapján megkerestük a a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), s a válaszokból kiderült, nem volt alaptalan a polgármester félelme.

Belső-Erzsébetváros területén folyamatban van egy új rendőrőrs létesítése lehetőségének vizsgálata, valamint folyamatban van a BRFK VII. Kerületi Rendőrkapitányságán létrehozott 13 új nyomozói és vizsgálói státusz feltöltése is

– tájékoztatott a BRFK, ami arra utal, hogy valóban nem sikerült feltölteni a meghirdetett pozíciókat.

„Ahol az önkormányzati szabályozás megengedi, hogy koncentráltan működhessenek éjszakai szórakozóhelyek, ott természetesen a szórakozni vágyó vendégek is nagy számban fognak megjelenni, ennek minden velejárójával együtt. Ezeket a – többségében külföldi – látogatókat a rendőrség nem tilthatja ki Erzsébetvárosból, és mindegyik mellé sem állíthatunk rendőrt” – jegyezte meg a BRFK. Kiemelik, ez nem azt jelenti, hogy ne tudnának rendet tartani a közterületeken, hiszen a VII. Kerületi Rendőrkapitányságon a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2010-ben még 5458 volt, 2023-ban viszont már csak 3020.

A közrend fenntartásának érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrség megerősítő erőivel az V., VI., VII. kerületben folyamatosan jelen van, ráadásul csütörtök, péntek és szombat éjszakánként megemelt létszámmal. Emellett minden hónapban tartanak nagy létszámú, komplex bűnügyi-rendészeti ellenőrzést a Belváros, Erzsébetváros és Terézváros biztonsága érdekében.

„A legutóbbi ilyen ellenőrzést augusztus 3-áról 4-ére virradóan szerveztük, ezen is közel száz rendőr és társszerv vett részt, akik egyetlen éjszaka alatt 751 igazoltatást hajtottak végre, 29 embert fogtak el vagy állítottak elő” – emlékeztetett a BRFK.

Problémás airbnb-k

A kerületben azonban nemcsak a szórakozó turisták, hanem az itt megszállók is problémát okoznak a helyieknek. Niedermüller Péter 2019-ben úgy nyilatkozott, hogy szerinte „meg kellene határozni, hogy egy évben hány napra lehet kiadni így a lakásokat”, azonban azóta sem született szabályozás a VII. kerületben a rövid távra kiadott lakásokat illetően, pedig 2020-ban az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett „airbnb-törvényt”, amely lehetővé tette, hogy az önkormányzatok mondják meg, hány napra lehet kiadni egy kerületi ingatlant rövid távra.

„A kormány valóban lehetővé tette, hogy az önkormányzatok megszabják: egy-egy lakást évente hány napig lehet kiadni turistáknak. Azt várta, hogy a neki kedves szállodaiparnak kedvező döntéseket hozzanak az önkormányzatok” – fogalmazta meg gyanúját a polgármester, aki szerint csak abban az esetben lenne értelme a korlátozásnak, ha annak feloldását az állandó lakók érdekeinek képviseletéhez lehet kötni, így ebben az értelemben nem változott az álláspontja 2019 óta.

„A kormányhivatal döntése azonban ezt a célt ellehetetlenítette.

Annak pedig nincs értelme, hogy a szálláskiadást öncélúan korlátozzuk – csak erre és kizárólag erre ad lehetőséget a törvény –, ha ezzel nem tudunk a kerület lakóinak érdekeit szolgáló kritériumokat szabni

– szögezte le Niedermüller Péter. (A rövid távú lakáskiadás szabályozásának nemzetközi példáiról itt olvashatnak részletesebben.)

Ezzel szemben azonban látszik, hogy van olyan kerület, ahol a jelenlegi keretek között is megpróbálják visszaszorítani a rövid távú lakáskiadásokat. Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere a hónap elején jelentette be, hogy a terézvárosi önkormányzat szavazást hirdet a helyi lakosoknak a társasházi lakások airbnb-típusú kiadási tiltásáról.

Terézváros és Erzsébetváros nagyjából egyszerre kezdett hozzá a feltételek kidolgozásához, ám a VI. kerületben nem hoztak létre konszenzusra törekedő bizottságot, hanem a képviselő-testület saját hatáskörben döntött a szabályokról.

Ezek közé tartozott például az, hogy az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a lakáskiadáshoz a társasház hozzájárulásával, a szállás kiadója köteles a társasház házirendjét angolul kifüggeszteni, és saját vagy megbízottjának telefonszámát közzétenni a szálláshely bejáratánál. A Kormányhivatal azonban hatályon kívül helyezte ezt a VI. kerületi szabályozást. Kinyilvánította, hogy az önkormányzatok csak és kizárólag arról dönthetnének, hogy 128 vagy 212 napot engednek, de a törvényekben meghatározott feltételekhez képest semmilyen egyéb, a társasházak életét megkönnyítő, a lakók nyugalmát garantáló feltételt nem szabhatnak” – mondta a polgármester, aki szerint „a rövid távú lakáskiadással kapcsolatos szabályozás enyhén szólva sem tökéletes”.

„A szabályozás a jelenlegi közjogi helyzetben az Országgyűlés feladata, így a szabályok megváltoztatását csak a parlamenttől várhatjuk.

Persze nyomást lehet gyakorolni a jogalkotókra, ebből a szempontból érdeklődve várom, mi lesz az eredménye a terézvárosi önkormányzat kezdeményezésének

– tette hozzá Niedermüller Péter.

A bulinegyed jövője

„Az Erzsébetváros, a kultúrnegyed korántsem pusztán egy szlogen, óhajok és elképzelések gyűjteménye” – szögezte le, ezért kiemelt feladatnak tartja a fenntartható turizmus fejlesztését, a negatív magatartásformák kiszorítását és a turizmus káros hatásainak mérséklését, így például a zajterhelés, a szemetelés, a rongálás visszaszorítását, mindezt a „már itt működő vendéglátóegységek szabályozásával, a szabályok következetes betartatásával, partnerségben az üzemeltetőkkel”.

„Célunk, hogy a közeljövőben Erzsébetváros is felkerüljön a nemzetközi kreatív, képző- és iparművészeti térképre” – jelentette ki a polgármester, aki szerint az új imázs és tartalom kialakítása két terület egyidejű és összehangolt fejlesztésével lehetséges: új funkciók betelepítésével a kerületbe és a minőségi, fenntartható turizmus fejlesztésével.

Niedermüller Péter hangsúlyozta, hogy a betelepítendő funkciók az innovációhoz, a digitális fejlesztésekhez, a startup ökoszisztémához, valamint az iparművészetekhez, a kézművességhez, a dizájn, a kreativitás, a művészetek és a kultúra világához kapcsolódnak, és abban bízik, hogy az ezeken a területeken dolgozók majd igénybe veszik a környék szolgáltató- és kereskedelmi egységeit, a bulihelyekétől eltérő magasabb igényekkel lépnek fel a vendéglátó egységekkel szemben.

„Az itt dolgozók egy része be is költözik a kerületbe, különösen akkor, ha a vonzó hangulat mellé megfelelő közszolgáltatásokat és élhető környezetet is talál” – fogalmazott a polgármester, aki hozzátette, hogy a kerület tulajdonában lévő ingatlanokon a megengedett beépítési hányadhoz képest kisebb beépítettségi mutatót és nagyobb zöldfelületi arányt kell elérni, és a parkolóhely-létesítési kötelezettségtől el kell tekinteni.

(Borítókép: Niedermüller Péter 2024. május 5-én, Budapesten. Fotó: Papajcsik Péter / Index)